Védett helyen élnek a magyarországi túzokok, de te is bepillanthatsz az életükbe
Túzokot látni ma már szinte csak védett helyen lehetséges. Míg régen sokfelé éltek, mára már védeni kell ezt az érdekes madárfajt. Éppen ezért hozták létre a Körös-Maros Nemzeti Parkban a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontot, ahol biztonságban élhetnek, szaporodhatnak és még a látogatók is megcsodálhatják különös párzási táncukat.
A nemzeti park Magyarország hetedik nemzeti parkjaként jött létre 1997-ben. A 800.000 hektáros területen a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzését szolgálják. A változatos területen szikes puszták, erdők, mocsaras részek és kaszálók is találhatók, ahol számtalan védett, vagy már csak ritkaságnak számító növény és állat él. Ilyen például a bókoló zsálya, a volgamenti hérics, a vetővirág, a nagy szikibagoly lepkefaj, dobozi pikkelyes csiga, és a túzok is.



A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található.
A túzok mellett különböző magyar őshonos állatfajok is élnek itt, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták.
A látogatóközponttól indulva egy tanösvény indul, amely bemutatja az itt élő növény- és állatvilágot. Bérelhető kerékpárral szintén bejárható a vidék, melyhez túraútvonalakat is ajánlanak. A látogatóknak szállást is tudnak biztosítani, és erdei iskolát is szerveznek. Számos programon lehet részt venni, a madárlestől az éjszakai túráig. Nyaranta például a gyerekeknek tábort szerveznek.
A központban egy múzeum is működik, ahol a terület érdekességeit, a túzokokat és a túzokvédelmi munkát is megismerhetitek.
Egy külön teremben mutatják be Dr. Sterbetz István, vadász, író és nemzetközi hírű ornitológus életét és munkásságát.


A nemzeti parkban él a világszinten is veszélyeztetettként számon tartott magyarországi túzokállomány egyharmada, jelenleg kb. 560 egyed.
Az itteni terület remek élő- és szaporodó-, költőhely számukra. A központban külön, a látogatóktól elzártan keltetőt is működtetnek, ahová az elhagyott fészkekből hozzák be a tojásokat. Ahol van esély arra, hogy a tojó visszatér a fészekre, ott fatojást hagynak, és mikor a kicsinyek mozogni kezdenek a keltetőben a tojásban, akkor visszaviszik a valódi tojásokat a kotlós alá. Amennyiben nincs megfelelő fészek, úgy a kicsiket kikeltik, és később elengedik őket a természetes élőhelyükön.
A túzok
A túzok a magyar természetvédelem egyik emblematikus faja. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület címerállata. Kétszer - 1986-ban és 2014-ben – is „Az év madarává” választották.
Európában 40-50 ezer túzok él, a legtöbb Spanyolországban, de nagyobb populáció található Magyarországon, Oroszországban, Portugáliában, Romániában is. Európai viszonylatban, hazánkban él a második legnagyobb, kb. 1500 egyedet számláló túzokpopuláció. A legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhely Magyarországon van a túzokrezervátumban.
A túzok mérete hasonló a pulykához, erős futólába van, földlakó madár, de kitartóan tud repülni is. A szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. A kakas magassága mintegy 100 centiméter, tömege elérheti a 18 kilogrammot (átlagosan mintegy 13,5 kilogramm), de a tyúk átlagosan csak 4,5 kg.
A kakas az udvarlási időszakban jellegzetes násztollazatot ölt, szárnyait felhúzva, pöffeszkedve „dürrög”. A tojó általában 2-3 tojást rak, melyek költési ideje 20-28 nap. Mivel évente csak egyszer költenek, ezért is lassú a létszámuk növekedése.
A füves pusztákon, gabonaföldeken rejtőzködő életmódot él. Fészkét leginkább a gabonafélék közé építi, de dürgőhelye inkább a rét, füves terület. Növényeket, magokat és rovarokat is eszik. Egyik kedvence a repce.
Számuk évszázadok óta csökken, Magyarországon 1970 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint


Március-áprilisban kezdődik a túzokok látványos nászceremóniája, a dürgés. A kakasok hajnali és késő délutáni órákban egy sajátos nászjátékkal próbálják magukhoz csalogatni a tojókat. A kakasok felfújják a nyakukban lévő légzacskót, melybe akár 5-6 liter levegőt is képesek belepumpálni. Szárny- és farktollaik hófehér fonákját kifordítják, tollazatukat felborzolják, és így „pöffeszkedve” pózolnak. A tojók általában a legimpozánsabb, legidősebb kakasokat választják. A párzás igen ritkán megfigyelhető pillanat. Az ezzel foglalkozó szakemberek számára is egy életben talán egyszer adódik rá lehetőség.


A nemzeti park saját védjeggyel rendelkező termékeket is készít, illetve árul. Kézműves sört, szürkemarhából készült kolbászt, mézet, szörpöt, kézműves termékeket lehet vásárolni. Ezeket mind a környéken termelt alapanyagból készítik a helyiek.
VIDEÓ: A túzokokról
Bővebb információk ITT
Fotók: Söptei Zsuzsanna, Okolicsányi Zoltán, Wikipédia