Több évszázados kincseket találsz Szécsényben, a fejedelmi városban
A Darázsdói-patak mentén fekvő Szécsény Nógrád megyében található, a szlovák határhoz közel, Hollókőtől egy ugrásra. A településhez 1962-től hozzácsatolták Pösténypusztát, 1963-tól pedig az egykori Dolányt, mai nevén Benczúrfalvát.
A hatezres lélekszámú város több látványosságot és programot is kínál, érdemes hát errefelé indulni egy nógrádi kiránduláson.

Szécsény büszke arra, hogy két történelmi emlékhelye is van: szinte egymás mellett található a Forgách-kastély és a ferences kolostor. A hangulatos városban minden megtalálható, régi kastély, retró múzeum, modern kávézó vagy éppen egy régi tömlöcbástyából kialakított, frissen átadott szabadulószoba.
Sétánk során ki sem mozdultunk a város központjából, hiszen itt egymástól pár lépésre találhatóak a régmúlt idők emlékei.
Forgách-kastély
Uralja a Vár teret az itt álló kastély, mely a magyar vidéki barokk építészet egyik fontos emléke.
A kastély előtt egy várkastély állt itt, melyet még a 14. században építettek a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy fiai. A Forgách család 1753-1763 táján építtette fel jelenlegi formájában. Több tulajdonosa is volt, az utolsó Lipthay Béla egy jelképes összegért adta el az államnak.

Az épület ma a 19. századi politikus, régész, természettudós Kubinyi Ferenc nevét viseli és múzeumként Nógrád megye régészeti, történeti emlékeit gyűjti és mutatja be.
Angolparkját az 1800-as években létesítették, és 1975 óta természetvédelmi terület.
A múzeumban jelenleg több állandó tárlat is látható
A tárgyakba zárt múlt című kiállítás az őskorba kalauzol vissza, berendezett jeleneteken keresztül mutatja meg az ősök életét.
A Rituálék és hitvilág a bronzkorban című kiállításon a temetkezési szokásokat lehet megismerni.
A Vár állott című tárlat a középkori nógrádi várakat mutatja be. Maketten látható például a török hódoltsági időszak is.

Egy 15. századi oklevél már említést tett egy itt létesített várról. Az Ipoly-völgy szélén épült erődítmény a ferences templomot és a kolostort is magába foglalta. A gótikus várból néhány falmaradvány és bástya máig megmaradt. A régi vár köveit elhordták, többek között a Forgách-kastély építéséhez is felhasználták.
Látható egy Rákóczi kiállítás és a Szécsényi országgyűlésről szóló tárlat, melyek az 1700-as évek elejét mutatják be. Többek között látható az országgyűlési sátortábor, és terepasztalon pedig a romhányi ütközet is megnézhető.


Szécsényi országgyűlés
1705. szeptember 12. - október 3. között a kuruc rendek első magyarországi gyűlését a Rákóczi-szabadságharc idején itt tartották. II. Rákóczi Ferenc szeptember 1-jére, a középkori országgyűlések hagyományos helyszínére, a Rákos mezejére hívta össze az országgyűlést, ám a kedvezőtlen hadi események miatt inkább a Szécsény melletti Borjúpást mezőre tett át a helyszínt.
Néhány szobában a 19. század végi kastélybelsőt rendeztek be, ahol női lakosztályt, olvasószobát, és hálószobát lehet megnézni.
A múzeumot hamarosan felújítják, új kiállítások, látogatóközpont is kerül ide.
Információk ITT


A Forgách-kastély alatti völgyben található a hangulatos Várkert, amelyben két tó és kellemes hangulatú sétányok találhatók.
A kastélyból kilépve a tér egyik sarkán áll a régi várból megmaradt tömlöcbástya, amelyben májustól meglepő új programot kínálnak. A helyhez nagyon is passzoló játékra érdemes időt szánni.
Tömlöcbástya
A megmaradt 600 éves tömlöcbástya májusban új funkciót kapott. Az országban egyedülálló módon eredeti cellákban rendeztek be több szabadulószobát is. Az egyikben történelmi jellegű, a másikban bűbájhoz kapcsolódó témával kell megbirkózni a kiszabadulni vágyóknak. Mi a nagyobb társaságot befogadó történelmi szobát választottuk. Annyit elárulhatok, hogy bő fél óra alatt jutottunk ki, és igen jól szórakoztunk. Sajnos többet erről nem mondhatok…

Ha pedig már ott jártok, és elég bátrak vagytok, akkor nézzétek meg a földalatti cellákat is, mert idegborzoló látványokkal várnak. Azt azért jó tudni, hogy itt pincehideg van. A hely szelleme is hátborzongató, hiszen a falak között valóban raboskodtak és szenvedtek emberek a régi időkben.
Információ ITT

Kézműves bolt
A tömlöcből kiszabadulva utunkat a várkapu másik oldalán egy helyi kézművesek és termelők termékeit árusító boltban folytattuk. A Házi Bolt – Helyi termékek boltjának kínálatában mézeskalácsok, tökmagolajok, lekvárok, szörpök, ékszerek, kézműves ajándéktárgyak is találhatók. Jó itt megpihenni pár percre és persze kipróbálni pár finomságot.

Sétánkat a Városháza felé folytattuk, ahol az épület mellett áll a város egyik jelképe, amely már messziről is jól látható.

Tűztorony
A város jelképe lett a 18. században épült, mára megdőlt, ferde torony. Az első építmény 1718-ban fából készült, majd 1820-ban kőből megépítették az utódját. A mai tűztorony alsó szintjei 1893-ban készültek el.

1929-ben megmagasították, egy harmadik emeletet építettek rá, ekkor kapta jelenlegi bádogfedelű sisakját. Bár sokan azt tartják, hogy a 2. világháborúban mellette felrobbant bomba miatt süllyedt meg az egyik oldala, de a hozzáértők szerint valószínűbb, hogy az agyagréteg csúszása okozza, hogy a mai napig évente pár millimétert dől.
A toronyban tűzoltó kiállítást rendeztek be, de jelenleg zárva van.

A belváros szélén, pár perc sétával érhető el a régi korok tárgyi emlékeit bemutató érdekes gyűjtemény.
Nosztalgia Múzeum
A kiállítás 2014-ben nyílt meg, az alapját Jászberényi Pál magángyűjteménye adta. A volt telefonszerelő éveken át gyűjtötte saját házában a tárgyakat, és mikor jött a felkérés, hogy mindezt új helyen mutassa be, örömmel rendezte be a most látható kiállítást.



A múzeumban a 20. század elejétől követhető nyomon a technika, a hétköznapi városi és paraszti élet tárgykultúrája. Láthatók katonai, rendőrségi ruhák, berendezések, kisdobos és úttörő felszerelés, különleges szódásszifon gyűjtemény, kisiparosok szerszámai. Emellett érméket, igazolványokat, okleveleket, cselédkönyveket is megnézhettek.
Különös élmény a még működő régi gramofon, lemezjátszó, a sokféle rádió.
Ha Szécsényben járunk, akkor kihagyhatatlan hely a ferencesek egyik különösen fontos, ma is működő temploma és kolostora.
Ferences templom
A műemlék templomot 1332-ben pápai engedéllyel építették. Több különlegesség is látható a felújítás előtt álló épületben. Ez a legrégebben működő magyar ferences kolostor.
A legenda szerint II. Rákóczi Ferenc is megszállt itt az országgyűlés idején. Nevét ma egy terem őrzi.


Arról pedig, hogy milyen a kolostor kertje, étkezője, mitől értékes a sekrestyéje, és milyen érdekességeket láttunk még, hamarosan mesélek.
Információ ITT


Már az őskorban is lakott volt a hely. Az első írásos említése 1229-ből való, egy oklevélben a Kacsics nemzetség birtokaként említik. 1229-ben a Gertrúd meggyilkolásában való részvételük miatt a birtokot elvették és Pósának adományozták. Ám a család egy cserével visszaszerezte birtokát, majd később megvette Szécsénynek azt a részét, amely a nógrádi várhoz tartozott. Az akkor élő Tamás vajda így nevezte el magát Szécsényinek.
A 14. században Szécsény kiváltságokat kapott, várat építhetett. Az utódok később, a 15. században egy másik várat építettek, és 1453-ban már a vármegye is itt tartotta közgyűléseit.
A törökök miatt az 1546 évi országgyűlés határozata alapján a vár akkori birtokosa és kapitánya, Losonczi István, palánkkal és sáncárokkal is megerősítette Szécsényt. A törökök többször is megtámadták a helyet, végül 1552. szeptember 6-án elfoglalták. Felszabadulásuk után a császári seregektől szenvedett a lakosság.
Miután 1605-ben meghódolt Bocskai Istvánnak, a várat többször is megerősítették. Koháry I. István a török támadások miatt 1663. november 9-én kénytelen volt felgyújtani a várat, majd a romokat az ellenségnek átadta.
Később 1705-ben II. Rákóczi Ferenc itt tartotta meg a szabad ég alatt az országgyűlést, ahol fejedelemmé választották és kimondták Erdély unióját az anyaországgal.
A további harcokban a vár egyre pusztult, végül csak egy kerek torony és egy bástyafal maradt meg.
1770-től birtokos volt itt többek között báró Haller Samu tábornok, gróf Forgách Miklós és János és Kamocsay András, a Losonczy, Szemere és a Vattay családok, később pedig a Pulszkyak, majd a 20. század elején Lászlófalvi Velics Antal és Lajos, Vancsó Béla Krivács Antal és Gross Jenő dr.
Információk a városról ITT