UTAZZ

Autómentes óváros, magyar és német emlékek, pápalátogatás – egy hosszú hétvége Pozsonyban

Néhány meglepetés is ért minket a szlovák fővárosban, ahol 1848-ig a magyar országgyűlés is ülésezett.


Mielőtt kitört a vírusos világkatasztrófa, nem sokra tartottam a „hosszú hétvégés” utazásokat. Úgy gondoltam, hogy azok sem élményszerzésre, sem pihenésre, sem pedig feltöltődésre nem elegendőek. Aztán jött egy másfél éves kényszerű „helyben járás” és egy kissé átértékeltem korábbi álláspontomat. Az ember már annak is örül, ha 3-4 napra kiszabadul a taposómalomból, az állandósult feszült légkörből, új látványokat, hangokat, illatokat, ízeket kap, szerencsés esetben valami életre szóló találkozásba is belefuthat.

Ehhez persze jól kell kiválasztani az időpontot, a helyet, azon belül is a várható mozgáskörzetünket. Ebből a szempontból ideális volt Pozsony, 2021. szeptember 11-13-án.

Az első meglepetés mindjárt a vonaton ért bennünket. Nagy műgonddal begyűjtöttünk minden Covid-igazolást a védettségitől az oltásokon át a szlovák egészségügyi hatóságok által kért online regisztrációig, és volt is bennünk némi félsz, mert az első két vakcináról szóló papírunk, amit még február-márciusban állítottak ki, kizárólag magyar nyelvű volt, és az elvárás legalább angol nyelvű lett volna. Ám hiába léptük át a határt Párkány/Sturovónál, a kutya sem volt kíváncsi passzainkra, még az útlevelünket sem kérték. Az persze feltűnt, hogy az újonnan felszálltak mind viselnek maszkot, de a végállomásig erre sem figyelmeztettek minket. (Visszafelé a szlovák szakaszon igen.)

A szállodában, miután a csinos recepciós is maszkban fogadott, megtudtuk, hogy utcán nem, de zárt térben elvárják a maszkviselést mindenkitől. Kivéve persze az éttermeket, igaz, olyan pazar nyári idő fogadott minket, hogy kizárólag teraszokon ettünk-ittunk.

A 90 éves múltra visszatekintő Hotel Tatránál jobb helyet nem is találhattuk volna, hiszen nemcsak minden igényt kielégített, hanem alig 50 méterre áll a gyönyörű hófehér egykori Grassalkovich-palotától, amely ma Szlovákia köztársasági elnökének, Zuzana Čaputovának a hivatala, amely előtt egy fia őr sem áll, sem fegyverrel, sem anélkül. Innen pedig csupán néhány zebrán vagy egy szövevényes aluljárón kell átkelni, hogy eljussunk az óvárosba, vagy elinduljunk a mindenünnen látszó, szintén fehérbe öltözött várba. E két vonatkozási pontnál távolabb nem is kalandoztunk, de nem is volt rá szükség.

Az autómentes óvárosban minden utca, szinte minden épület csalogat valamivel. Lépten-nyomon találkozunk magyar történelmi emlékekkel: magyar felirat is hirdeti az egyetemi könyvtár falán, hogy itt ülésezett 1848-ig a magyar országgyűlés, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc itt váltak a reformkor vezéregyéniségeivé. A régi városházán, amelynek a tornyába a kilátás kedvéért több mint 100 lépcsőfokon másztunk fel, a Szent László kápolna emlékeztet Árpád-házi uralkodónkra, udvarán áll Rómer Flórisnak, a 19. század polihisztorának, a magyar művészettörténet és régészet egyik megalapozójának mellszobra, Strobl Alajos alkotása.

A lenyűgözően gazdag várostörténeti kiállítás pedig híven őrzi Pozsony magyar és német hagyományait.

A templomokban ugyancsak bővelkedő negyed – alig egy négyzetkilométeres körzetben találunk kapucinust, ferencest és Orsolya-rendit – szintén sokat elárul a magyar múltról. A régi városháza mellett áll a barokk pompájú Szent Szalvátor jezsuita templom, ahová be is tévedtünk egy szlovák nyelvű misére (a liturgia ismerete és egykor jónak mondott orosz nyelvtudásom alapján elég sokat megértettem belőle). E templom emlékeztet arra, hogy a török hódoltság idején e város lett az esztergomi érsek székhelye, és az egyik leghíresebb jezsuita, az ellenreformáció atyja, az egyetemalapító Pázmány Péter volt.

Az ő földi maradványait az innen, ahogy Móra Ferenc írta, szinte egy „miatyánknyira” lévő Szent Márton dómban találták meg tíz évvel ezelőtt. Nem véletlenül temették ide, hiszen ez a katedrális volt a 16.-tól a 19. századig a magyar királyok koronázási temploma – igaz, ebben az időszakban csak Habsburgok viselték Szent István koronáját.

E templom mellett állt a Dohány utcaira emlékeztető, szintén a 19. század második felében, Milch Dezső tervei alapján épült a zsinagóga, ma már csak régi fotók és egy holokauszt-emlékmű, kusza fémkompozíció emlékeztet rá. A kommunista érában egy ideig – hasonlóan az óbudai zsinagógához – tv-stúdióként működött, mígnem 1969-ben lebontották, hogy helyet adjon a Szlovák Nemzeti Felkelés hídja pilléreinek. A Várba vezető úton viszont felfedeztünk egy Raoul Wallenberg-emlékművet, amely a gettó rácsa mögül szabadulni vágyó embereket jelképezi.

A magyar államiság szimbólumát hajdan a Várban őrizték, amelyet ugyan 10 évvel ezelőtt csodálatosan helyreállítottak – a főkaput a legendás nagymorva fejedelem, Szvatopluk lovas szobra őrzi – de belül még kevés a látnivaló. Az egykori koronatoronyba sem lehet felmenni, mert, mint mondták a múzeumőrök, túlságosan szűk benne a tér, ezért a járvány óta nem látogatható. A kert árnyas fái és a régi falak között azonban érdemes elidőzni, lecsendesedni és gyönyörködni a tájban, a zöld-ezüst Dunától a környező hegyekig.

De azért érdemes benézni a Vár modern kápolnájába a lenyűgöző orgonája miatt, és kaptunk két olyan kiállítás-élményt is, amelyekért érdemes volt felkaptatni a várdombra: Martin Benka 20. századi festő életmű-kiállításából főleg tájképei, hegyvölgyek érzékeny ábrázolása ragadott meg. Egy olyan alkotó, aki, akárcsak a mi Csontvárynk, a mediterrán világot is beutazta ihletért;

A másik, multimédiás tárlat 1989-ről szólt, felidézve valamennyi kelet-európai rendszerváltást: a prágai tüntetéseket, Mihail Gorbacsov népfelkeléssel felérő pozsonyi fogadtatását, a magyar határnyitás az NDK állampolgárok előtt egészen a Berlini Fal lebontásáig. Emellett korabeli képzőművészeti alkotások is láthatók, amelyek a maguk nyelvén fogalmazzák meg a diktatúra mibenlétét, valamint szamizdat-kiadványok a hozzájuk használt írógépekkel és fénymásolókkal. Kiállították 1968 hőse, az 1992-ben máig tisztázatlan autóbalesetben életét vesztett Alexander Dubcek öltönyét is. Ottjártunkkor néhány kamasz is bolyongott e kiállításon, hihetetlen, hogy számukra ez már történelem. Mi pedig elgondolkodhattunk azon, hogy hová tűnt az akkori lelkesedés, a szabadságvágy, miért fásultunk bele az elmúlt 30 évbe?

Azért nemcsak a múlttal találkoztunk a régi falak mentén. Mindjárt az éppen restaurálás alatt álló híres Mihály-kapu közelében szabadtéri fotókiállítás fogadott bennünket, sok fricskával, csábító transzvesztitáktól Sztálinig, akinek vörös kendővel kötötték be a szemét. Itt-ott modern installációk köszöntek ránk, a legjobban Martin Kochan „Szabadság-emlékműve” tetszett, amely egy stilizált, kissé megdőlt szabadságszobor - kerekes alumínium-kukába ágyazva.

Művészi igényességű graffitik borították az ide vezető aluljárót, és még szálláshelyünk is kínált egy szép kiállítást: Stanislav Harangozó színpompás, álomszerű, sejtelmes erotikával beoltott festményeiben gyönyörködhettünk a gazdag svédasztalos reggeli után.

A minket a világon mindenütt megtaláló utcai zenészekben sem szenvedtünk hiányt. Az egyik kis kereszteződésben egy öreg szaxofonos a My Way-t fújta. Az óváros egyik főutcáján egy fiatalember szopránszaxofonján John Coltrane-t idéző free-jazzes improvizációkat adott elő, miközben nagy léptekkel haladt előre, mögötte pedig egy középiskolás csoport vonult, hasonló ütemben. Valószínűleg semmi közük nem volt egymáshoz, mégis az egész olyan volt, mint a legendabeli hamelni gyereksereg, akik követik a baljós patkányfogót. A sétálónegyed felső, még modernebb szakaszán pedig egy remek hangú gitárossal együtt énekeltük a Beatles Let It Be-jét. Amikor a Várból lejövet megpihentünk a Modra Hviezda étterem-borozó pincehelyiségében, a Monty csárdás fogadott bennünket, majd következett polkában előadva a Piszkáld ki kezdetű nóta, amit nagyanyámtól még első világháborús dalként tanultam.

Nagy várakozással készültünk utolsó reggelünkre, ugyanis a hivatalos program szerint reggel negyed 10-kor érkezett a szomszédos elnöki palotába Ferenc pápa. Már jó fél órával előbb csatlakoztunk a díszes kerítés előtt felállított kordon előtt tolongó tömeghez, és bár érkezésekor éppen csak egy pillanatra láthattuk messziről, sikerült rájönnünk, hogy merre fog a konvoja távozni. Percről percre követhettük, ahogy a biztonságiak, a felvezető rendőrmotorosok és a konvoj sofőrjei ugrásra készen várták az indulási parancsot, majd elérkezett a nagy pillanat: Őszentsége kocsijából mosolyogva áldást osztva alig 5 méterre haladt el tőlünk. Egyébként a helyi rendfenntartók előtt le a kalappal: határozottan, de rendkívül kulturáltan tették a dolgukat, minden felesleges paranoia és erődemonstráció nélkül. Még a palota környékét is csak aznap reggel zárták le és csak a kocsiforgalom elől. A híveknek még arra is volt lehetőségük, mielőtt a konvoj elindult a Szent Márton dóm felé, hogy néhány percig közelről fényképezzék Ferenc pápát...

Utolsó napunk még tartogatott egy megrendítő élményt. A Szlovák Nemzeti Színház előtti téren, a magyar apától és szlovák anyától született költő, Pavol Országh Hviesdoslav szobra alatt kiállítás nyílt We never forget 9/11 (Sohasem felejtjük el szeptember 11-et) a Magnum fotósainak ma már történelmi értékű felvételeiből. A legtöbbet Steve McCurry-től, az Afgán lány című híres fotó alkotójától válogatták. Azokban a kellemes késő nyári déli órákban, miközben szelíden csobogott a fotók mellett a kék szökőkút, és az árnyas platánsor alatt ebédeltek, söröztek az emberek, eszembe jutott, hogy vajon miért csak akkor becsüljük meg a békét, amikor elveszik tőlünk?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Négy új városba indít járatokat a Wizz Air októbertől
A légitársasággal 62 millióan utaztak a március 31-gyel véget ért pénzügyi évben.


A Wizz Air négy új járatot indít az ősszel a budapesti géppark bővítésének köszönhetően:

októbertől közvetlenül elérhető lesz repülővel Genova, Girona, Marrákes, decembertől pedig Memmingen,

írja az MTI a légitársaság közleménye alapján.

Emellett a Wizz Air több népszerű útvonalon is növeli járatai gyakoriságát, egyebek mellett Tel-Aviv, Isztambul, Milánó, Berlin, Madrid, Athén és Glasgow irányába bővülnek a járatok.

Közleményük szerint a bővítés következtében a téli szezonban a légitársaság budapesti kapacitása az előző év azonos időszakához képest több mint 30 százalékkal nő. Ennek eredményeképpen a Wizz Air piaci részesedése 41 százalékkal emelkedik, erősítve a légitársaság piacvezető szerepét Magyarországon.

A hamarosan 17-re bővülő budapesti gépparkkal az idén összesen csaknem 7 millió utast szállíthatnak Budapestre és Budapestről. A közlemény idézte Valeria Bragarencot, a Wizz Air kommunikációs menedzserét, aki szerint a folyamatos hálózatbővítés bizonyítja, hogy a cég továbbra is elkötelezett a magyar piac iránt.

A Wizz Air jelenleg 220 Airbus A320 és A321 típusú repülőgépből álló flottát üzemeltet. A légitársaság 62 millió utas preferált választása lett a március 31-gyel véget ért 2024-es pénzügyi évben.

A Wizz Air korábbi közlése szerint bevétele 134 százalékkal, 3,896 milliárd euróra emelkedett a tavaly március 31-én zárult üzleti évében. A kamatok, adófizetés és értékcsökkenési leírások előtti eredmény (EBITDA) 134,3 millió eurót ért el, míg a megelőző üzleti évben 23,3 millió eurós veszteséget könyveltek el. A cég nettó vesztesége a 2021/2022-es 642,5 millióról 535 millió euróra csökkent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Rejtett gyöngyszem Budapest közelében - a zsámbéki Szépia Bio & Art Hotel****-ben jártunk
Ebben a festői szépségű környezetben igazi élmény feltöltődni.


Városnéző túrákra nemcsak Budapesten mehetünk, hanem a fővároshoz közeli helyeket is érdemes akár több napra felkeresni.

Az egyik ilyen a festői szépségű Zsámbék, ami valódi ékszerdobozként bújik meg a Zsámbéki-medence északnyugati szélén.

Budapestről alig 30-45 perc alatt érhetsz oda autóval, de Kelenföld vasútállomásról és a Széll Kálmán térről tömegközlekedéssel is jól megközelíthető hely, így az autóhiány sem állhat a kirándulás útjába.

A város tele van látnivalóval, kulturálisan gazdag, békés-romantikus hangulatú utcáin felüdülés volt a séta. Leghíresebb látnivalója a Zsámbéki Romtemplom, amit rövid ott tartózkodásunk okán mi sem szerettük volna kihagyni. A premontrei kolostort még a 13. században építették, és az évek során a pálosok is megfordultak itt, de török kézen is volt, majd a 17. század végén a Zichy család tulajdonába került, végül az 1763-as földrengés során teljesen leomlottak a falai. A templomrom műemlék, de bárki által látogatható és fantasztikus élmény.

Teljesen magába szippantja az embert a történelem, ahogy a monumentális falak, tornyok között sétál.

Habár a látványosság talán az egyik legszebb nevezetesség egész Magyarországon, a látnivalók sorának itt nincs vége. Nekünk most csak egy kisebb délutáni sétára volt lehetőségünk, de miután eltöltöttünk az évszázados romok között egy kis időt és kirándultunk kicsit a városban rájöttünk, hogy egy teljes nap is kevés lenne, hogy felfedezzünk mindent. Éppen emiatt is fogunk még megannyiszor visszalátogatni ide!

Szépia Bio & Art Hotel****

Pihenni és feltöltődni érkeztünk a városba, emiatt esett a választásunk a térség első számú 4 csillagos wellness és konferencia szállodájára, a Szépia Bio & Art Hotel****-re, ami Zsámbék központjában található. 2009 májusában nyitotta meg kapuit és az M1-es autópályától mindössze 5 km-re található szálloda azóta a régió kedvelt tréningszállodájává vált. Hét konferenciatermének adottságaiból adódóan ideális helyszín konferenciák, tréningek, bankettek, állófogadások, bálok, esküvők és egyéb céges illetve családi rendezvények megtartására. Az emeleten külön bár áll a vendégek rendelkezésére és az erkélyről gyönyörű kilátás nyílik a zsámbéki Romtemplomra. Nemrég egy projekt keretében új szárnyat alakítottak ki, ezáltal 27 szobával bővült a hotel, ezzel is lehetőséget adva a nagyobb társaságok elszállásolására.

Persze nem csak társaságok részére ajánlott itt a pihenés! Szuper kikapcsolódás párok, családok részére is, hiszen a sokszínű wellness és a rengeteg sportolási lehetőség a család minden tagja számára felejthetetlen élményeket ígér.

 

Művészet

A szállodához érve az első pillanattól fogva érezni lehet a sajátos hangulatát. Az épület modern és stílusos, mégis otthonos atmoszférával rendelkezik. A belső terekben a művészet és a design szerves egységet alkotnak, és minden sarokban inspiráló alkotásokra bukkanhatunk. A hotel egyfajta élő művészeti galériává válik, ahol a vendégeknek lehetőségük van megcsodálni és belesimulni a kreatív kavalkádba. Látogatásunk során kiderült, hogy a művészeti vonalat többek között a tulajdonos család művészettel is foglalkozó tagjainak festményei, műalkotásai biztosítják. Állandó és időszaki kiállítások is vannak itt és a szálloda üzletében megvásárolhatók a helyi képzőművészek alkotásai.

Szobák

A környezettel és design elemeivel azonnal elvarázsolt a szálloda, de engem a szobába lépve ért az igazi meglepetés. Minket az újonnan kialakított szárny egyik Deluxe szobájában szállásoltak el, ami a modern berendezésével, hangulatos színvilágával és kényelmes ágyával azonnal elnyerte a tetszésünket. Az erkélyünkről pedig csodás kilátás nyílt a kültéri medencére és a több hektárnyi zöld területre.

Az egész évben könnyen megközelíthető hotel, 65 db két ágyas szobával rendelkezik, melyből 26 db deluxe, 18 db standard, 14 db standard plusz, 4 db bio komfort, 1 db superior, valamint 2 db mozgáskorlátozott vendégek számára van kialakítva.

Aktív kikapcsolódés és sokszínű wellness

Én az aktív pihenők táborát erősítem, emiatt izgatottan vártam házon belül milyen sportolási lehetőségek tárháza nyílik meg előttem. Nem ért csalódás, annyi lehetőség volt, hogy ott tartózkodásunk alatt ki se tudtam próbálni mindent. Ha edzeni támadt kedvünk használatba vehettük a wellness részlegben található fitnesz termet. Emellett a szálloda kertjében található négy salakos teniszpálya is rendelkezésünkre állt, amelyből egyébként kettő a téli szezonban fűtött légsátor alatt üzemel. Itt található a füves futballpálya is, ahol éppen kisgyerekek játszottak. Bent két squash pálya, az első emeleten pedig két bowling pálya és egy csocsó várja a sportolás szerelmeseit. A szálloda bárja itt található a bowling pálya mellett, ez a Bowling Bár, ahonnan üdítőt, kávét és alkoholos italokat is tudtunk kérni.

Mivel azért mégiscsak pihenni érkeztem, az úszómedencéket sem hagytuk ki. A szálloda sokféle lehetőséget kínál a testi-lelki felfrissülésre is. Található a komplexum külső területén egy 21-23 fokos kültéri medence, amely a nyári időszakban üzemel. Továbbá egy 10 méter hosszú beltéri medence (28-30 fokos), jacuzzi, merülő medence, finn szauna, gőzkabin, infrakabin és sószoba is kialakításra került.

Nyárfás Étterem

A vacsorát és a másnapi reggelit is a szálloda éttermében, a hangulatos Nyárfás Étteremben töltöttük, illetve volt szerencsénk, hogy érkezésünk során az ebédet is itt fogyasszuk. Nem győztük végigkóstolni a svédasztalos kínálatot. Semmit nem akartunk kihagyni, hiszen már az első fogás után világossá vált, mennyire precízen összeállított, finom ételekről van szó.

A Nyárfás Étterem 130 fő befogadására alkalmas, mely kibővül még a külső terasszal, ami további 60 fő számára biztosít helyet. Az étterem tágas belső tere már önmagában kedvet csinál az étkezéshez. Jó idő volt, így kihasználtuk, hogy tavasszal már a teraszon is elfogyaszthattuk az ételeinket. Volt választék, mind a reggelinél, mind pedig a vacsoránál, és ez abszolút nem ment az ízek rovására. Érezhető volt, hogy kiemelt figyelmet szenteltek az egészséges táplálkozásnak, a reform konyhát kedvelőknek, a vegetáriánus életmód követői, sőt a vonalaikra vigyázó vendégek is bátran fogyaszthattak.

A Szépia Bio & Art Hotelben eltöltött nap tökéletes egyensúlyt teremtett a kényelem, a kényeztetés és az aktív kikapcsolódás között. A szálloda modern felszereltsége, a barátságos személyzet és a festői környezet mind hozzájárultak ahhoz, hogy teljesen feltöltődve és elégedetten távozzak. Ha egy különleges élményre vágysz Budapest közelében, Zsámbék és a Szépia Bio & Art Hotel kihagyhatatlan úti cél.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Antalyai rémálomjárat: így várt 39 órát egy anyuka két kisgyerekkel Ferihegyen a Törökországba induló repülőgépre
Az első becsekkolás még rendben zajlott. Nem tudják viszont, hogy hogyan térítik majd meg a taxiköltségeket, a szállást és a késés miatti egyéb kellemetlenségeket.


Mint már mi is beszámoltunk róla, 39 órás késéssel indult egy repülőgép a Liszt Ferenc Repülőtérről Törökországba.

Az utasok között ott volt Katalin is, aki két fiával indult nyaralni, és most, hogy végre megérkeztek az antalyai hotelbe, a Blikknek mesélt a nem mindennapi utazásról.

Katalin, valamit öt és tízéves fia először látják a tengert. Egy szokványosnak mondható nyaralásra indultak az ITAKA Utazási Iroda szervezésében, amikor elkezdődtek a problémák.

Az első becsekkolás rendben zajlott, de hamarosan kiderült, hogy hosszú várakozás vár rájuk.

Az első órákban a feszültség fokozódott, a harmadik óra után az utazók utalványokat kaptak, amiket a reptéren válthattak be. Katalin így emlékszik vissza:

„Elkezdték osztogatni ezeket a kis papírokat, de alig 1-2 üzletben lehetett ezt levásárolni, amik egyébként este 9-kor vagy 10-kor zártak, és nyilván le voltak rabolva. Tehát ott álltam este fél kilenckor, és a gyerekeimnek tudtam venni vacsorára egy kis kekszet, meg csokit.”

A műszaki meghibásodás híre hamar elterjedt, de biztos információt senki sem kapott. Az indulási időpontot folyamatosan tolták, és Katalin a bőröndök kirakodásánál már tudta, hogy aznap nem repülnek:

„Mondtam a férjemnek, hogy ez a repülő ma már nem megy velünk sehova. Akkor közölték is velünk, hogy mindenki szedje össze magát, és mehet vagy egy szállodába, vagy ha akar, akkor haza. Másnap 11:20-kor indulna a repülő, így szombaton 9:20-ra legkésőbb ismét kint kellett lenni a reptéren, hogy újra becsekkoljunk.”

Katalinék másnap felkészültebben érkeztek a reptérre, de az utasok száma már csökkent, sokan feladták az utazást.

„A hangulat folyamatosan nagyon ingadozó volt, mindenkit feszültté tett ez a helyzet, azonban a gyerekek kezelték a legjobban”

– mesélte Katalin. Fiai meséket néztek és összebarátkoztak a többi várakozó gyerekkel.

Katalin egy másik Antalyába induló géphez ment, ahol látta, hogy egy óra késéssel ugyan, de az utasokat beszállítják:

„Ott megkérdeztem »ez meg mi«? És mondták, hogy hát egy órát késnek, de mennek Antalyába. Azt is hozzáfűzték, hogy úgy tudják, mindegyik utas szintén az ITAKA Utazási Iroda szervezésében érkezett. Ekkor gurult el a gyógyszer mindenkinél...”

Vasárnap délelőtt 11-ig adtak maguknak időt, hogy ha nem indulnak, alternatív nyaralást keressenek. Végül vasárnap 7:01-kor már a gépen ültek és várták az indulást. A család épségben megérkezett és már élvezik a hotel kényelmét. Bár a nyaralás csak négy napig tart, örülnek, hogy végre ott vannak.

Katalin azonban már előre izgul a pénteki visszaút miatt,

nem tudják, hogyan térítik meg a taxiköltségeket, a szállást és a kellemetlenségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Kalandok földön, vízen, levegőben – a Mátrában, az Oxygen Adrenalin Parkban jártunk
Gyakran fejtörést okoz a családoknak, hogy milyen helyen tudnának egy programdús, kicsiknek és nagyoknak egyaránt érdekes napot eltölteni. Gondoltunk egyet, és felkerekedtünk, hogy leteszteljük a Mátra hegyeinek ölelésében, Sástón található Oxygen Adrenalin Park attrakcióit. Spoiler: nem csalódtunk!


Különleges környezetben, egy volt kőbánya helyén terül el az Oxygen Adrenalin Park, aminek már a neve is árulkodó – itt ugyanis bőven akad izgalom. Első utunk rögtön a canopy-hoz vezetett. Az oda-vissza 230-230 méter hosszan átívelő alpesi csúszdán kb. 30 m magas drótkötélen csúsztunk a szakadék fölött, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a tájra. Aki inkább a szomszédos függőhídról csodálná meg ezt a kilátást, az ezt is megteheti, de vigyázat, a híd kissé mozog!

A legnagyobb adrenalinlöketet egészen biztosan az óriáshinta szolgáltatja. A 20 méteres szabadesés után percekig a katlan felett hintázhatunk. Ez a Közép-Európában egyedülálló játékelem semmihez nem hasonlítható élmény, mindenképpen érdemes kipróbálni.

Ha ezek után sem untuk meg a pörgést, és még mindig szeretnénk egy kis sebességet magunkénak tudni, akkor irány Magyarország legmagasabban fekvő bobpályája, ahol a panorámát is megcsodálva, majd az erdőben kanyarogva csúszhatunk le a majd’ 1 km-es pályán, akár párban, akár egyedül.

Az Oxygen Adrenalin Parkban a víz közelségét sem kell mellőzünk, a fákkal szegélyezett tavon nem csak a tavirózsák kaptak helyet, hanem számos játékelem is: elektromos jetski, kalózhajó, vízi akadálypálya, tutaj és sokak kedvence, a water roller.

A kisebbek olyan további élményelemekkel is szórakozhatnak, mint a quad, a toronycsúszda vagy a légvár, de ez közel sem minden – ide ki sem fér az a sok-sok játék, ami a gyerekek rendelkezésére áll.

Az étteremben elfogyasztott finom ebéd után még felültünk az Oxygen Expressre, a félóránként közlekedő kisvonatra, hogy egy utolsó pillantást vessünk a Parkra.

Végül stílszerűen a libegővel távoztunk, így újfent a panorámában gyönyörködve ereszkedtünk le a közeli Sástóhoz.

Tipp: Július 13-án, szombaton immáron már kilencedik alkalommal rendezik meg a Libegők Éjszakáját, így ekkor a Mátra Libegő meghosszabbított nyitvatartással, 10-24 óráig üzemel. Részletek a Facebook eseményben.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk