Az elhagyott barlanglakásokból művésztelep lett a Bükk csodálatos táján
Hogyan lett a szegények barlanglakásából menő művésztelep? Hogy lehet zenélni a riolittufa segítségével? Sok érdekességet megtudhatsz, ha ellátogatsz Noszvajra, a „Pocem”-be.
Az Egertől 10 kilométerre található, mára romantikus hellyé alakult barlangokban pár emberöltővel ezelőtt még a szegények húzták meg magukat. Az Eger-Miskolc környéki hegyekben a 19. század elejétől telepedtek meg az elszegényedő családok, akik a könnyen megmunkálható riolittufából vájták ki lakásaikat, és innen jártak dolgozni, az asszonyok itt művelték a földet, és tartottak a barlangokban jószágokat is.
Eger környékén két híres telep is volt, az egerszalóki barlanglakásokból skanzent alakítottak ki, a Noszvaj mellettieket pedig művészek vették birtokba és alkotótelepet hoztak létre.


A ma művésztelepet alkotó korábbi lakások annak idején egyterű, majd több szobás lakok voltak, gazdasági helyiségekkel. A feljegyzések szerint még 1930-ban is 70 barlanglakásban éltek a vidéken, melyek a múlt század második feléig szolgáltak lakásként. A dokumentumok szerint volt olyan időszak, amikor
Noszvaj lakosságának közel harmada lakott barlanglakásokban.
Az akkori otthonok belül hasonlítottak az épített házak belsejéhez, volt lakórész, konyha, kamra is benne. A hatvanas években szüntették meg a lakhatásukat, később hajléktalanok húzták meg magukat bennük. A század végén már csak tárolónak, borospincének használták, de végül ez a funkció is szép lassan elkopott.



Az új korszakot a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület hozta el a 20. század utolsó éveiben, 1997-ben. A Pécsett végzett szobrászok és képzőművészek belelátták mindazt, ami mára vált az akkor elhagyatott, elhanyagolt helyiségekbe. Megtisztították, átalakították úgy, hogy ma már egy romantikus, érdekes hellyé vált a korábban elkoszosodott, sokszor sötét tér.
A belső terek megváltoztatásával egy izgalmas alkotóhely jött létre,
ahol jól érzik magukat a képzőművészek, zenészek, a látogatók. A folyamatosan változó térhez különleges hangulatot varázsol mindehhez a környező természet, a kilátás, a vidék látványa.



A helyet ma már új névvel emlegetik: a Pocem, mely a ’pod zemlja’ (jelentése: földalatti) szláv eredetű kifejezésből származik.
Sokféle művész megfordult már a farkaskői táborban: szobrász, zenész, festő, iparművész, kézművesek (az üvegművességtől a nemezelésig, a vesszőfonástól a kerámiáig), sőt tájépítészek is. Mindannyian hozzátettek valamit a térhez, akár annak alakításával, akár a benne készített alkotásokkal.
A meghívásos szimpóziumokra érkeztek már Japánból, Indonéziából is. A „barlangokban” kialakítottak üveghutát és kemencéket is, hogy az üvegművesek, keramikusok is tudjanak dolgozni a táborban.



A hazai művészek mellett külföldről is szívesen jönnek ide, többek között erdélyi, pozsonyi alkotók is jártak már az alkotótáborokban. Az itt született műveket bemutatják, és van olyan, ami itt is marad, a szezon végén pedig koncertet is tartanak.
A Pocemet a tagok oktatási helyszínként is használják, nyaranta tanítványok és mesterek gyűlnek össze, közösen dolgoznak, esténként együtt vetítenek filmeket, beszélgetnek vagy előadásokat tartanak. „A Pocemben a természetművészet jegyében eltöltött alkotói együttlét során ezek a művészhallgatók a gyakorlat oldaláról tapasztalhatták meg korunk legizgalmasabb művészi-társadalmi diskurzusának fő kérdéseit az alkotói felelősségről, a közügyekben való aktív részvétel fontosságáról, a művész társadalmi pozíciójának újraértékelésének szükségességéről” – írták magukról.

Az egyik barlangrészben különös „fülkéket” faragtak, melyekben egészen furcsa élményben lehet része az embernek.
Az akusztikus terem szabályosan „zeng”,
ha megfelelő hangot adnak ki benne, így speciális hanghatásokat lehet létrehozni és persze élvezni is az éneklés, „morgás”, a különféle magasságú hangok rezgését.
A helyiekkel is kiváló kapcsolat alakult ki, az itt élők magukénak érzik a telepet, az itt születő alkotásokat, és úgy érzik, hogy mindez a falut gazdagítja.



„A lakóbarlangok nem természeti képződmények, de természetesek az ember számára, akár egy testhez idomuló, jó ruha. Ezt az érzést szeretnénk megosztani mindazon alkotó és alkotóan gondolkodó emberrel, akik a jövőben e földi hajlék kisugárzásából erőt kívánnak meríteni”
– vallják magukról.
Bővebb információk ITT.



