A „virágos gróf” varázskertje: a Jeli arborétum tavasszal is elvarázsol
Fotók: Sarkadi-Szabó Eszter
Három út, a múlt, jelen és jövő útjának kereszteződésében, Kám község határában feküdt a középkorban elpusztult település, a regényes és vadregényes Jeli. A vadregényes táj zegzugos, meredek és lankás, akár egy görög mitológiai erdő. Az antik hitrege szerint a királyné gyertyája világította meg az alvilági mezőket, és ennek a növénynek az egyik legszebb otthona ma is ezen a vidéken van.
A „virágos gróf” 1869-ben született Nizzában, később a Vas megyei Tanán nevelkedvén édesanyja különleges módon plántálta belé a növények szeretetét, marékszám hordta kastélyuk parkjába a vadvirágokat, amelyek fiának lelkes közreműködésével el is szaporodtak ott.
A bécsi középiskolában a botanika lett a legkedvesebb tantárgya, majd jogi tanulmányai mellett is e tárgyban folytatott tanulmányokat. 1892-ben házasságot kötött Migazzi Antónia grófnővel, akivel még kanári-szigeteki nászútjukon is különleges délszaki növények magjait gyűjtötték, és azokat hazahozván megvetették a jövő örökké zöldellő kertjének alapjait - írja Jeli Varázskert honlapja.
A csodás kert ma is rabul ejti az erre járót.
A kertben több sétát is ajánlanak:
A Nyugalom Ösvénye
Jó szívvel ajánljuk azoknak, akik kényelmes tempóban szeretnek barangolni, de a Varázskert legjavát is meg kívánják ismerni. Az egy kilométeres séta során megtekinthetjük a „virágos gróf” emlékházát, életművének személyes emlékeit, jó szívvel emlékezhetünk rá szobra előtt és ellátogathatunk végső nyughelyére. Mindeközben megcsodálhatjuk a csodálatos, ezernyi színben ragyogó rododendronokat és az egyedülálló fenyőgyűjteményt.
Családi Csodatúra
Kisgyermekes családoknak akár babakocsival is könnyen bejárható e vadregényes sétaútvonal. A két kilométeres barangolás alatt számos látnivaló várja a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt. A kicsik felfedezhetik a Varázskert kalandokban bővelkedő játszóterét, s számos piknikezési lehetőség adódik az éhes vándoroknak. A szemkápráztató rododendronok, az erdei fenyves és Ambrózy-Migazzi gróf nyughelye életre szóló emlékekkel ajándékozza meg a látogatókat.
Kóborlás Kalandkedvelőknek
A négy kilométer hosszú túra a kalandok szerelmeseinek ajánlott. Egzotikus tájak világát, bambuszokat, külhoni növényeket, igazi messze földi különlegességeket ismerhetünk meg. Olyan mesebeli helyeken járhatunk, mint a valóban égig érő fákkal lenyűgöző Óriások erdeje s a vadregényes Hétforrás szurdoka. A mesebeli séta számos meglepetést tartogat: a rododendronok virágzásában gyönyörködhetünk, és minden egyes lépésünkkel új és új csodába botolhatunk.
A malonyai és jeli arborétum megalapítója Sédeni gróf Ambrózy-Migazzi István (Nizza, 1869. március 5. – Tana, 1933. augusztus 31.) jogász, dendrológus, botanikus, a „magyar Heiden”, „virágos gróf” volt. Az életcélja az „örökké zöldellő kertek”-nek a mi természeti adottságaink közötti megvalósítása volt. Édesanyja Erdődy Agáta grófnő volt, aki az Erdődy-család kertészkedő szenvedélyét örökítette át fiára.
A grófot a botanika elvarázsolta, ezért is tanult ilyen irányban Bécsben, Löwenben és Budapesten. Bár külföldön jogot tanult, sokat utazott, így ismerkedett meg egy-egy különleges terület gazdag növényvilágával. A botanika a hobbija volt, miközben a földbirtokos gróf a felsőőri kerület országgyűlési képviselője, felsőházi tag is volt.
1892-ben vette feleségül Migazzi Antónia grófnőt. Az ő malonyai birtokán kezdett bele a növények telepítésébe. 1922-1933 között hozta létre Kám község mellett a jeli arborétumot. Ekkor a terület még főleg birkalegelő és lápos nyíres rész volt. Először a hagymás és rizómás növényeket szaporította el, majd a Rododendronok ültetését is elkezdte, amelyek napjainkig díszítik az arborétumot és egyik fő nevezetességük is.
A saját sírhelyét is ő jelölte ki az arborétum közelében. Kriptáján olvasható jelmondata, amely fő életcéljával megegyezett: Semper vireo – örökké zöldellek.
