A biztos halál elől menekültek Magyarországra Beloiannisz első lakói, sokuknak 70 éve ez az otthona
Budapesten először különféle tömegszállásokon laktak, majd a Balatonra kerültek, ahol üdülőkben helyezték el őket.
A gyerekeket Rákosi Mátyás felesége, Fenya Fjodorovna Kornyilova is többször meglátogatta, aki igyekezett gondjukat viselni, ezért Riszto bácsi ma is szeretettel gondol rá.
Az egyik anekdota szerint, amit elmesélt, egyszer pizsamákat kaptak tőle, de nem vették fel, mert még sosem láttak ilyet: azt hitték, valami nyári öltöny.
Hasonlóan vicces helyzet volt, amikor először kaptak mákos tésztát vacsorára: korábban még mákot se láttak soha, így döglött hangyának gondolták, el is kezdték lemosni a tésztáról.
Beloiannisz felépülése után legtöbbjüknek ez lett az otthonuk. Amint vége lett a polgárháborúnak, az életben maradt idősebb családtagjaik is csatlakoztak hozzájuk.
1996 óta ortodox templom is van a faluban
Hogy munkalehetőség is legyen, 1951-ben megalakult a Háziipari Szövetkezet, egy évvel később pedig a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet is.
„A magyar állam adta hozzá a lovakat, birkákat, teheneket, mindent. Ezért a mai napig hálásak vagyunk”
– meséli Riszto bácsi. Elmondása szerint az asszonyok nagyon szép kesztyűket készítettek, azok a férfiak pedig, akik betegség vagy más miatt nem tudtak fizikai munkát végezni, borítékokat ragasztgattak.
De így sem jutott mindenkinek munka helyben: már akkor nagyon sokan jártak be naponta Budapestre, ő is 17 éven át ingázott. „Hajnal 3-kor keltem, este 6-ra érkeztem haza.”
Először kohásznak tanult, de azt nagyon nem szerette. Végül történész lett belőle, hosszú ideig élt Bulgáriában is, de nyugdíjas korára visszatért Beloianniszba, ahol ő az egyik fő lokálpatrióta: bárkinek szívesen mesél a falu és az itt élő macedón, illetve görög kisebbség történetéről.
A magyarok is ápolják a hagyományokat
Beloianniszban annak idején még szinte csak görögök és macedónok éltek, a magyarok a lakosság alig néhány százalékát tették ki. Aztán a '80-as évektől egyre többen költöztek vissza hazájukba, így lassan növekedésnek indult a magyarok aránya.
„Kezdetben voltak összezördülések, főleg a kocsmában, de idővel ezeket sikerült elsimítani” – meséli Riszto bácsi.
Ma már csak a lakosság alig negyede tartozik a két nemzetiséghez, közülük is sokan szinte teljesen asszimilálódtak: a fiatalabbak között akad, aki már a nyelvet se beszéli.
Az utcatáblákon ennek ellenére görög és latin betűkkel is ki vannak írva a nevek, a nemzetiségi iskolában ma is oktatják a görög nyelvet és kultúrát, a nagy többség pedig a hagyományok ápolását is fontosnak tartja.
Falitábla az iskolában
Erre az egyik legjobb példa az évente megrendezett Vasilopita-vágás, ami egy nagyon régi szokás, az ókori görög-római időkig vezethető vissza.
Az ortodox hagyomány szerint Szent Vasilis az idegen törzsek betörése idején összegyűjtötte az aranyérméket és más kincseket, hogy ne tudja az ellenség kifosztani őket. Amikor az ellenség elvonult, Vasilis megparancsolta, hogy süssenek pitakenyeret, egy-egy aranyérmével a kincstárból. A kenyeret szétosztották, és akinek érme jutott, az megtarthatta.
Beloianniszban is így tesznek minden január elején, ami a mai napig a falu egyik legnagyobb ünnepe. Idén mi is ott voltunk, a művelődési ház zsúfolásig megtelt. Először hagyományőrző néptánc-bemutatókat láthatott a közönség, egészen kis gyerekek és nyugdíjasok is voltak a fellépők között.
Ezután következett a Vasilopita megáldása (direkt erre az alkalomra érkezett a faluba egy bécsi ortodox pap), amit egy hosszú asztal közepére, rengeteg finomabbnál finomabb másik sütemény közé helyeztek el.
Ezeket aztán szinte percek alatt teljesen eltüntették az éhes résztvevők, végül pedig autentikus görög táncház tette fel a koronát az estére.
Az Experience Balkan egy nemzetközi, Balkánt szerető baráti társaság, akik egy 2011-ben alapított civil szervezeten (Balkan Calling) keresztül szerveznek programokat.
Céljuk, hogy különböző játékos, ismeretterjesztő, alternatív turisztikai módszerekkel, élményeken át bemutassák a Balkán népeinek történelmét, hagyományait, kultúráját, szokásait, illetve a magyarországi, főként a Balkánról elszármazott nemzetiségek életét és mindennapjait.
Következő nagyszabású rendezvényük egy hamisítatlan kun disznóvágás lesz a vajdasági Bácsfeketehegyen (ez már teltházas), de rendszeresen szerveznek hosszú hétvégéket Koszovóba, Macedóniába, Albániába és Bosznia-Hercegovinába is.
Aki pedig inkább Magyarországon ismerkedne a velünk élő balkáni hagyományokkal és kultúrával, a közeljövőben részt vehet például ráckevei vagy szentendrei sétájukon, egy budapesti mecsetlátogatáson, vagy a Király Gyógyfürdőbe meghirdetett rendhagyó török sétán.
A programokról bővebb infókat Facebook-oldalukon találsz.
