Több mint 1000 halott azonban hiányzik a belügyminisztérium statisztikájából.

A hivatalos járványadatoknál jóval nagyobb a többlethalálozás.

Még csak most érhet be a novemberi szigorítások hatása – emlékeztet a biostatisztikus. Kérdés, mindez hogyan alakul, ha a kormány karácsonyra enyhít a szabályokon.

Augusztusban sokan el tudtak helyezkedni a tavasszal elbocsátottak közül, de szeptembertől már újra sok állás szűnt meg. A nők, a külföldre ingázók és a közmunkások jártak a legrosszabbul.

A halálokokat nem tünteti fel a KSH, ezért azt nem tudni, mennyi köthető a koronavírushoz.

79 ezerrel dolgoztak kevesebben ebben a háromhónapos időszakban, mint egy évvel ezelőtt.

Májusban a munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos volt.

A hivatalos munkanélküliek száma körülbelül 20 ezer fővel nőtt, sokan inaktív státuszban vannak.

Ebben még valószínűleg nincs benne az márciusban munkájukat vesztők jó része sem.

A KSH szerint ők a 65 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozók, akikre különös figyelmet kell fordítani az ország elöregedő déli, délnyugati térségeiben, valamint a főváros egyes kerületeiben, ahol az idős népesség aránya meghaladja az országos átlagot.

A nagyvárosok közül csak háromba költöztek többen, mint ahányan elhagyták azokat.

Például egy II. kerületi férfi kilenc évvel számíthat hosszabb életre, mint egy józsefvárosi.

Egy panel négyzetméterára bizonyos helyeken már meghaladja a családi házakét.

A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint ez közel 9 millióval több, mint a 2014-es átlag.

Idén januárban 5,5 százalékkal kevesebb gyerek született, mint az előző év azonos hónapjában.

A javulás ellenére még mindig előkelő helyen állunk a globális rangsorban. A KSH egyébként a májzsugorodásban meghaltak számából számolja ki az alkoholisták becsült számát.

Az október 23-ai és az azt követő események során országosan mintegy 2700-an haltak meg, és közel 20 ezer sérülést láttak el a hivatalos intézmények.