Elsüllyedt falu harangja, vízből kiálló vártorony – rejtélyes épületek a Balaton fenekén
Szóbeszéd. Vagy nem.
A Balaton partján több, mint két évszázada makacsan tartja magát a szóbeszéd néhány rejtélyes víz alatti építményről. Időről-időre felröppen a hír, miszerint valaki talált valamit a tó fenekén Tihanynál vagy Örvényesnél.
Egyesek a csendes esetéken még az elsüllyedt falu harangjának, hullámzás okozta kongatását is hallani vélték. Vannak olyanok, akik a nagy aszállyal sújtott években látni vélték egy vár vízből kiálló tornyát.
Ezekre az elbeszélésekre pedig a régi halászok elbeszélései csak ráerősítettek.
Tihany. 1906. Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum
Szintén olaj a tűzre egy 1700-as években készült
katonai térkép, mely Örvényesnél az említett helyen egy azóta nem létező szigetet jelölnek ott, ahol most csak a tó vize hullámzik.
Bár a folyamatos hálószakadások miatt a halászok általában elkerülték a két említett helyet (mind Tihanynál, mind Örvényesnél), egyikük 1919-ben mégis utóbbinál látott munkához. Amikor hálója elakadt, lemerült a víz alá és saját szemével is látta a romokat. Elmondása szerint egy négyszögletes, kastélyszerű udvaron járt és saját szemével látta a sokat emlegetett tornyot is.
A római korsó titka
Az eset után hamar elült a szóbeszéd, de 1935-ben újabb meglepő eset történt. Újra halászok kerültek a történet középpontjába, akik
egy csodás és szinte teljesen ép, római korsót adományoztak az egyik tóparti múzeumnak.
Az ő hálójuk is Örvényesnél akadt fenn egy kőfalban, majd, amikor kiszabadították, akkor megtalálták benne a csodás, ókori leletet. Az eset itt újra nyugvópontra jutott, hiszen az 1950-es évek második feléig Magyarországon szinte ismeretlen volt a könnyűbúvárkodás, így senki sem volt képes érdemben megvizsgálni, hogy mit is rejt a Balaton vize az említett két helyen. A titok megfejtéséhez végül 1957-59-ben kerültek a legközelebb.
Balaton. Halászok Tihany közelében. 1953. Fortepan/Barbjerik Ferenc
Ekkor két muzeológus, Tóth Lajos és Szentléleky Tihamér kezdett behatóbban foglalkozni a rómaiak 2-4. század közötti tevékenységével a tó környékén. Ők a rendelkezésre álló adatok alapján
arra a következtetésre jutottak, hogy a Balaton mélyén valószínűleg több, római korban épült villa romjai is heverhetnek.
Ugyanis abban az időszakban, amikor rómaiak a tó környékén a legaktívabbak voltakm, komoly és hosszan tartó aszály sújtotta a vidéket. Ennek következtében a partvonal mintegy 500-1000 méterrel beljebb húzódott a meder irányába.
Az aszály-dagály változása a tó természetes folyamata volt a szabályozás előtti időszakban, ám aki ezzel nem volt tisztában, azt könnyen megtréfálhatta a jelenség. Ahhoz azonban, hogy az elméletet igazolni tudják, a partokon is ásatásokat kellett kezdeni, hogy a feltételezett villák társait a mai szárazföldön is megtalálják. Az 1957-ben zajlott ásatások pedig eredményt hoztak, a parton mindkét helyen római település nyomaira bukkantak!
A térképvázlat a Természettudományi Közlöny 1959 novemberi számában jelent meg. Az örvényesi romok helyzetét mutatja (római számokkal a parton, kisbetűkkel a vízben).
