KULT

10 emlékezetes hidegháborús film

Van közte örökzöld James Bond-film, felejthető sablonos akciómozi és mai szemmel is nagyon izgalmas politikai krimi.


Az ukrán válság és a krími események hatására az utóbbi hetekben ismét az érdeklődés fókuszába került Oroszország és a Nyugat viszonya, amelynek kapcsán mind a szakértők, mind a politikusok gyakran felidézték a hidegháború éveit. A honvédelem.hu szubjektív tízes összeállításában a kétpólusú világrendszer mára már szinte elfeledett légkörét idézzük fel néhány emlékezetes film segítségével.

1. A mandzsúriai jelölt

Eredeti cím: The Manchurian Candidate

Megjelenés éve: 1962

Rendezte: John Frankenheimer

Főszereplők: Frank Sinatra, Laurence Harvey, Janet Leigh, Angela Lansbury, Henry Silva

Vajon mi történt Raymond Shaw (Laurence Harvey) alakulatával Koreában? Hiába kaptak meg minden létező kitüntetést hősiességükért, a szakasz több tagját is szörnyű rémálmok kínozzák, és homályosan embertelen, beteges kísérletek emléke kísérti őket. Bennett Marco (Frank Sinatra) nyomozni kezd, és titokzatos, az emberi agy manipulálására irányuló kísérletek, illetve bűntények nyomaira bukkan, amelyek a titkosszolgálatok és a nagypolitika világába vezetnek. A mandzsúriai jelölt egyszerre thriller és keserű szatíra, amelyet a legtöbb internetes összeállítás minden idők legjobb két-három hidegháborús filmje közé sorol, méghozzá méltán. Sajnos Hollywood 2004-ben megpróbálkozott egy remake-kel, amely azonban Denzel Washington és Meryl Streep ellenére sem ért az eredeti nyomába.

1mandzsuria

2. Oroszországból szeretettel

From Russia With Love

1963

Rendezte: Terence Young

Főszereplők: Sean Connery, Daniela Bianchi, Pedro Armendáriz, Lotte Lenya, Robert Shaw

Pár ritka kivételtől eltekintve tulajdonképpen szinte az összes James Bond-filmet felsorolhatnánk a sorozat hőskorából, hiszen a 007-es ügynök annak ellenére is a hidegháborús korszak egyik ikonja, jelképe volt, hogy Pierce Brosnannek és Daniel Craignek köszönhetően a sorozatot az alkotók sikerrel rebootolták, és a mai nézőknek már nem feltétlenül agyafúrt szovjet ügynökök jutnak eszébe Bondról. A sok közül általunk önkényesen kiválasztott Oroszországból szeretettel a széria egyik legsikeresebb darabja volt a maga idejében. A történet szerint a 007-esnek egy szovjet nagykövetségről kell ellopnia egy titokzatos dekódert – a KGB azonban még az ő eszén is túljár. Maga a film egyébként klasszikus Bond-mozi Sean Conneryvel: a maiakhoz képest kissé lassú és szögletes, de mindenképpen örökzöld darab.

kinopoisk.ru

3. Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni

Dr. Strangelove Or How I Learned To Stop Worrying And Love The Bomb

1964

Rendezte: Stanley Kubrick

Főszereplők: Peter Sellers, George C. Scott, Sterling Hayden, Keenan Wynn, Sam Pickens

Stanley Kubrick éjfekete szatíráját a kritikusok többsége minden idők legjobb és legemlékezetesebb hidegháborús filmjének tartja, és egyben a különc rendező egyik legkerekebb munkájának is – méltán. A filmben egy őrült amerikai tábornok, a beszédes nevű Jack D. Ripper (Sterling Hayden) válik elszabadult hajóágyúvá, és indít a saját szakállára támadást a Szovjetunió ellen, amit aztán az egyaránt tehetetlen balfékként ábrázolt washingtoni és moszkvai vezetés nem is képes megakadályozni. De a végén még az atomháborúnak is meglátják a napfényes oldalát… Mondani sem kell, Kubrick filmje rengeteg vitát váltott ki, de a pengeéles, abszurd elemekben is bővelkedő alkotás ma már Hollywood örök klasszikusai közé tartozik.

3strangelove

4. Háborús játékok

War Games

1983

Rendezte: John Badham

Főszereplők: Matthew Broderick, John Wood, Dabney Coleman, Ally Sheedy, Dennis Lipscomb

Amikor a hidegháborús hangulat betör a középiskolások mindennapjaiba, ráadásul a frissen meghirdetett csillagháborús doktrína futurisztikus szellemiségében – röviden így lehetne jellemezni a Háborús játékok alapszituációját. David Lightman (Matthew Broderick) igazából semmi rosszat nem akart, de véletlenül olyan számítógépes program került hozzá, amely összekötötte őt a Pentagonnal, és nem tudván, mit csinál, nemzetközi patthelyzetet idézett elő, pedig csupán játszani akart egyet. Mint látható, a Háborús játékok teljesen elrugaszkodott a valóságtól, de ennek ellenére is védjegyszerű 80-as évekbeli alkotás – egy letűnt korszak emléke, amely videón Magyarországon is közkézen forgott, és meglehetősen népszerű volt annak idején.

4haborusjatek

5. Vörös hajnal

Red Dawn

1984

Rendezte: John Milius

Főszereplők: Patrick Swayze, Charlie Sheen, Lea Thompson, C. Thomas Howell, Darren Dalton

John Milius sosem számított Hollywood tekintély- vagy tabutisztelő rendezői közé, így a Vörös hajnal már a maga idejében is rengeteg vitát váltott ki. A film egy alternatív valóságban játszódik, ahol az Egyesült Államok a NATO szétesése után gyakorlatilag egyedül maradt a kommunista blokkal szemben. Mexikóban vörös puccs történt, és egy szép napon az amerikaiak arra ébrednek, hogy szovjet katonák intéztek támadást az ország ellen. Ebben a helyzetben pedig nem lehet mást tenni, mint bevenni magukat a vadonba, és partizánakciókkal gyengíteni az ellenfelet… Az érdekes gondolatkísérlet a kasszáknál is működött, noha az amerikai liberális kritikusok szabályosan Milius vérét kívánták a film után. Érdekesség, hogy 2012-ben készült egy kevésbé ütős remake is, amelyben Amerika közös orosz−észak-koreai agresszió áldozata lesz, ez azonban elég csúnyán megbukott.

5voroshajnal

6. Nincs kiút

No Way Out

1987

Rendezte: Roger Donaldson

Főszereplők: Kevin Costner, Gene Hackman, Will Patton, Sean Young, George Dzundza

A Nincs kiút kifejezetten agyafúrt politikai krimi, illetve kémfilm, amely egy szerelmi konfliktusból kiindulva mutat be egy elképzelt szituációt a 80-as évek hidegháborús pszichózisában leledző Pentagonjában. A korrupt, veszélyes védelmi miniszter (Gene Hackman) összekötőjeként a fiatal tiszt, Tom Farrell (Kevin Costner) kerül viszonylag gyorsan szorult helyzetbe, amiből lehetetlennek tűnik kivágnia magát – azt pedig spoilerezés nélkül is elárulhatjuk, hogy a végig roppant hatásos, rideg és feszült atmoszférájú film a végén az egyik legváratlanabb és legbriliánsabb csavarral szolgál, amit csak valaha kiagyaltak Hollywoodban. Kötelező néznivaló.

6nincskiut

7. Vasmadarak II.

Iron Eagle II

1988

Rendezte: Sidney J. Furie

Főszereplők: Louis Gossett Jr., Mark Humphrey, Stuart Margolin, Alan Scarfe, Sharon Brandon

A Vasmadarak II. nem azért került be ebbe az összeállításba, mert annyira jó film, hanem mert ez a mozi – például a vele nagyjából egyszerre bemutatott, „civil vonalon” mozgó, Schwarzenegger-féle Vörös zsaruval egyetemben – már azon hullámba tartozott, amikor az amerikai filmkészítőket is megcsapta a glasznoszty és a peresztrojka szele. A videotékás klasszikus első Vasmadarak folytatásában amerikai és szovjet vadászpilóták, illetve szárazföldi egységek egy titkos akció keretében közösen lépnek fel egy fiktív közel-keleti állam ellen, amely mindkét szuperhatalomra veszélyt jelent. A film meglehetősen naiv és olyan egyszerű, mint a faék, de éppen emiatt rejlik benne valami sajátos báj, és kétségtelenül jellemző kordokumentum – a különböző televíziós csatornákon néha még manapság is bele lehet botlani.

7vasmadarak

8. Vadászat a Vörös Októberre

The Hunt For The Red October

1990

Rendezte: John McTiernan

Főszereplők: Sean Connery, Alec Baldwin, Scott Glenn, Sam Neill, James Earl Jones

Mi történik, ha 1984-ben, a „reaganomics” éveiben hirtelen megindul Amerika felé a legmodernebb fejlesztésű, nukleáris fegyverekkel is bőséggel felszerelt szovjet tengeralattjáró? Nyilván kitör a pánik, és még a kiváló Jack Ryan (Alec Baldwin) ügynöknek sem hiszik el, hogy a Vörös Október kapitányának, Marko Ramiusnak (Sean Connery) nem az esze ment el, és valójában nem támadást tervez, hanem át akar állni az ellenfélhez… A Tom Clancy regényéből forgatott pörgős, izgalmas és kiváló színészi alakításokkal is emlékezetessé tett Vadászat a Vörös Októberre kétségtelenül az egyik legemlékezetesebb hidegháborús akciófilm, amely nem mellesleg kora egyik legsikeresebbje is volt, több mint 200 millió dollárt termelt a kasszáknál. Minden alappal: lassan negyedszázaddal később is egyértelműen a legjobb Jack Ryan-film, pedig később olyanok követték, mint a Férfias játékok vagy a Végveszélyben.

8vorosoktober

9. Tizenhárom nap – Az idegháború

Thirteen Days

2000

Rendezte: Roger Donaldson

Főszereplők: Kevin Costner, Bruce Greenwood, Steven Culp, Dylan Baker, Henry Strozier

Ugyan 145 perces hossza nem tette éppen nézőcsalogatóvá, a Tizenhárom nap kétségtelenül az egyik legszínvonalasabb politikai thriller, amit az elmúlt két évtizedben forgattak Hollywoodban. Erre persze már maga a téma is predesztinálja, hiszen Roger Donaldson mozija a hidegháború legfeszültebb két hetéről, az 1962-es kubai rakétaválságról mesél, amikor a világ szó szerint egy gombnyomásnyira került attól, hogy a két szuperhatalom kietlen, radioaktív sivataggá rakétázza egymást. Kiváló arányérzékkel elkészített, felesleges szájbarágástól mentes, relatív hosszúsága ellenére is végig érdekfeszítő film készült. Mindenképpen érdemes megnézni, és ez a művelet néhány éves szünetekkel akár rendszeresen is simán megismételhető.

9ideghaboru

10. Jó estét, jó szerencsét!

Good Night And Good Luck

2005

Rendezte: George Clooney

Főszereplők: David Strathairn, Robert Downey Jr., George Clooney, Jeff Daniels, Patricia Clarkson

Vajon miért rúgták ki a légierőtől Milo Radulovichot, és miért titkosították az ügy részleteit az 50-es évek elejének paranoiás, mccarthyzmustól kellemetlen levegőjű Amerikájában? És ki állhat az esetet tévéműsorában bemutató Edward R. Murrow (David Strathairn) ellen kezdődő boszorkányüldözés hátterében? George Clooney bátor, izgalmas filmjének középpontjában a 20. századi amerikai történelem egyik sötét fejezete, a minden bokorban kommunistákat sejtő, emberi jogokra fittyet hányó Joseph McCarthy szenátor dominálta korszak visszaélései állnak. A téma politikai érzékenységére jellemző, hogy a filmet ugyan jelölték a legtöbb amerikai filmdíjra, ám e jelölések nagyobbik részét aztán nem tudta tényleges elismerésre váltani. Viszont mindössze 7 millió dollárból készült (fekete-fehérben), és ennek a nyolcszorosát termelte ki a mozipénztáraknál.

Ha tetszett a lista, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Alain Delon
A francia színészlegenda 88 éves volt. 2019-es agyvérzése óta folyamatosan egészségügyi problémákkal küzdött.


Elhunyt Alain Delon francia színművész, írja a France24. A színész 88 éves volt.

2019-ben agyvérzést kapott, azóta mi is többször beszámoltunk egészségügyi problémáiról.

A színész „békésen halt meg Douchy-i otthonában, három gyermeke és családja által körülvéve” – írja az AFP Hírügynökség.

Alain Delon 1935. november 8-án született a Párizshoz közeli Sceaux-ban. Nehéz gyerekkora utána a francia haditengerészetnél szolgált. 1957-ben szerepelt először a filmvásznon, és előnyös külseje miatt szinte azonnal a rendezők kedvence lett. Pályafutása során összesen 107 filmben szerepelt, köztük olyan klasszikusokban, mint a Rocco és fivérei, a Napfogyatkozás, A fekete tulipán, A szamuráj vagy az Egy zsaru bőréért. 1998-ban a Két apának mennyi a fele? című alkotásban együtt szerepelt korának másik francia legendájával, a 2021-ben elhunyt Jean-Paul Belmondóval.

Élete nem volt botrányoktól mentes. Az 1960-as és 70-es években három testőre is rejtélyes módon halt meg: az esetekben máig nem tisztázott, hogy öngyilkosságok vagy gyilkosságok történtek, illetve ehhez mennyi köze lehetett magának Delonnak. A fegyverekkel nemrégiben is meggyűlt a baja: idén év elején mintegy hetvenkét lőfegyvert és több mint 3 ezer lőszert foglaltak le otthonában, amikre nem volt engedélye.

1984-ben az európai parlamenti választásokon nyíltan kiállt a francia szélsőjobboldali politikus, Jean-Marie Le Pen mellett, ami miatt sokan kritizálták, egy ideig tömegek bojkottálták a filmjeit is. 2013-ban ismét támogatásáról biztosította a Nemzeti Front radikális jobboldali pártot. Élete utolsó évtizedében számos alkalommal kritizálta a francia belpolitikát és a társadalmat.

Élete leghíresebb szerelme Romy Schneider volt, de gyakran reppentek fel pletykák állítólagos homoszexualitásával kapcsolatban. 2023 májusában meghalt a rá kísértetiesen hasonlító Ari Boulogne, aki Delon eltitkolt fiának vallotta magát, habár a színész sosem ismerte el az apaságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Pár óra alatt elkelt az összes jegy Azahriah koncertjére a Budapest Parkban
A három teltházas arénakoncert után ez nem túl nagy meglepetés. A jegyárakra viszont többen is panaszkodtak.


Azahriah szeptemberi koncertjére mindössze négy és fél óra alatt elfogyott az összes jegy a Budapest Parkban, írj a 24.hu.

Kedd délelőtt 10 órakor indult a jegyértékesítés Azahriah szeptember 5-i Budapest Parkos koncertjére, és alig négy és fél óra alatt az összes jegy elkelt.

A hatalmas érdeklődés miatt még délután is körülbelül nyolcezren várakoztak a virtuális sorban, hogy jegyhez jussanak, de délután kettő körül a Park honlapja már teltházas állapotot mutatott.

Sokan panaszkodtak a hosszú várakozási idő és a jegyárak miatt is.

A legolcsóbb, küzdőtéri jegyek 14 499 forintba kerültek, míg a drágább kategóriás belépők ára 22 990 forint volt.

A hatalmas érdeklődés nem volt meglepetés, hiszen Azahriah idén májusban három egymást követő napon is teltházas koncertet adott a Puskás Arénában.

Az eredetileg egyetlen koncertre hirdetett eseményre pillanatok alatt elfogytak a jegyek, ezért először még egy, majd

végül összesen három koncertet is tartott, amelyekre szintén gyorsan elfogytak a jegyek.

A Budapest Park telítettsége és a viszonylag közeli időpont miatt most nem valószínű, hogy hasonló ismétlésre kerülhet sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Igazi pesti csibész volt” – Demszky Gábor elárulta Garas Dezső titkát
Nosztalgikus bejegyzésben emlékezik az egykori főpolgármester Garasra. Hogyan kerül a kerékbilincs az asztalra?
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. augusztus 15.



Garas Dezső, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze, és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2011. december 30-án, 77 éves korában hunyt el, hosszan tartó betegség után. Az ikonikus művész életútja és tehetsége előtt tisztelegve Demszky Gábor, Budapest egykori főpolgármestere, egy megható és humoros történetet osztott meg a közösségi oldalán, ami eddig nem került nyilvánosságra.

Demszky, aki húsz évig volt Budapest főpolgármestere, és 1998-ban díszpolgári címet adományozott Garas Dezsőnek, egy közös emlékét idézte fel a színészlegendával kapcsolatban. Egy régi fotó kíséretében elmesélte, hogyan játszotta ki Garas a parkolóőröket egy zseniális trükkel.

„Egyszer, valamikor 1998 körül, beállított Rajk Lacihoz, kezében egy kerékbilinccsel. ‘Tudod, ezt mindig felteszem a kocsira, amikor tilosban parkolok, a közterület-felügyelők így békén hagynak, mert azt gondolják, rólam már gondoskodott valamelyik haverjuk’” – írta bejegyzésében Demszky Gábor, hozzátéve: „Igazi pesti csibész volt és remek színész.”

Garas Dezső nemcsak a színpadon, de az életben is olyan karakter volt, akinek humora és leleményessége emlékezetes maradt mindazok számára, akik ismerték és szerették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Brutális, látványos és izzasztóan izgalmas – Az Alien: Romulus a legjobb Alien-film 1997 óta
Ennyi arctámadót még biztosan nem láttunk! A Magyarországon forgatott újabb xenomorph-őrület a franchise legjobb darabjait idézi meg, és nem ismer kegyelmet.


Idén 45 éves az Alien-franchise, 1979 májusában mutatták be az USA-ban először A nyolcadik utas: a halált, azóta pedig sci-fi és a horror műfajainak leghíresebb keresztezéseként trónol a zsáner nagyjaiból álló lista csúcsán. Ridley Scott a mindössze második filmjével nagyon elkapott valamit anno, az idegentől való elemi rettegést (amely épp belőlünk, emberekből kel életre) hívta elő közönségéből, amely azóta is kíváncsian várja a filmtörténet talán legkultikusabb űrszörnyének újabb acsarkodásait.

Majd jöttek a folytatások… James Cameron az 1986-os A bolygó neve: Halállal mesterien ékelte a sci-fi és a horror közé az akciót is; véleményem szerint David Fincher sokak által lenézett (ő maga sem szereti) 1992-es A végső megoldás: halálja sem mondott csődöt, sőt; Jean-Pierre Jeunet 1997-es Feltámad a halálja pedig egészen abszurd irányba vitte a sztorit, és meglepően működött benne a humor is. Szóval odáig egészen pazar volt a franchise, ám a 20th Century Fox a kétezres években úgy döntött, összeereszti a xenomorph-okat a yautjákkal, avagy, ahogy a legtöbben ismerik: a Predatorokkal.

A 2004-es Alien vs. Predator: A Halál a Ragadozó ellen és még inkább annak 2007-es, egészen nézhetetlen folytatása sajnos eléggé leamortizálták kedvenc rémeink ázsióját.

Az eredeti alkotónak, Ridley Scottnak kellett tehát a kezébe vennie újra a gyeplőt (bár sokan Neill Blomkamp víziójának szavaztak volna bizalmat, aki figyelmen kívül hagyva a többi epizódot, direkt folytatást készített volna A bolygó neve: Halálhoz). Ő pedig megpróbált valami újat és teljesen mást kihozni az egészből. A Prometheus (2012) így egy filozofálgató eredetsztori lett, amit sokak gyomra nem vett be, és xenomorph-ot sem lehetett benne látni, mégis üdítő volt egy másik, jóval összetettebb szegmensből szemlélni ezt a világot. A 2017-es Alien: Covenantra azonban sajnos elfogyott az ötlettár, s így egy nem túl kreatív, többnyire lehangoló, kiszámítható, és csupán egyetlen ütős akciójelenetet (a fináléban) tartalmazó méretes csalódás lett az eredmény.

Innen kellett tehát újra felvenni a fonalat, Scott pedig ezúttal átpasszolta a direktori stafétát, méghozzá a Gonosz halott-remake (2013), a Vaksötét (2016) és az Ami nem öl meg (2018) író-rendezőjének, az uruguayi Fede Alvareznek, aki próbált elszakadni a Prometheus és a Covenant frissebb örökségétől, s inkább A nyolcadik utas: a halál és A bolygó neve: Halál atmoszféráját igyekezett rekonstruálni.

Sőt, ha jobban belegondolunk, az Alien: Romulusban egyfajta all star/best of Alien pörög, hiszen majd’ minden korábbi epizódból kapunk valami megidézést a sztori egyes elemeiben.

Az első két filmre szóló párhuzam azonban adott, hiszen ezúttal is egy izolált létesítményben vagyunk (egy űrállomáson), és mindössze hat szereplőnk van, akik szűk folyosókon rohangálnak. Ám nekik nem csupán egyetlen szörnnyel kell szembenézniük, facehuggerek és xenomorph-ok egész garmadája les rájuk (sőt, még valami más is…). A sztori időben is az első két film között játszódik, amikor is a Weyland-Yutani cég egyik sötét és barátságtalan bányászkolóniájából próbálna elmenekülni öt fiatal, valamint az egyikük, Rain (Cailee Spaeny) Andy nevű androidja (David Jonsson). Ehhez pedig azt fundálják ki, hogy megpróbálják a vállalat egy a bolygó felett sodrodó elhagyatott űrhajójából elcsenni a kriokapszulákat, amelyekben játszva átszundiznák azt a kilenc évet, amely célállomásuk, egy idilli bolygó eléréséhez szükséges. Az űrhajóról azonban kiderül, hogy egy űrállomás, ahol a cég emberei furcsa kísérleteket végeztek egy idegen életformán, amely természetesen az újabb emberi behatásnak köszönhetően ismét elaszabadul…

Szóval ezúttal is egy túlélősztorit kapunk, amelyben jóval kevesebb a filozofálgatás, ami pedig van, az maximum megint a szintetikus léthez kapcsolódik, ezúttal Andy révén, akivel Rain testvéri kapcsolatot épített ki, ám egy új program megváltoztatja a személyiségét.

Persze nem is ez a lényeg, Fede Alvarez inkább az alapvető ösztöneinket szerette volna stimulálni, így az akciókra, a látványra, a vérengzésre és leginkább a feszültségre helyezte a hangsúlyt.

Épp ezért az Alien: Romulus megállás nélkül pörög, újabb és újabb kilátástalan szitukba kergetve az egyre fogyatkozó szereplőket, akik egyébként nem sok meglepetéssel kecsegetetnek, gyorsan be lehet őket kategorizálni. Van itt szimpatikus főhősnő (a Tűzgyűrű: Lázadásból, az Easttowni rejtélyekből, a Priscillából és a Polgárháborúból ismert Cailee Spaeny pedig már van annyira rutinos, hogy simán elviszi a hátán a filmet, vagyis méltó utódja Sigourney Weavernek, akit nem egy jelenetben idéz meg természetesen), kiismerhetetlen android, szimpatikus jóképű alfahím (Archie Renaux), nem túl szimpatikus, nagypofájú, lázadó srác (Spike Fearn), egy fiús, kemény és laza pilótalány (Aileen Wu), valamint egy kedves és terhes naiva (Isabela Merced). Közülük Spaeny mellett természetesen a leghálásabb szerepet, vagyis a kissé értelmi fogyatékosra hangszerelt android Andyt alakító David Jonsson (Ipar, Rye Lane) tud igazán csillogni, a többieket Alvarez és írótársa, Rodo Sayagues már nem igazán kényeztették el emlékezetes karakterekkel.

A nézőket azonban kifejezetten elkényeztették a látványvilággal, ami több mint kézzelfogható. A tavaly tavasszal teljes egészében a budapesti Origo Filmstúdióban rögzített Alien: Romulusban ugyanis csodás díszletek és szemet gyönyörködtető praktikus effektek közepette zajlanak az öldöklések és a menekülések, a magyar szakemberek pedig az Oscar-díjas berendező, Sipos Zsuzsanna (Szárnyas fejvadász 2049, Dűne, Borderlands) vezetésével ismét fantasztikus munkát végeztek: a Romulus és Remus űrállomás valósággal életre kel, nekünk magyaroknak pedig csodás összemosolygás-indok, hogy az alkotók még az egyik mozgólépcsős metrólejáratot is felhasználták helyszínként egy pillanatra.

Az Alien: Romulus azonban nem mentes a hibáktól sem. Már az alapsztori is felvet néhány figyelmen kívül hagyott kérdést (pl. a cég miért hagyja, hogy egy ilyen fontos objektum elhagyatottan keringjen egy köpésre az egyik telepüktől?), a „best of”-jelleg miatt sok mindent újra átélhetünk, de igazán eredeti dolgot nem láthatunk, a legerősebb fan service-pillanatot feleslegesen túlhúzzák, a végső nagy extremitást pedig más formában, de végül is már láttuk korábban.

Szerencsére ezek megbocsátható bűnök, mivel Fede Alvarez nem akar túl sokat markolni, így amit vállal, azt tisztességgel véghez is viszi.

Egy feszültségtől csatakos, jó ötletekkel is megpakolt (a facehuggerek melletti osonás és az antigravitációs sav pl. csillagos ötöst érdemelnek), kiváló atmoszférával rendelkező, látványos akció-horrort tett le az asztalra, amely ugyan nem ér az idoljai (vagyis az első és második rész) nyomába, Ridley Scott újabb darabjait azonban így is leiskolázza. Érdemes lesz tehát újra némán sikítani az űrben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk