Ha az USA 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba. Az orosz elnök szerint Washington hidegháborúhoz hasonló rakétaválságot kockáztat.

A szakértő szerint a háborús retorika a választásokról szól, senki sem akar fegyveres konfliktust egy olyan állammal, amelynek közel 6000 atomtöltete van. De Oroszország is tudja, hogy egy ilyen háborút nem nyerhetne meg.

Nem gondoltam volna, de hosszú idő óta a Fordulópont: A bomba és a hidegháború Netflix dokumentumsorozat a legjobb tartalom a streaming szolgáltató kínálatában. Sokkal jobb, mint az idei Oppenheimert majmoló próbálkozások. A kilenc részes monstrum minden pillanata arany, még ha néha kicsit részrehajló is.

Megfigyelik egymás tengeralattjáróit, ügynököket toboroznak, számítógépes rendszereket törnek fel, drónflottát és mesterséges intelligenciát vetnek be. A legforróbb ütközési pont a két nagyhatalom között egyértelműen Tajvan.

Bármilyen jó ötletnek tűnt is, nem számoltak a macskák kiszámíthatatlan természetével. A hatvanas években őrült összeget költöttek egy macska „kiborgosítására”.

A Kola-félszigeten található létesítmény ma már teljesen elhagyatott, a hatalmas lyukat teleöntötték betonnal.

A brit védelmi minisztérium szerint a régi rakétákat hajók ellen tervezték. Szárazföldi célpontok ellen nagyon pontatlanok, ezért rengeteg lehet a polgári áldozat.

Az Oroszországi Föderáció tényleg a Szovjetuniót akarja restaurálni? Vagy valami más áll a kardcsörtetés mögött?

1991 karácsonyán levonták a sarló-kalapácsos lobogót a Kreml tornyáról, és Mihail Gorbacsov, aki hat éven át pártfőtitkárként, három éve pedig államfőként próbálta megmenteni a kommunista világbirodalmat, lemondott valamennyi tisztségéről.

A volt brit miniszterelnök 1946. március 5-én a Missouri állambeli Fulton egyetemi kollégiumában mondott egy beszédet, amellyel ismét beírta magát a történelembe: megadta a hangot a hidegháború nyitányához.

Azt hitték, szovjet tengeralattjárók cirkálnak a partjaiknál, és nukleáris fegyverrel készülnek lecsapni, de kiderült, hogy csak heringek kommunikálnak a mélyben.

1990. június 22-én végleg nyugdíjba küldték a hidegháború egyik ikonikus helyszínét Berlinben. Itt néztek egymással szembe a szovjet és az amerikai tankok, de a berlini fal 136 hivatalos áldozata közül az egyik legismertebb is itt vívta haláltusáját.

Eddig csak fedőnevével, Godsend-ként emlegették, a vádak szerint szigorúan titkos információt adott át az atombombáról a Szovjetuniónak a hidegháború kezdetén.

Bár a legutóbbi északi-sarki NATO-hadgyakorlat célja 'papíron' a katonák hidegtűrő képességének felmérése volt, a valódi veszély az orosz nagyhatalmi ambíció lehet.

A hidegháború legszörnyűbb rémképeit idézték fel azok a titkos brit dokumentumok, amelyek az 1980-as évekre szovjet atomtámadást vizionáltak.

Hatvan évvel ezelőtt kilenc túrázó vesztette életét a Urál-hegység északi részén. Azóta sem lehet tudni, mi történt pontosan velük, de rengeteg teória van rá.

Nem sok szépet jósol a NATO négyéves helyzetértékelő jelentése.