Másodszor is hajszálon múlt az élete a magyar Holokauszt-túlélőnek: majdnem megölte a pittsburghi lövöldöző
A 80 éves férfi ugyanabba a zsinagógába indult szombaton reggel, ahová 50 éve jár imádkozni. Oda, ahol egy antiszemita gyilkos aznap tüzet nyitott hitsorosaira és 11 embert ölt meg.
A debreceni születésű, ortodox zsidó családból származó Samet annak köszönhette megmenekülését, hogy egy rendőr megállította, amikor kocsijával egy mozgássérültek számára fenntartott helyre leparkolt. „Nagyon nyugodt, és tisztelettudó volt az a férfi. Azt mondta nekem, hogy jobban teszem, ha visszafordulok, mert a zsinagógában lövöldözés folyik” – mesélte Samet a Forward című zsidó lapnak. Az áldozatokat jól ismerte, köztük a 97 éves Rose Mallingert, aki rendszerint mögötte ült, és így, ha odaér időben, ő is a gyilkos célkeresztjébe került volna.
Judah Samet hét éves volt, amikor 1944-ben Magyarország náci megszállása idején családjával együtt elhurcolták és Auschwitz felé vagonírozták be őket. Szerencsére azonban a legszörnyűbb haláltábor felé vezető vasútvonal egy szakaszát cseh ellenállók felrobbantották, és így a vonatot Bergen-Belsenbe irányították. A kisfiú és családja 10 hónapot töltött ebben a lágerben. A tábort felszabadító szövetségesek érkezése előtt azonban az őrök 2500 foglyot vonatra tettek. Sameték így jutottak Berlinbe, ahol már amerikaiak fogadták őket. Apja azonban nem sokkal később belehalt a szenvedésekbe, és Judah több további hozzátartozója sem élte túl a holokausztot – idézte fel a Daily Mail.
Judah és anyja a háború után előbb Izraelbe mentek, majd New York-ba telepedtek le. A felcseperedő fiú ott ismerkedett meg egy pittsburgh-i lánnyal, akit aztán feleségül vett és ekkor költözött az Ohio állambeli városba.
„Időnként megkérdezik tőlem: Gyűlöli-e a németeket? Erre azt felelem, hogy a gyűlölet nincs benne a zsidók DNS-ében. Azt is megkérdezik, hogy meg tudok-e bocsátani a németeknek? Azt nem, mert ha megbocsátanék, azt hatmillió zsidó nevében kellene megtennem” – mondta Judah Samet, aki hosszú évek óta meséli el történetét különböző fórumokon, hogy a holokauszt szörnyűségei soha sem merüljenek feledésbe.
