Megvalósult az autista Bernát álma: egy napra tetováló lehetett
„Az egyik kezedben fogd a gépet, a másikban a papírtörlőt, és két ujjal húzd feszesre a bőrt. Most pedig lépj rá a pedálra, és kezdd el körberajzolni a tűvel a mintát. De vigyázz, nehogy kimenj a vonalból!”
– instruálja az óbudai Stingerstattoo tetoválóstúdió munkatársa, Vizer Apor András az elmélyülten figyelő Bernátot. Mindent részletesen elmagyaráz neki, a mint megtervezésétől és felrajzolásától a konkrét „varrás” folyamatáig.
András kisfia is autista, ezért pontosan tudja, hogyan kell bánni velük, és mennyire tudnak lelkesedni azokért a dolgokért, amelyek igazán érdeklik őket.
„Mindegyik fázisba próbálom őt bevonni. A lényeg, hogy tegye oda magát, érezze a sikerélményt. Ha kicsit görbe lesz a vonal, annyi baj legyen, majd én kijavítom” – magyarázza.
Fotó: Mervai Márk
A hátrahajtott támlájú széken a szalon másik tetoválója, Erik fekszik, aki bevállalta, hogy magára varrat egy keresztet, aminek az elkészítésében a 28 éves autista fiú is részt vehetett.
Akasztják a hóhért – mondja nevetve. „Te most nagy hős vagy!” – szól oda neki viccesen kollégája, miközben felhangzik a jellegzetes berregés.
„Ez pont olyan, mint a filmekben” – lelkendezik Bernát, aki először egy piercing behelyezésének folyamatát követhette végig, a nap csúcspontjaként pedig a tetoválógépet is kezébe vehette.
„Finoman, érzéssel: ne nyomd be tövig, csak a tetején húzd a vonalat!” – szól az utasítás, a minta pedig lépésről lépésre kerül be a bőr alá, meglepően kevés (és egyébként könnyen javítható) hibával.
