Tüntettek a diákok a parlament előtt

Január 19-én, pénteken 4 órára hirdették meg a Facebookon azt a demonstrációt, amin oktatási rendszerrel elégedetlen diákok vesznek részt. Ahogy mi is megírtuk, a Ne menj suliba - demonstrálj az oktatásért nevű eseménynél közel 40 ezren jelezték érdeklődésüket.

Videó a tüntetésről:

16:30 - A szervezők üdvözlik a tömeget, azt mondták: nagyon örülnek, hogy ennyien itt vannak, hiszen az oktatás a jövő. "Amilyen a ma oktatása, olyan lesz a holnap Magyarországa" - hangzott el. A diákok mellett szülők, tanárok és sok-sok szimpatizáns is megjelent a rossz idő ellenére (esik az eső, rengetegen álldogálnak esernyő alatt, kapucnisan).

Az első felszólaló Bognár András, ő kezdte el szervezni az egészet, összefogva a spontán megszólalókat a Facebookon.

"Diákhitel, vagy 3 gyerek"

Tóth Gabriella egyetemista a felsőoktatásról beszélt, aki elmondta: 2016 óta 586 ezer tartozása van, és még közel 200 ezer lesz, mire befejezi tanulmányait. Ezt vagy kifizeti, amikor munkához jut, "vagy szülök 3 gyereket és elengedik", jegyezte meg gúnyosan. A kivándorló fiatalokat pedig nem pénzzel, hanem lehetőségekkel kellene itthon tartani, utalt a röghöz kötés problémájára. Az egyetemisták helyzetét a jobbágyokéhoz hasonlította egy feudális rendszerben.

A moderátor emlékeztet a 2012-es, keretszámok miatti tüntetésre, amikor a kormány meghátrált. "Nem mi vagyunk kormányellenesek, hanem a kormány diákellenes" - hangzott el. Ezután a tömeg skandálásba kezdett: "Semmit rólunk, nélkülünk" - ez a korábbi diáktüntetéseken is kedvelt rigmus volt.

"Merjetek vitatkozni!"

16:50 - a Kossuth tér felől még mindig jönnek emberek. A következő felszólaló, Gerics Mihály egy alternatív alapítványi iskolából jött, és elmondta, náluk hogy ment az oktatás. Szolidaritás, szabad véleménynyilvánítás, a tanárok és diákok közti kölcsönös tisztelet, kritikus gondolkodás támogatása - sorolja. Fontos, hogy a diákok merjenek változtatni, kétségbe vonni. "Ilyennek kéne lennie minden iskolának, nem?" - teszi fel a kérdést. "De ha nem teszünk érte, csak a seggünkön ülünk, semmi nem fog történni", zárul a beszéd, hangos tetszésnyilvánítás közepette.

Tóth Laura Szekszárdról érkezett, aki a diákokat érő egyre nagyobb terhelésről beszélt. Egy gimnazistának már bőven lehet 9 órája. Hulla fáradtak, demotiváltak, pihenni sem tudnak, mert késő estig tanulniuk kell és készülniük a dolgozatokra, számonkérésekre, gyakran feleslegesen sokat, mert a bemagolt tudás nagy részét nem is fogják használni soha életükben. "Nem hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk a gyerekkorunkat!"

"Az oktatás a jövőre készítsen fel"

17:00 - a budapesti Diákparlament két képviselője, Kálló Dániel és Kormos Krisztián lépett színpadra. Az uniformizált oktatásról szólva azt mondták: aki máshogy gondolkodik, az vagy beolvad, vagy kiesik a rendszerből. Szerintük még a kreatív, művészeti tantárgyakat is szárazon, magolva tanítják az iskolában, holott az ellenkezője lenne ideális, és ez egy létező alternatíva. "Aki nem alkalmazkodik, lemarad - és a magyar oktatás nem alkalmazkodik megfelelő mértékben", hangzott el. "Létkérdés, hogy az oktatás jövőre készítsen fel minket, az ország sorsa is függ ettől." Ennek ellenére a magyar oktatás olyan, mint az időjárás: még a szakértők se tudják, mi fog történni másnap. Az is problémás, hogy az egyházi iskolák jóval nagyobb támogatásban részesülnek, mint az államiak, a vidéki és a fővárosi tanulók közt pedig nincs esélyegyenlőség.

"A tanárokat is kényszerítik"

Radánovics Bendegúz azzal kezdte beszédét, hogy a diákhiteléből tudott feljönni most Budapestre, nem Soros pénzéből. "Nem akarok és nem tudok egy olyan rendszer fogaskereke lenni, ami kizsigerel és megfojt" - ez a rendszer ugyanis az uniformizálásra, a megfélemlítésre és az elnyomásra épül. A tanárokat ugyanúgy kényszerítik a felesleges dolgokra, ahogy a diákokat is. A tüntetésnek az is célja, hogy ne kelljen Strasbourgig menni a hiteles jogorvoslatért és a diákok is legyenek védve a jogtiprásokkal szemben.

"Demokráciát az oktatásban"

17:15 - Békés Gáspár tudományos diákolimpikon szerint az oktatásban eddig nem volt rendszerváltás, a jelenlegi rendszer antidemokratikus, az emberi méltóság tisztelete nélkül működik. Mivel senki nem figyel rájuk, a tüntetés, sztrájk az egyetlen esélyük, ami egyébként demokratikus joguk. A döntéshozók mesterségesen tartják alacsonyan a kritikus gondolkozást, mert "mennyivel könnyebb így szavazókat szerezni". Amíg nem lesz demokrácia az oktatásban, a társadalomban sem lesz, mondta.

"Ti vagytok a jövő szavazói"

17:30 - Egy szülő, Gerse Ferenc is színpadra lépett, aki elmondta: habár élete legsötétebb évei általános iskolában és gimnáziumban voltak, mégis volt idejük játszani, szórakozni és nem voltak félholtak a leterheltségtől. A mostani rendszer is olyan, mint a kutyaiskola, ahol idomítanak, csak itt bérrabszolgákat nevelnek. Megértést nem adnak, csak lexikális tudást, de a tanárok is foglyai a rendszernek. A diák önbizalmát rombolják, elveszik az érdeklődést tőlük. "A gondolkodók veszélyesek az elnyomó uralkodók számára. Álljatok ki magatokért, ti vagytok a jövő szavazói", biztatja a diáktömeget. A szülők szerepéről azt mondta: támogatni, segíteni, vigasztalni, ösztönözni kell a gyerekeket, nem terelgetni, mint a birkát vagy marhákat. A gyerek ugyanis nem másodrendű lény, és ami neki fáj, az a szülőnek is fáj.

"A felnőttek megbuktak"

17:45 - Mi kicsit megbuktunk, a felnőtt magyar társadalom - ezek voltak a Civil Oktatási Platformtól meghívott Ercse Kriszta. A mai diákok bátrabbak és felnőttebbek, mint a szüleik és pedagógusaik, akik nem védik meg őket, de utaznának a hátukon. Gyávaság, amit tesznek. A fiatalok és idősebbek felelőssége közös. "Egyenként sokat tudunk magunkról, de az egészről keveset. Össze kell tenni, amink van. Észre kell venni a 21. századot, együtt újragondolni mindazt, amit iskolának nevezünk."

Az akció keretében egyébként sok diák nem ment pénteken iskolába, de volt olyan intézmény, ahol egyszerűen megtiltották nekik, hogy részt vegyenek az eseményen - erről itt írtunk részletesebben.

A demonstráció szervezői maguk is diákok, akik azt mondják: ha a döntéshozók nem hallgatják meg kéréseiket, nem riadnak vissza a további lépésektől, újabb tüntetésektől sem.