Vége a moratóriumnak: május elsejétől újra kezdődnek a kilakoltatások
Csak 2018 májusa és júniusa között több mint 1350 kilakoltatás történt. Ez azt jelenti, hogy átlagosan naponta 22 családot lakoltattak ki.
A Lakásmenet tavaly szeptember 29-én is elindult: a demonstráció célja az, hogy így hívják fel a figyelmet a lakhatáshoz való jogra, illetve arra, hogy senkit ne lehessen megfelelő elhelyezés nélkül az utcára tenni.
"Bár nagyon erőszakos cselekmény, alapvetően mégsem a kilakoltatás tényével van probléma, hanem azzal, hogy rendszerszinten nincs megoldva, miért lakoltatják ki ezeket az embereket, milyen módszerrel teszik, beleértve azt is, hogy milyen jogi eljárás előzi meg. Nagyon sokszor hiányos a tájékoztatás, nem jogszerű. Nem kommunikál egymással az önkormányzat, a végrehajtó, a bíróság. A második legnagyobb probléma pedig az, hogy semmilyen alternatíva nincs, semmilyen szociális háló, ami megfogná őket" - mondta a Lakásmenet szervezője, Tóth Fanni a lapunknak.
A kilakoltatási moratórium, vagyis az az időszak, amíg felfüggesztik a családok kilakoltatását, movember 15-től április 30-ig szokott tartani.
Az ellenzéki pártok áprilisban kérték a kormányt, hogy hosszabbítsa meg a moratóriumot, erre azonban nem került sor.
Május elsejétől tehát folytatódnak a kilakoltatások.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai alapján 2017-ben 3636 kilakoltatást indítottak el az önálló bírósági végrehajtók, 2018-ban is 3212 kilakoltatás történt.
Mivel a kilakoltatás sok olyan családot érint, ahol gyerekek is vannak, az ellenzéi politikusok nemrég rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeztek. amelyen törvénybe iktatnák a gyerekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának tilalmát.
A kezdeményezésről Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője és társelnöke, Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője, valamint Donáth Anna, a Momentum alelnöke és Misetics Bálint, A Város Mindenkié (AVM) csoport aktivistája közös sajtótájékoztatón számolt be április 25-én a Parlament előtt.
A céljuk az volt, hogy a parlament fogadja el azt a kidolgozott törvényjavaslatot, amely megtiltaná a gyerekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását.
Ha az Országgyűlés elfogadná a javaslatot, akkor a települési önkormányzatoknak kötelezettsége lenne megfelelő elhelyezést biztosítani a kilakoltatással fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett gyermekes családoknak, valamint az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében már a lakáskiürítés bírósági elrendelésére se lenne lehetőség abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.
