Óriásit csökkenhetnek a munkavállalói adók: ennyivel több maradhat a zsebünkben
Az elmúlt években a munkabérre rakódó terhek lassú csökkenésnek indultak. Míg 2013-ban és 2014-ben a teljes munkaerőköltség 49 százaléka került az államkasszába, idén ez már 45 százalék. Ezzel az értékkel még a legtöbbet adóztató országok közé tartozunk Európában: a magyar államon kívül csak Belgiumban Németországban adóztatják jobban a munkabéreket. A régió átlaga 38 százalék körül mozog, írja az Mfor.
Az adóék mérséklésének egyik eszköze a személyi jövedelemadó egyszámjegyűre való csökkentése lehet.
Munkáltatói oldalról a szociális hozzájárulási adó a jelenleg érvényes bérmegállapodás alapján 2022-re 11,5 százalékra csökkenne a mostani 19,5-ről. Parragh László szerint ilyen pénzpiaci, gazdasági környezet és erős magyar makroszámok mellett gyorsabban is lehetne haladni. A szociális hozzájárulási adó (szochó) mértékét 10 százalék alá lehetne csökkenteni a most induló kormányzati ciklusban.
Jelenleg a rendszeres, tehát egyszeri juttatások nélküli átlagos bruttó bér 308 258 forint a legfrissebb statisztika szerint.
Ebből jelenleg alig nettó 205 ezer forintja marad a dolgozónak, ami az szja csökkentése nyomán 223 ezer forint fölé emelkedne - vagyis 9 százalékkal nagyobb fizetést jelentene.
Az, hogy a vállalkozó egy átlagbérrel fizetett dolgozót alkalmaz, összesen majdnem 373 ezer forintjába kerül, ami a 9 százalékos szochóval 33 ezerrel (9 százalékkal) 340 ezer forintra csökkenne.
Elmondható tehát, hogy a tervezett változtatásokkal a munkaadók és a munkavállalók is jól járnának.
Ha az adóék az idei 45 százalékról 34,3 százalékra módosulna, a tagállami rangsor élvonalából az utolsó harmadába kerülnénk. A régiót nézve a jelenlegi legnagyobb teher helyett a legkisebbet alkalmazná Magyarország, mindez hatalmas versenyelőnyt jelentene.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén azt mondta: a gazdaságpolitikai célok változatlanok maradnak, így a következő években is a tartós, évi 4 százalék körüli növekedés, a stabil pénzügyi alapok fenntartása, az államadósság csökkentése, az államháztartási hiány további mérséklése, a munkanélküliség csökkentése és a teljes foglalkoztatás megvalósítása kiemelten fontos marad.
Továbbra is szeretnék elérni, hogy
2022-ig az államadósság GDP-hez mért aránya a maastrichti előírásoknak megfelelően 60 százalékra, vagy még inkább az alá csökkenjen, mondta még. Hozzátette azt is, hogy a régiós versenytársakénál alacsonyabb szintre csökkentenék a bérekre rakódó közterheket.
