Melyik Duna-parti kisváros híres a halászlevéről és a gesztenyefáiról is?
Paks, Tolna megye második legnépesebb települése. A területén már az őskorban is éltek, hiszen remek adottságokkal rendelkezik a vidék. A történelem során mindig fontos hely volt, köszönhetően a Duna mellett haladó útnak, amely hadi útként is ismert volt.
A 20. században a sváb népszokásokról és a remek halászlevéről volt híres a kisváros. Ismertségét az atomerőműnek köszönheti, ám a település és környéke önmagában is megér egy kirándulást.


A várost több érdekes természeti látnivaló határolja: az Imsósi-erdő, Sánchegy, a Duna, a Csámpa-puszta, és az Ürgemező. A Sánchegy a maga 103 méteres magasságával a város legmagasabb pontja.
A löszös domb tájvédelem alatt áll, mivel ez Közép-Európa egyik legnagyobb löszös képződménye.
Az Ürgemező szintén védett, az itteni növények és állatok, többek között madarak, kígyók és rágcsálók élvezik a védelmet.
A területet kezdetektől állattenyésztésre, mezőgazdasági termelésre használták. A helyből adódóan kereskedelmet is folytattak. Mindezek egészen napjainkig megmaradtak, a halászat és a szőlőtermesztés pedig őrzi a régi tradíciókat. Érdemes elsétálni a Sárgödör-téri pincesorhoz, vagy ellátogatni a szüreti felvonulásra.


A település másik nevezetes terménye a dinnye, a Tengelic mellett található dinnyeföldekről görög- és sárgadinnyét is visznek a piacokra.
A Duna miatt sok családnak volt csónakja, amellyel halászni is kijártak.
A halászlé készítése pedig komoly hagyományokkal bír Pakson.
Az erre járók biztos, hogy megálltak a messze földön híres paksi vagy dunakömlődi halászcsárdánál. A tradíciót őrzik az augusztusi halászléfőző versenyek is, bár a halat már inkább a közeli halastavakból hozzák.

Az öreg halászok meséiből kiderül, hogy a halászlé egész évben egy gyorsan elkészíthető étel volt. Errefelé pontyból főzték passzírozás nélkül, sok hagymával, házi pirospaprikával. A hagyományos paksi és dunakömlődi halászlé tésztával készül, amelynek gyökerei az itt élő éhes molnárlegényekig vezethetők vissza, akik a fizetségük mellé egy tál ételt is kaptak. A legegyszerűbb pedig a hallé volt, amit tésztával tettek táplálóbbá. A paksi és a dunakömlődi halászlé azonos alapokból készül, de a kömlődibe paradicsompüré is kerül.
A jófajta paksi halászlé titkai a friss hal, amit besózva pár órára hűtőbe tesznek. A hagymát nagyobb kockákra vágják. A fej- és a farokrész megy a bogrács aljába, arra kerül a halhús. Erre teszik a hagymát, fehér paprikát és pár szelet paradicsomot. Cseresznyepaprikát is raknak bele egészben. Fontos, hogy a bogrács alatt fa égjen, mert a füst is szükséges az ízhez. Forrás után kerül bele a pirospaprika és ízlés szerint só. Kavarni nem szabad, csak kóstolni. Tálalásnál a tészta külön kerül a halászlé mellé.
A régi halászfalu életében fordulatot az 1967-es év hozott, ekkor született meg a kormányhatározat az első hazai atomerőmű építéséről. 1979-ben vált várossá a település.
Korábban nagy volt a német lakosok aránya Pakson. Ám az erőmű miatt sokan települtek be, ezért az összetétel alaposan megváltozott, de még mindig őrzik a sváb hagyományokat.
Látnivalók
Pakson több látványosság és építészeti emlék is található, melyeket érdemes megnézni. A Duna partja önmagában szép hely, de a sétány a száz éves gesztenyefasorral mindenképpen látogatásra érdemes. Az óváros, vagy a régi pincesor mellett például a képtár, a római kori erőd, Lussonium, és a Bazársor megnézése is jó program lehet.
Paks országosan is ismert műemléke az Erzsébet Nagy Szálloda. Érdekessége, hogy szobái végig összenyithatók, így akár egy folyosót is lehet csinálni belőlük. Az itt épült kaszinónak hamar híre ment, azt tartották róla, hogy a pesti és a pozsonyi kaszinók utána ez volt az ország harmadik legjobb kaszinója. A helyi legenda szerint Erzsébet királyné is vendégeskedett a szállodában. Ma minőségi szállodaként működik.

1955-ben és napjainkban

A 18. század végén épült műemlék Szeniczey-kúria az Óvárosban található. A 19. század végén eklektikus stílusban alakították át. A helyi nemes Szeniczey család tulajdona volt. Az épületnek érdekessége, hogy itt vendégeskedett többször is Deák Ferenc az unokahúgánál, Szeniczey Katalinnál, és gyakran átruccant a kaszinóba is.

A Makovecz Imre által tervezett Szentlélek templom a Hősök terén áll. A római katolikus templom 1991 karácsonyára készült el. Bejelentkezéssel látogatható. Az épület hátsó része olyan, mintha egy fej lenne két szemmel. A három templomtorony külön áll, a bejáratánál a világosság és a sötétség angyala látható.



A Cseh-Vigyázó kúria 1993 óta Városi Múzeumként működik. Paks és környékének természettudományi kincseit, történeti és régészeti leleteit, néprajzi, antropológiai emlékeit mutatja be.

Sárgödör téri présházsor a 19. században épült, ekkor indult el a szőlőtermesztés a vidéken. A Sárgödör tér nevét a pincék építésekor kitermelt löszös anyagról, a „sárga földről” kapta.


Paks nevét viseli 1976 óta egy 6,9 km átmérőjű becsapódási kráter a Marson (Paks-kráter).
A szálloda, múzeum, kúria fotók forrása: Facebook, Fortepan