Megvannak az idei történelem érettségi megoldásai!
Lezárultak országszerte a történelem írásbeli érettségi vizsgák. A korábbi érettségi feladatokhoz hasonlóan ma a történelem feladatlapok megoldásait is kirakta az Eduline az oldalára. Mutatjuk a megoldásokat!
Több összetett kérdéssel is találkozhattak az érettségizők, így időigényesnek bizonyulhatott a történelem érettségi első feladatsora. Ugyanakkor rengeteg forrást kaptak, ami segíthette őket. Egy szaktanár elkészítette a nem hivatalos megoldását a rövid választ igénylő feladatsornak, hogy tájékozódni tudjatok az elérhető pontszámotokról.
A rövid választ igénylő feladatsorok ITT találhatók.
Pár oldal a feladatokból:
Három esszékérdést kellett kiválasztania a diákoknak egy egyetemes és két magyar történelmi kérdéskörből. A választék színes volt, amiből egy szaktanár kidolgozta az összeset, hogy már délután összemérhessétek a saját vizsgátokkal.
Az esszékérdéseknél egy rövidebb egyetemes történelmi esszét kellett választaniuk az érettségizőknek, mely mellé egy rövid és egy hosszú magyar történelmi esszét kellett választaniuk. Utóbbinál még olyan megkötés volt, hogy nem lehetett azonos korszakból rövidet és hosszút választani, tehát senki nem írhatott a Rákosi-korszakról és Bethlen István miniszterelnökségéről.
A történelemesszék megoldásai ITT találhatók.
Egy példa:
A felvilágosodás (Angliából indult, de a XVIII. századi Franciaországban teljesedett ki) gondolkodóinak nagy része a természetjogi iskolát követve abból indult ki, hogy a szabadság az ember természettől kapott joga. Ez alapján az egyénnek mindent szabad, ami másnak nem árt, így az állam törvényekkel, jogszabályokkal nem tilt. A szabadság határa pedig a másik ember szabadságának megsértéséig terjed. A törvények uralma biztosítja, hogy senki ne éljen vissza a hatalmával, ne terjeszkedjen túl a jogain.
A felvilágosodás gondolkodói úgy tartották, hogy egy társadalmi szerződés van érvényben a hatalom gyakorlói és a társadalom között: Locke társadalmi szerződését követve Montesquieu híve volt annak, hogy a hatalmat a nép választott képviselők útján ellenőrizze. A zsarnokság, az egyeduralom elkerülésének alapvető feltételét a hatalmi ágak megosztásában látta (A törvények szelleméről, 1748). Felfogása szerint a három hatalmi ág (törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom) egymástól való függetlensége lehetővé teszi, hogy a hatalmi ágak egymást ellenőrizzék, s kölcsönösen megakadályozzák a hatalommal való visszaélést.
Rousseau elvetette a képviseleti rendszert, mivel az nem teszi lehetővé a néphatalom (népszuverenitás) érvényesülését. Felfogása szerint a népnek közvetlenül kell részt vennie a döntésekben. A hatalmi ágakat nem választotta szét, mert a hatalom nem szorul ellenőrzésre. Sőt a többségi akaratnak – amit a közjóval azonosított – az egyén szabadságát is alá kell rendelni.
Ha hasznos volt a hír, oszd meg másokkal is!