A monda szerint Mátyás király is járt a véres ostromokat megélt Thury-várban
A Veszprém megyében található Várpalota központjában áll a város egyik legvonzóbb látnivalója, a Palota vár, vagy más néven Thury-vár.
A felújított építményért, annak történetéért, és a település, meg persze a környék felfedezéséért érdemes egy nagyobb kirándulást tenni.



A vár múltja Bátorkőtől Móré menekülésééig
A történészek szerint a várpalotai vár elődje a Bakony erdejében omladozó - a Csák nemzettség által a XIII. században emelt - Pusztapalota, Bátorkő vára lehetett. De ezt, a hely adottságai miatt már nem lehetett annak idején tovább bővíteni, így magára maradt.
Később ezért, a XIV. században földesúri birtokközpontot építettek az akkor még mocsaras vidéken, amely már könnyebben megközelíthető volt, de a biztonság miatt erős falakat húztak fel. 1397-ben egy oklevélben szerepelt először, ahol „Palotaként” említik. Ezt az építményt bővítették aztán, kapott saroktornyokat, lakó- és gazdasági épületeket.
Itt élt – kihalásáig, 1524-ig - az Újlaki család. Ők voltak a kor egyik legjelentősebb nagybirtokos famíliája.
Újlaki Lőrinc herceg özvegye a mohácsi csata után feleségül ment a pécsi püspök testvéréhez, az Egri csillagokból is ismer Móré Lászlóhoz, aki szívesen ingadozott a vezetők között aszerint, ahogy érdekei kívánták.
Móré hírhedt volt, rablólovagként gyilkolt, fosztogatott, végül János király hívei a törökökkel összefogva megostromolták a „zsiványtanyát”,
és elűzték Mórét, aki gyerekeit, mindenét hátrahagyva egy kötélen leereszkedve a Bakonyerdőbe menekült. Nem sokkal később a törökök a gyerekeivel együtt elfogták, és az isztambuli Héttoronyban halt meg Török Bálinttal és Maylád Istvánnal.
Később a Palota vár is része lett a török elleni végvárrendszernek, többször megostromolták, sikertelenül.

Thury György, a hős várkapitány
1558-ban Thury Györgyöt nevezte ki a király várkapitánynak. 1566-ban a törökök újra megpróbálták bevenni a Fehérvár és Veszprém között álló várat. Thury ekkor már
messze földön híres vitéz és bajvívó volt, sikeres portyákat vezetett.
Ám a török támadás során súlyosan megsérült a vár is, a katonák ugyan hősiesen küzdöttek, de erejük fogyott, ezért Thury felmentő sereget kért Bécstől. Közben egy nagyobb faanyagot szállító szekér karaván porára az ellenség azt hitte, hogy a katonaság érkezik. A pasa kifáradt katonái fellázadtak, így kénytelen volt visszavonulni a vártól.
Az ostrom után Thury György kérte, hogy mentsék fel a várkapitányi tisztség alól. Helyére öccse, Benedek került. Őt Pálffy Tamás követte, és sokáig ellen tudtak állni a törökök megújuló támadásának.
Végül 1593-ban Ormándy Péter kapitány ugyan hősiesen védte a várat, de a rommá lőtt falak között nem tudták már tartani magukat.
Tárgyalás útján megadták magukat, de a törökök – ígéretük ellenére – végeztek velük.

Kastély lett a Zichy-családnak köszönhetően
A sok véres ostromot megélt várnak a XVII. században több gazdája is volt. 1650-től Palota földesura, a Zichy-család a lakóépületeket barokk kastéllyá átalakította, és ebben a formájában maradt meg, bár romosan, a XX. századig.
Végül a műemlékvédelmi szakemberek újították fel a várat. A szépen rendbe hozott várpalotai várban múzeumokat alakítottak ki, termeiben színházi előadásokat, koncerteket, konferenciákat tartanak, nyáron pedig színházi és kulturális rendezvényeket rendeznek benne.
VIDEÓ: Várpalota - Thury-vár

Egy hagyomány szerint maga Mátyás király is járt a várban, az Újlaki-család vendégeként. Ennek emlékére Újlaki-várként is szokták említeni.
Egy másik hiedelem szerint 1476. december 11-én itt tartózkodott Beatrix a Mátyással kötendő esküvője előtti napon és készült fel a nagy eseményre, és a koronázására.
A várban volt egy rövid időre a magyar korona és a koronázási jelvények is. Ulászló megkoronázását akarták azzal megakadályozni, hogy ezeket a budai várból a Palota várba vitték. Ám az akkor már özvegy Beatrix a Fekete Sereget küldte a korona visszaszerzésére. Corvin János pedig nem akart áldozatok árán királlyá lenni, így átadta a koronát és ezzel lemondott a trónról.






A várban látható kiállítások
- Várpalota története a neolitikumtól napjainkig - Helytörténeti kiállítás
- Magyar katonák viselete a honfoglalástól napjainkig - Tóth István gyűjteménye
- Bányászati Gyűjtemény - Várpalota bányász múltját bemutató egyedül álló gyűjtemény
- Matzon Frigyes kiállítás - A Matzon-életművet tudatos alkotói törekvés, következetes szobrászati építkezés vezérelte
- Bakonyi Poroszkálók tárlat - Hagyományőrző vitézek 40.000 kilométere lóháton
Bővebb információk ITT.




A magyar szakemberek által kifejlesztett alkalmazás öt helyszínt érintő sétára vezet el téged a Thury-várban. Segítségével a mobiltelefonodon vagy tableteden három dimenzióban megelevenedik a történelem. A kiterjesztett valóság megmutatja azt, ami nincs ott, de valaha ott volt - vagy oda képzelhető.




A Diadal Napja – 1566. június 15.
Idén június 8-10. között rendezik meg A Diadal Napját a várban
A PROGRAM
Június 8.
Megérkeznek a török csapatok a vár elé. Karéjban felverik sátraikat, őrtüzeket raknak. A velük érkező árusok kirakják portékáikat. A vár falán fáklyákkal járőröző katonák jelennek meg. A táborban müezzin szólítja imára a moszlimokat, a város harangjait megkondítják.
Június 09.
Délelőtt a csapatok felkészülnek az ostromra, mindkét oldalon sorakozók, mustrák. Fegyverzet, felszerelés ellenőrzés. A török csapatok erődemonstráló felvonulásokat rendeznek a városban.
A várbéliek is kilovagolnak, hadd gyönyörködjenek bennük is a népek. Thury hírt kap arról, hogy Salm generális 14 ezer emberrel Győr alatt vesztegel, de nem indul meg a vár felmentésére. Vadászik. Agarakat vezetnek fel. Kettesével eresztik össze a prédára. A futtatás alatt kutyákat adnak-vesznek. Mikor az ebeket elvezetik hűsölni, solymász lovagol be a térre és mutatja be madara tévedhetetlenségét. A tömegben tolvajokat fognak, akiket Arslan elé vonszolnak.
A budai pasa törvényt ül, elítéli a tetteseket, egynek a kezét vágatja le, egyet felköttet. A várból két huszár lovagol ki és ügyességi párbajra szólítja a szpáhikat. Arslan kijelöli a két lovasát és megkezdődik a viadal. A játékos vetélkedő nyerteseit megjutalmazzák. Most komolyabb fordulat következik. Tárcsapajzsos huszárok ugratnak ki kopjákkal a kezükben a várból és hívják párbajra Arszlán katonáit. Az összecsapás után mindkét fél összeszedi sebesültjeit. Tatár segédcsapatok azonban zsákmányra éhesen fosztogatni kezdenek. A huszárok néhányat levágnak közülük, hármat pedig felvonszolnak a vár fokára. Egyet karóba vonnak, egyet lefejeznek, egyet pedig lehajítanak a mélybe.
Arslan megvereti a harci dobokat. A táborban minden harcos felkészül a rohamra. Imára gyűlnek össze és felkészülnek a vértanúhalálra. A várban misét celebrálnak. A török tüzérség lőni kezdi a falakat. A várból kiszökik Literáti Péter és Papp Péter, s felrobbantja az oszmánok lőporát. A hatalmas robbanásban ők is megsérülnek, és fogságba esnek. Arslan megkínoztatja és karóba húzatja a két hőst. Thury beszédet mond az embereinek és kirontanak a várból szörnyű pusztítást okozva a töröknek. A várba visszatérve felkészülnek az utolsó kirohanásra. Kicsapnak, de üres tábort találnak. A török csapatok fejvesztve menekülnek. Tűzijátékkal ünneplik az ostrom végét.
Június 10.
Szent Iván havának tizenegyedik napján, az Úr napján, a felszabadult vár átadja a helyét az örömnek. Gyermekek lépnek a hősök nyomdokaiba. Nekik játszanak az igricek, zoknival vívják meg az előző napi csatát, versenyre kelnek egymással a nagy Thury kapitány irányítása alatt.
Naplemente előtt 4 órával lebontják a sátortábort, az utolsó hullát is lehúzzák a vár elől. Eltakarítjuk a háború nyomait, a város békés lakossága visszakapja a város képét, a várat.
Információ ITT.
VIDEÓ: A Diadal Napja
Légifelvétel és metszet forrása: Wikipédia, címlapfotó forrása: Thury-vár Facebook-oldala