Kecskemét: a zöld ablakú Cifrapalota és a legnagyobb számlapú toronyóra városa
Az ország mértani közepéhez legközelebb fekvő nagyvárosunk Kecskemét. Így aztán könnyen elérhető bárhonnan a város, melyet történelme, szép belvárosa, és néhány egészen különleges épülete miatt is érdemes felkeresni.
Kecskemét élhető léptékű, „sétálós” város, sok turista kedvelt úti célja. A városban vásárokat, fesztiválokat rendeznek, légi bemutatót tartanak, van állatkertje, fürdőhelye, és pezsgő kulturális élete. Büszkék arra, hogy itt született többek között Katona József, Kodály Zoltán és Latabár Kálmán.


A város megismerését a belvárosban érdemes elkezdeni, mi is így tettünk.
A kellemes sétányok, terek, kis közök mentén gyönyörű épületek, hangulatos parkok várnak.
Különösen szépek a szecessziós épületek, melyek itt elsősorban a népies, magyaros stílust képviselik. A látnivalók közel vannak egymáshoz, így kényelmesen bejárhatók.
Jó időben számtalan terasz csábít egy kis beszélgetésre, fagyizásra, finom falatra és pihenésre. Télen pedig korcsolyapálya, karácsonyi vásár vonzza a belvárosba a kikapcsolódni vágyókat.


A Városháza
A Kossuth téren álló, 1893 és 1897 között épült Városházát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte, szecessziós stílusban. Átadása óta a városi hivatalok működnek benne, a díszterem pedig házasságkötő teremként is funkcionál.



Különlegessége a homlokzatán látható harangjáték, amely napközben minden egész órakor Kodály Zoltán Háry-szvitjét, és a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdalt játssza el.
A kecskeméti Református Újkollégium
Az 1911–12-ben épült iskolaépület festett üvegablakait Róth Manó, Róth Miksa öccse készítette. Ma a Kecskeméti Református Általános Iskola és a Kecskeméti Református Gimnázium működik benne.



A Cifrapalota
Az 1902-ben Márkus Géza tervezte különösen szép szecessziós épületben üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött, most - 1983 óta - képtár és múzeum. Érdekessége a homlokzatán látható majolika díszítés, melyet a tetőcserepekkel együtt a Zsolnay porcelángyár készített. És tényleg zöld az ablaka.



A Képtárban három fontos gyűjtemény van. Az egyik a Nemes Marcell műgyűjtő által adományozott kollekció, melyben múlt századi és kortárs magyar festők alkotásai láthatók, Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Czigány Dezső festményei.
A másik a Farkas István – Glücks Ferenc gyűjtemény. A budapesti pékmester az egykori Wolfner-gyűjtemény vásárolta fel, melynek legfontosabb része a Mednyánszky László-gyűjtemény. De láthatóak Anna Margit, Ámos Imre, Barcsay Jenő és Egry József festményei is.
A harmadik és egyben legnagyobb gyűjtemény a miskei Tóth Menyhért életmű, amely 2000 festményből és 8000 grafikából áll.
A Nagytemplom
A kecskeméti Urunk mennybemenetele társszékesegyház 1774 és 1799 között épült Osvald Gáspár piarista szerzetes tervei szerint, klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A hajót ekkor még zsindellyel fedték le, a toronysisak 1806-ban készült el. 1819-ben azonban leégett, végül 1863-re készült el a ma látható torony.
A 35 méter magasan lévő tűzfigyelő erkélyre nyáron fel lehet menni, és remek kilátás nyílik innen a városra.
Az 1889-ben elkészült óraszerkezete az egyik legrégebbi, ma is működő óra idehaza, a számlapja pedig a legnagyobb. A 242 centiméteres nagymutatójú óra ma is pontos. Az órát minden reggel egy félméteres kulccsal húzzák fel.


A templom belseje is monumentális, hossza 62 méter, 25 méter széles, és 20-25 méter magas. A falakat Lohr Ferenc és Roskovics Ignác festményei díszítik. A szentélyben álló főoltárt 1778-ban készítették és Krisztus mennybemenetelét ábrázolja. Innen ered a templom elnevezése is.



A templomban jelenleg három harang lakik. A leghíresebb a nagyharang, amely 2483 kilós, C hangú és átmérője 160 cm, Schaudt András öntötte 1852-ben. Egy nótában is megénekelték a „kecskeméti Öregtemplom nagyharangját”, amely 1819. április 2-án egy tűzvészben megolvadt. Ennek emlékére szólalnak meg minden évben az évfordulón a kecskeméti harangok este fél 9-től 9-ig. A harangon egy felirat olvasható latinul, mely magyarul ezt jelenti:
„Amikor április 2-án, azon a gyászos éjszakán, a toronnyal együtt ez a templom és a város nagy része is elhamvadt a tűzvészben, én is megsérültem. A tanács és a kecskeméti római katolikus nép, melyet kellemes hangommal 1694 óta gyönyörködtettem – mivel a balsors először 1819-ben, majd huszonkilenc évvel később újból megrongált – a kedvező sorsfordulat beálltával, megnagyobbítva, a Szentháromság tiszteletére újra öntetett 1852-ben”.
A középső, a 618 kg súlyú Boldogasszony-harang szól délben, a Nándorfehérvári Diadalra emlékeztetve. A legkisebb harangot a Szentlélek tiszteletére szentelték.
Az I. világháború előtt 6 harangja volt a templomnak, közülük ötöt hadi célokra vittek el, csak a ma is meglévő nagyharangot hagyták meg műemlék jellege miatt. Később négy új harangot kapott a templom, de ebből kettőt a németek feldaraboltak és ágyúöntésre elvittek.
A kecskeméti Szent Miklós-templom
A város legrégebbi, ma is álló épülete a Barátok temploma, vagy Ferences templom, amely a 13. század végén épült, gótikus stílusban, de többször is bővítették. Középkori szokás szerint úgy készült, hogy a város védőszentjének, Szent Miklósnak az ünnepén a lemenő nap megvilágítsa a főoltárt.
A templomot a 17. század közepétől a ferencesrendi szerzetesek használták, így kapta a Barátok temploma nevet.
A templom többször sérült, tűzvész pusztította, amely után már kőből építették újjá a tornyot. A romkert helyén temető volt, amit a 18. században zártak le.




A kecskeméti evangélikus templom
A Belváros egyik meghatározó épületének tervezésével Ybl Miklóst bízták meg. A romantikus stílusú, 34 x 23 méteres alapterületű, 34 méter magas, görög kereszt alaprajzú épületet 1863-ban szentelték fel.

A Zsinagóga
Ma a Tudomány és Technika Házaként működik a régi zsinagóga, melynek építését Fischmann Simon Henrik főrabbi, Fényes Adolf festőművész édesapja kezdeményezte.
A Zitterbarth János tervezte épület 1868-ben készült el mór és romantikus stílusban. A belső berendezés öntöttvas oszlopait, a festett belső teret, és díszes kegytárgyakat már csak a fotók őrzik. Az 1911-es földrengés ezt az épületet is megrongálta, újjáépítésekor egy új kupolát kapott. A 2. világháborúban a német tisztek istállónak használták. Az itt élő zsidóság nagy része meghalt, az épületet végül a város vásárolta meg 1966-ban és átalakították. Ma konferenciaközpont, kiállítótér van benne, de kulturális rendezvényeket is tartanak itt.


A Katona József Színház
Az eklektikus stílusú színházat a bécsi Fellner és Helmer tervezte, és a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan avattak fel. Az ünnepségen Ferenc József és Sisy királyné is megjelent.
Az épület főhomlokzatán Kisfaludy Károly és Katona József szoborportréja látható.


A színház előtti téren áll a Szentháromság szobor, melyet 1739-40-ben, a városban pusztító pestisjárvány emlékére emeltek, barokk stílusban.
A belvárosi séta után érdemes a külsőbb részeken is szétnézni, de erről majd a következő részben mesélünk.


A vidéket már i. e. 3000-ben lakták, a népvándorlás idején pedig jártak erre hunok, gótok, avarok is. Később fontos kereskedelmi út haladt erre, volt vámszedő és vásározóhely is. 1368-ban már városként említi egy oklevél.
A török időket átvészelte, mivel a török pasának közvetlenül adózott, de a rácok komoly pusztítást végeztek. Később a város a Habsburgoké lett. Az 1848-as honvédtoborzás fontos színtere volt, itt mondta el Kossuth híres, hadba hívó beszédét. A 19. században a filoxéravész a homoki ültetvényeket megkímélte, ekkor fejlődött fel a szőlő és gyümölcstermesztés.
Kecskemétet is súlyosan megrongálta a 20. század második legnagyobb magyarországi földrengése. Az 1911. július 8-i rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5,6 volt, pusztítása nyomán több száz épület megrongálódott.
A 2. világháború után jelentős közigazgatási szerepet kapott a város. Az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskun megyének a székhelye lett 1950-ben, egyben a Duna–Tisza köze egyik regionális központja, mára megyei jogú várossá alakult.




Érdekességek Kecskemét történetéből
- Kecskeméten született Kelemen László (1762–1814), az első magyar hivatásos színtársulat vezetője
- 1791-ben itt született Katona József, a Bánk bán szerzője
- 1842-44 között a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a „puszták metropoliszának” nevezte Kecskemétet
- 1843-ban három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki korábban 1828-31 között az evangélikus elemi iskolában tanult. Vándorszínész korában kilenc verset írt itt. Ő „hírös városnak nevezte Kecskemétet
- Itt született 1882-ben - a mai vasútállomás épületében - Kodály Zoltán
- Kecskeméten nőtt fel Fényes Adolf
- A Művésztelepen élt és alkotott hosszabb ideig Perlrott-Csaba Vilmos, Herman Lipót, Czigány Dezső, Uitz Béla, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Korda Vince, Kmetty János és Révész Imre