Akár 40-50 fok is lehet az utastérben – hőmérővel teszteltük tömegközlekedést
Napok óta izzadunk a buszokon a fővárosban: a 30 fok feletti kinti hőmérsékletet még a légkondival felszerelt buszokban sem könnyű lejjebb nyomni, hiszen a legsűrűbben használt – és leghosszabb útvonalon járó – buszoknak párszáz méterenként meg kell állniuk, hogy le- és felszállhassanak az utasok. Így egy idő után a hűtési rendszer hiába erőlködik, meleg van kinn és benn is.
Sok buszon azonban nincs is légkondicionálás. A fővárosban közlekedő buszok nagyjából 30 százaléka ilyen – tudtuk meg Naszályi Gábortól, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnökétől.
"A régebbi típusú Ikarus buszokon egyáltalán nincs, és nem is lesz légkondicionáló, noha ez technikailag megoldható lenne.
Azonban ezeket a régi Ikarusokat rövidesen ki kellene vonni a forgalomból, így ezekre annyit már nem költenek” – magyarázta a szakszervezeti vezető.
A sok felújítás miatt (1-es és 4-6-os villamos, 3-as metró) azonban több buszra van szükség, és noha a Belvárosban többnyire alacsonypadlós, légkondis, modernebb buszok járnak, ahonnan ezek kiestek, ott találkozhatunk még egészen régi Ikarusokkal is, amelyeknek már a bontóban lenne a helyük.
Van is klíma, meg nincs is
De a légkondicionálóval szerelt buszok közül is van, ahol nem megy a klíma – mondta Naszályi Gábor. „Vannak olyan, használtan vásárolt buszok is, amelyeken gyárilag van ugyan légkondicionáló, de annyira sok műszaki probléma volt velük, hogy a fix ablakokat inkább nyithatóvá tették, hogy legalább az ablakon át szellőzhessen a busz.”
Ahhoz azonban, hogy még működő klíma mellett is dögmeleg legyen egy járaton, elég az is, ha egy busz kiáll a forgalomból, mondjuk egy váltás, vagy menetend szerinti várakozás miatt. A végállomáson elég, ha akár csak 15 percet áll a busz a tűző napon, hosszú idő kell, hogy a felforrósodott kocsi lehűljön.
"Ilyenkor 40-50 fok is lehet az utastérben. Ugyanez igaz akkor is, ha a busz a nagy forgalomban csak lassan tud haladni"
– magyarázta a szakszervezeti elnök.
„Ilyen körülmények között nem csak utazni, dolgozni is nagyon nehéz. Egy buszvezető akár 5-6 órát is ülhet egyhuzamban a forró fülkében a feszített menetrend miatt, ráadásul a hatalmas panorámaablakok miatt gyorsabban és jobban felforrósodik a fülke, mint az utastér” - mondta.
Azt ő sem tudta megtippelni, mikortól mondhatjuk el, hogy egyáltalán nem lesz forgalomban légkondicionáló nélküli busz. Ez politikai döntést igényel, hiszen a fővárosnak nagyon szűk a mozgástere új buszok beszerzésére, ezen pedig a kormány tudna változtatni. Nem vagyok optimist ebben a kérdésben” – tette hozzá Naszályi Gábor.

A fővárosi buszvezetők évente kapnak elsősegélyből utánképzést. Utasítások is rendelkeznek arról, mit kell tennie a sofőrnek, ha rosszul lesz egy utas. De túl sokat nem tudnak tenni ők sem: nincs például hűtött víz, amit odaadhatnak az utasnak. Kiszolgáltatott helyzetben vannak, csakúgy, mint aki rosszul van. Persze egyetlen buszvezető sem hagyja cserben az utast: értesíti a mentőket vagy a diszpécsert, akik segítenek.
És mi a helyzet vidéken?
A Pest megyei agglomeráció felé vettük az irány a legnagyobb hőségben, délután egy órakor. Kiskunlacháza felé kellemes meglepetés ért: míg a külső hőmérséklet a 35 fokot is meghaladta, a buszban 28 fokot mértünk. Igaz, ez a járat nem 3-500 méterenként áll meg, mint BKV-s társai, így van ideje lehűlni – és hűvösnek maradni – a sárga buszoknak.
Tovább mentünk Ráckevére, kíváncsiak voltunk, mit tapasztalunk a HÉV-en, amely nagyjából egy óra alatt ér be fővárosba.
Meleg volt, de nagyon.
A külső és a belső hőmérséklet csaknem ugyanannyi volt, ami nem meglepő: hűtés ezeken a szerelvényeken nincs, és bár csaknem mindegyik ablak le volt húzva, a végállomáson az indulásra 15 percet várakozó helyközi vonat nagyon gyorsan felforrósodott. Menet közben pár fokot hűlt ugyan a hőmérséklet, cserébe viszont elég huzatos volt a szerelvény.

Ezután szinte felüdülés volt a 4-6-os villamost pótló kék buszra felszállnunk, ahol úgy is vizesek lettünk volna, ha nem ömlött volna rólunk amúgy is a víz. A légkondi nem üzemelt, a nyitott ablakokon viszont bezúdult a frissítő nyári zápor. Szinte jól is esett.
Mi jöhet még?
A hőterhelés egy komplex jelenség. A mostani nagy meleg nem a hőmérséklet magas értéke miatt veszélyes elsősorban, hanem azért, mert ez a meleg hosszú ideig tart – magyarázta lapunk kérdésére Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója.
"Ráadásul idén ez az első hőhullám, a szervezetünk nincs még hozzászokva a 30 fok feletti értékekhez, nem készültünk fel kellő tudatossággal. Az előrejelzés azt mutatja, hogy egy hétig még számíthatunk hőségre, ráadásul már az éjszakák sem hoznak igazi felfrissülést. Emiatt rosszabbul alszunk, és fáradtabbak vagyunk" – tette hozzá.
„Ráadásul most szinte hiába esik csapadék, hiszen alig frissít - folytatta. Érdemben nem csökken a hőmérséklet az eső után, nagyon gyorsan visszamelegszik a levegő, ami viszont hatalmas, szinte trópusi párásságot eredményez” – magyarázta a szakember, miért mindegy, hogy szinte minden nap van egy kis zápor.
A buszon izzadók talán másként gondolják, de a meteogyógyász szerint a légkondicionálás sem jelent feltétlenül megoldást, sőt, árthat is.
„Van, akinek akár 10 fokos hőmérsékletugrás sem árt meg, de akinek már kevésbé rugalmas a szervezete, annál több tünet is megjelenhet, például a vérnyomás ingadozása” – mondta a Meteo Klinika igazgatója.
Az optimális az lenne, ha 5-7 fokos hőmérsékletkülönbség lenne a kinti és a benti hőmérséklet között, a maximum a 10 fok, ennél több már veszélyes lehet.
Autóban szellőztess, a lakásban ne
„Autóban, vagy éppen buszon utazva ugyanez a főszabály. Ha valakinek most azt mondanám, hogy 35 fokos külső hőmérséklet esetén 29 fokra állítsa be a légkondit ha gyakran megszakítja az utazást, talán ki is nevetne, pedig így lenne a jó, emellett ilyenkor segítene a nyitott ablak is. A mozgó levegő nagyon sokat segíthet a hűtésben” – magyarázta a szakértő.
Persze akkor is vigyáznunk kell magunkra, ha nem utazunk, hanem az utcán járunk: el kell kerülni, hogy felesleges hőterhelés érje a szervezetünket. Igyekezzünk az utca árnyékos oldalán közlekedni, viseljünk valamilyen fejfedőt, pótoljuk a folyadékveszteséget. A lakásban pedig napközben ne szellőztessünk, hiszen csak felmelegítjük a szobát. Inkább késő este nyissunk ablakot, napközben pedig húzzuk el a függönyt, vagy engedjük le a redőnyt - javasolja a szakember.