A magyar diákok kétharmada kivándorolna
Az elmúlt két évben nem sokat változott a magyar lakosság úgynevezett migrációs potenciálja, azaz nagyjából ugyanannyian foglalkoznak a külföldi munkavállalás gondolatával, mint korábban - derül ki a Tárki friss jelentéséből. Kis ingadozásokkal 10-14 százalék azoknak a magyaroknak az aránya, akik készek lennének szerencsét próbálni születési helyüktől távol.
Forrás: TÁRKI Monitor- és Omnibusz-felvételek, 2010–2015
Elkeserítő, hogy az egyesített mutató 15 százalékos átlagával szemben a tanulók 67 százaléka menne külföldre. A diplomával rendelkezők körében 21 százalék ez az arány. A saját anyagi helyzetüket pesszimistán látók 21 százaléka, a pénzügyi helyzetük javulására számítók 22 százaléka próbálna szerencsét külföldön.
A migrációs potenciál leggyakoribb célországai 2015-ben is azok, amelyek korábban voltak: elsősorban Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. Viszont a három domináns célország összsúlya csökkent az öt évvel ezelőtti helyzethez képest, ami arra utal, hogy a potenciális migránsok mentális térképén a világ más részei is mindinkább megjelennek. Az is látható, hogy az Egyesült Királyság súlya – különösen mint a kivándorlás és a hosszú távú munkavállalás célországa – az osztrák–német duóhoz képest kisebb lett.
Érdekes képet mutat a kivándorlási hajlandóság és a politikai preferenciák összevetése. Azok körében, akik nem tudják eldönteni, hogy elmennének szavazni, 29 százaléka a kivándorlást tervezők aránya. A Fidesz és az MSZP szavazói körében kicsi a távozáson gondolkodók aránya, míg a Jobbik szimpatizánsai körében nagyobb, bár erre az is hatással lehet, hogy az utóbbi párt támogatói körében viszonylag sok a fiatal.
via napi.hu
