5 varázslatos látnivaló az ország legészakibb csücskéből: irány a Zemplén!
Barangoljuk be együtt a Zemplént és Abaúj térségét együtt! Olyan élményeket kapunk cserébe, amelyekre talán nem is számítottunk. Itt van például rögtön egyfajta megfoghatatlan nyugalom érzet, amely észrevétlenül kúszik a bőrünk alá és majdhogynem kényszerít bennünket arra, hogy kiszakadjunk a hétköznapok fásultságából. A természet szinte az ölünkbe pottyan, lábunk alatt gyógynövények, tőlünk simogatható távolságra mókusok és a múlt-jelen tapintható egybefonódása.
Májusban volt szerencsénk óriásit kirándulni ebben a felfedezésre váró régióban, megmutatjuk a kedvenc látnivalóinkat.
Boldogkő vára

1280-ra datálják a vár keletkezését, a környék akkortájt épp a tatárjárást követően eszmél. Még sehol sincsenek törökök, labancok, de a vár felépül egy sziklaszirten, hogy még több, mint 700 évvel később is megálljt parancsoljon az arra járóknak. Szapolyai, Péchy, Rákóczi, Zichy - csak egy pár család, amely birtokolta a várat. 1701-ben a császáriak szinte porig rombolták. Elmondható, hogy a teljes magyar történelem lenyomata olvasható a vár históriájában. amely immár állami tulajdonban van. Mai, felújított állapota a 2009-ben történt helyreállításnak köszönhető.

Ezek a tények, a többi viszont már az érzelmek hada, amely szinte megtámadja az embert, amint először megpillantja Boldogkő várát. Mert annyira aranyos jelenség, miközben tekintélyt parancsoló és azt súgja: itt vagyok, figyelek. Számtalan középkori várral a hátam mögött elmondhatom, hogy talán Boldogkő vára a kedvenc, amelyet mindenkinek látnia kell. A képek önmagukért beszélnek.
Gönc, Huszita-ház

A rejtélyek tájháza Magyarország legészakibb városában, Göncön az úgynevezett Huszita-ház. Soha nem bizonyított legenda szerint az épületet közel 600 éve a husziták építették és lakták, de a hivatalosan elfogadott álláspont azt mondja, a Huszita-ház legfeljebb 300 éves.
Az erődszerű lakóházban paraszt-polgári lakásbelsőt alakítottak ki, amely három egységből áll. Az úgynevezett "tiszta szoba" az utcafrontra néz, nagy becsben és tisztaságban tartott helyiség, ahová a háziak nagyon ritkán léptek be. Az élet ugyanis az aprócska konyhában és a kisszobában zajlott.

Ne hagyd ki a ház alatt húzódó pincét, ha elég bátor vagy! Csak egy kicsit kísérteties, ugyanis a pincejáratok egészen a telek végéig elvezetnek, elágazásokkal a szomszédos pincékbe.
Vizsolyi Biblia Látogatóközpont

Csak úgy cikáznak körülötted az évszázadok Vizsolyon. Amikor belépsz a 13. század elején épült református templom közel kétméteres falvastagságú ajtaján és azt számolgatod, hogy annak már idestova tényleg 800 éve, hogy itt templom épült, óhatatlanul arra gondolsz, mi mindent éltek meg a néma falak. Majd meglátod a Károli Gáspár által készített Bibliát, amely 1590-ben készült el. 2412 lap, közel 6 kilogramm súlyú. A bibliát nézve már átrobogtunk pár évszázadot, amikor a helyi idegenvezető átirányítja a turistákat a Vizsolyi Biblia Látogatóközpontba és a Mantskovits Bálint Nyomtatástörténeti Múzeumba. A modernizált múzeum ugyanis maga a 21. század.

Interaktív üvegpadlóval, érintőképernyős számítógépen lapozgatható bibliával máris a jelenben érzi magát az ember, de csak egy rövid ideig. Védősapka és kötény kerül a látogatóra, hogy kipróbálhassa a tizenhatodik századi könyvnyomtatást. Óriási élmény, ráadásul a művedet magaddal is viheted!
Vizsoly, Mézmúzeum

Maradjunk Vizsolyban - a falu szélén ugyanis az ország első mézmúzeumát látogathatod meg. Mézes Gergő, avagy Molnár Gergely méhész mindenki számára érthetővé teszi a méhek világát. Rádöbbenhetünk, hogy a méhészet az a tevékenység, amelyet évszázadok alatt megkomponáltan, ugyanúgy végez az ember - miközben itt a méhek a kollégák és a főnökök.

A múzeum mellett apiterápiás (apiterápia a méhek által előállított anyagok ősi, gyógyító célú felhasználása) központ is található a szorgos népség lakta telken. A legizgalmasabb épület az úgynevezett Zümi-ház, amelynek talapzatában egymillió dolgos méhecske zümmög. Te pedig jól megtisztítod a tüdődet, ráadásul a zümmögéstől kidobálhatsz mindent, ami stresszfaktort jelent a számodra.
Regéci vár

Regéc és Mogyoróska között 639 méteres magaslaton húzódik a 13. században épült regéci vár. I. Lipót császár ezt a várat sem kímélte, ahogyan tette azt Boldogkő várával is. A regéci várat a császári csapatok 1686-ban rombolták szét, ezt követően évszázadokon át csak a romok álltak a magaslaton.

Az elmúlt több, mint harminc évben Regéc község önkormányzata úgy határozott, ezt a műemléket történelmi és kulturális örökségünk részeként kell megmutatni az utókornak. Több lépcsőben zajlik a vár rekonstrukciója és mára elmondható: itt már vár áll, nem csupán kőhalom.