Megvan, melyik magyar településeken tárolhatják Paks 2 sugárzó hulladékát
Az EU előírásai szerint Magyarországnak saját hatáskörben kell megoldania a megépülő erőműben keletkező radioaktív hulladék elhelyezését. Emiatt a rendelkezésre álló hazai tárolókapacitást folyamatosan bővíteni kell.
A portfolio.hu utánajárt, hová kerülhet majd az új paksi blokkok működése során keletkező sugárzó hulladék.
Jelenleg a következő létesítmények szolgálnak Magyarországon az atomerőművi radioaktív hulladék tárolására:
Nemzeti Radioaktívhulladék-Tároló (NRHT), Bátaapáti
Itt az atomerőműben keletkező folyékony és szilárd halmazállapotú, kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékot tárolják, véglegesen. A veszélyes árunak minősülő csomagokat autópályán szállítják át Paksról, ezután többszintű ellenőrzésen esik át a rakomány.
A tároló bővítéséhez szükséges harmadik és negyedik kamra bányászati kialakítása már befejeződött, a hármas számút nagyjából két év múlva vehetik majd használatba. A következő évtizedekben folyamatosan bővítik majd a kapacitást, hogy elegendő számú tárolókamra álljon rendelkezésre.
Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT), Paks
Itt az atomerőműben keletkező kiégett fűtőelemeket tárolják 50 évig, mielőtt véglegesen elhelyeznék őket. A létesítmény 1997-ben épült, évente nagyjából háromszáz üzemanyag-kazetta kerül bele.
Ennek a bővítése is időszerű már, de a korábbiaknál kevesebb kazetta elhelyezésével kell számolni, mivel az erőmű 2015 végétől 12 hónaposról 15 hónapos üzemanyagciklusra váltott át.
Mélységi geológiai tároló (előkészítés alatt)
Erre is szükség lesz a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezése, vagy a feldolgozása során keletkezett másodlagos nagy aktivitású hulladékok befogadása miatt. Még nincs elfogadott stratégia, melyik mellett döntenek.
A mélygeológiai tároló létrehozására már folynak az előkészületek: az 1990-es évek óta vizsgálják a Nyugat-Mecsekbe, hogy az úgynevezett Bodai Agyagkő Formációban kialakítható-e.
Ha megépül, egy ilyen létesítmény garantálná a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges, biztonságos elhelyezését. A megvalósítása mindenesetre időigényes folyamat: több évtizedes felszíni földtani kutatással kell kezdeni, ami után egy felszín alatti kutatólaboratórium létesül majd, a tervek szerint 2030 körül.
Ezután valószínűleg 2055-től kezdődik majd meg a tároló tényleges kialakítása, 500 és 1000 méter közötti felszín alatti mélységben. Az átmenetileg Pakson tárolt kiégett fűtőelemeket végül 2064 körül kezdhetik el átszállítani, ha minden a terv szerint alakul – írja a portfolio.hu.
