Itt az újabb Elios-ügy, egy magyar céghálózat 9 milliárddal húzta le Brüsszelt
Több mint két tucat cég - a magyarok mellett szerb, szlovák és lett partnerek és alvállalkozók is - játszott össze éveken át az uniós támogatások megcsapolásáért az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) jelentése szerint, amelyet a 24.hu szerzett meg. Bár a csalás-ranglistát továbbra is az Orbán Viktor vejéhez köthető, 13 milliárd lenyúlásával gyanúsított Elios vezeti, amelyről mi is többször beszámoltunk, ennek az ügynek a szereplői is nagyban játszottak.
Az OLAF jelentéséből csalási módszerek egész arzenálja derül ki, amely összességében 9 milliárd forintot csapolt le az uniós támogatási pénzekből. A szereplők között ott van Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének cége is.
A beszámoló szerint a cégszervezet kifejezetten kutatási-fejlesztési és innovációs pénzekre utazott. Két magyar nonprofit kutatóközpont, a Pillar Europa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. és a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. például kamuirodákat jelentett be Bicskén, Etyeken és Téten, ugyanis a projektjükre elnyert pályázati pénzt csak vidéket lehetett volna felhasználni.
A valódi munkavégzés azonban Budapesten folyt, egy 190 fős irodaházban.
A dolgozókat e-mailben arra utasították, hogy ha ellenőrzés van, akkor a látszat kedvéért jelenjenek meg a kamu telephelyeken, sőt a munkaszerződésüket is meghamisították, távmunkásnak tüntetve fel őket.
A vizsgált informatikai céghálózat egyike az a Waberer’s-Szemerey Kft., amely áprilisig Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének, Szemerey Lórándnak az érdekeltsége volt.
Visszaéltek a bérezéssel is. A pályázatok kikötötték, hogy csak a kutatókat, illetve az ő asszisztenseiket lehet az elnyert pénzből kifizetni, ám a titkárnőktől a recepciósig mindenkit ebből fizettek. Az OLAF elképesztő túlárazásokra is fényt derített: találtak 400 százalékos túlárazást, de olyan informatikai szervereket is, amelyeket darabonként 18 millió forintért szereztek be a cégek, holott a piaci darabára 2,9 millió.
Tízmilliós nagyságrendben írattak tanulmányokat is (pl. hang-, beszéd- és zajfelismerő megoldások témájában, amely egyébként a hallássérülteknek nagy segítség lenne), ám az már kissé túlzásnak tűnik, hogy a tanulmányokért munkaóránként 400 ezer forintot számlázhattak le szerencsés megíróik.
Az OLAF helyszíni ellenőrzései során ugyan a pénzek felhasználását bizonyító fájlok többsége "eltűnt", ám a lefoglalt laptopok adataiból a hivatal így is elég bizonyítékot gyűjtött össze arra, hogy megállapítsa:
a feltárt tények kimerítik az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a magyar büntető törvénykönyvben meghatározott költségvetési csalás fogalmát, ezért indokolt a közel 9 milliárd forint visszafizetése.
Az OLAF mindezt a Legfőbb Ügyészség elé tárta, ők ugyanis nem folytathatnak le büntetőeljárást, csak ajánlást tehetnek a magyar hatóságoknak. Polt Péter még márciusban arról tájékoztatta Brüsszelt, hogy természetesen lefolytatják a nyomozást. Az ügy jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályánál van. A 24.hu információi szerint eddig még senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként.
