HÍREK

Azelőtt kell cselekednünk, mielőtt már mindegy lesz – mondják a Fridays For Future magyar vezetői

Világméretű mozgalmat indított egy svéd középiskolás lány a Föld jövőjének megmentéséért, és itthon is egyre többen csatlakoznak. Ismerjétek meg őket!


Februári kánikulák Európában, hónapokig tartó aszályok világszerte, egyre brutálisabb hurrikánok, földrengések és szökőárak. Csak az nem veszi észre a globális klímaváltozást, aki nem akarja. Most azonban megmozdulni látszik a világ. A tavaly egy svéd középiskolás lány, Greta Thunberg által elindított Fridays For Future mára nemzetközi mozgalommá vált, amelynek megszületett a magyar csoportja is. Alapítóikkal, Buru Petrával, Hartmann Johannával és Pribéli Leventével beszélgettünk.

-Hogyan jutottatok el arra felismerésre, hogy mekkora bajban van a Földünk?

Pribéli Levente: Valamennyien biológus hallgatók vagyunk. Én városban születtem, de aztán a családdal falura költöztünk. Már gyerekkoromban nagyon érdekeltek a körülöttem lévő élőlények, azt viszont jóval később értettem meg, hogy az én életem hogyan hat erre, és hogy ez a természeti rendszer rám hogyan hat. Tehát nálam egy hosszú folyamat volt, amíg eljutottam odáig, hogy természetvédelemmel foglalkozzam. Már régóta szerettünk volna valami olyasmit csinálni, amivel a lehető legtöbbet teszünk ezért, és mi is próbáljuk így élni az életünket. Ez a mozgalom hatalmas lehetőség arra, hogy minél több emberhez eljuttassuk az üzenetet, és hogy elérjünk olyan változásokat, amik elengedhetetlenek a jövőnk szempontjából.

Buru Petra: Hűvösvölgyben születtem, kiskoromban nagyon sokat kirándultunk, és már akkor nagyon megszerettem a természetet.

De nálam is hosszú folyamat volt annak felismerése, hogy a saját életemen is változtatni kell, hogy mérsékeljem a saját környezetkárosító hatásaimat.

Másképpen nem tudnék másokat inspirálni, meggyőzni. Azért is lettem én is biológus, hogy ezekről a problémákról többet tudjak meg, és ehhez kötődik szakmai kutatásom is.

Hartmann Johanna: Én falusi gyerek vagyok. Mindig nagyon erős volt a természethez való kötődésem, és gyerekkorom óta nagyon érzékeny voltam arra, hogy pusztítják az emberek, építkeznek, és sokféle érték, amit szeretek, megsemmisül. Harcolni akartam ez ellen, ezért is lettem biológus. Aztán rájöttem, hogy nem „valakik” pusztítják, hanem én is pusztítom, az én életmódom is hozzájárul, ha nem vagyok tudatos. Azt is egyre jobban megértettem, hogy a természetpusztítás milyen mértékű.

Nemcsak arról van szó önmagában, hogy elpusztul egy szép erdő, hanem az egész rendszert, a saját létünket is veszélyezteti a környezetpusztítás.

Eleinte az egyéni tetteken keresztül jött be a környezetvédelem, mint meghatározó dolog az életünkbe. Már egy ideje ismerjük egymást, és látva a nemzetközi helyzetet, megragadtuk a lehetőséget, hogy itthon is bekapcsolódjunk ebbe mozgalomba. A figyelemfelhívásba, hogy cselekednünk kell.

- Az első környezetvédő mozgalmak az 1968 körüli háború- és atomellenes tüntetésekből nőttek ki. Ezeknek egy része „betagozódott”, pártokká váltak, több-kevesebb sikerrel az eredeti célokhoz képest. Mostanában úgy tűnik, újra a civil kezdeményezések kerülnek előtérbe.

P.L: Ez a mozgalom egyre erősödik és példátlan összefogásnak vagyunk tanúi.

Egyre többen vannak, felnőttek és gyerekek, akik, bár nem környezetvédők, megértik, hogy a jövőjük forog veszélyben.

Sokaknak még mindig „riogatásnak” hangzik, de a klímaválság már itt van, a problémával most kell foglalkozni, és egyre többen érzik, hogy ez nagyon sürgető, mert mindenkire hat. Az eddigiekhez képest új helyzet, hogy az emberiség történetében korábban nem volt akkora fenyegetés, ami globális szinten az emberi civilizáció fennmaradását veszélyeztette volna. Ebben is különbözik a Fridays For Future a korábbi, konkrét dolgok ellen irányuló mozgalmaktól. Az is különleges, hogy fiatalok kezdeményezték, kezd kitörni a „zöld ügy” témakörből, sokkal általánosabbá és mindenki számára fontossá válik.

- A programotokban ugyanúgy szó van a globális energiacsökkentésről, mint az egyéni vállalásokról. Mit tehet az egyes ember a mindennapokban?

H.J.: Most tényleg az utolsó pillanatban vagyunk, minden perc számít, hogy változtassunk rendszerszinten, összefogással. Ennek egyik része a felülről jövő változtatás a döntéshozók, a gazdasági szereplők részéről, de nagyon kell hozzá a társadalmi szemléletváltás, a nyomásgyakorlás. Vezetői szinten kellemetlen döntéseket kell meghozni, és ha ezeket végrehajtani csak társadalmi támogatással lesz lehetséges. Ezért fontos, hogy egyéni szinten kicsi dolgokat is megtegyünk, és a saját szemléletünket, értékrendünket megváltoztassuk. Egyszerűsíteni kell az életmódunkat, el kell engednünk a fogyasztói gondolkodást. Ami nem feltétlenül szükséges, azt ne vegyük meg!

Vegyünk használtat, kérjünk kölcsön, válogassuk meg, hogy amit feltétlenül meg kell vennünk, honnan származik és hogyan állították elő. Válasszunk helyi élelmiszereket, támogassuk a helyi termelőket, fogyasszunk sokkal kevesebb húst! Takarékoskodjunk a vízzel, energiával, figyeljünk a vegyszermentességre a vizek érdekében.

Ha megnézzük, hogy például mennyi féle kozmetikumot használunk, miközben egy-két dolog elég lenne, és azok is egyszerűen előállíthatók otthon. És akkor még nem is említettem a népszerűbb dolgokat, hogy például ne használjunk nejlonzacskót.

P.L.: Mindenkinek fel kell ismernie, hogy az, ahogyan a mostani túlfogyasztásban élünk, nem fog működni, és sok mindenről le kell mondani. Ki kell tudni lépni a fogyasztói társadalomból. Meg kell tanulnunk, hogy ne befolyásoljanak bennünket a reklámok. Törekedjünk arra, hogy ne vásároljunk feleslegesen.

Manapság gyakran veszünk olyasmit, amiről azt gondoljuk, hogy szükséges, de nem az. Ne várjunk tárgyaktól boldogságot. Társadalmi torzulás az a tévhit is, hogy a vásárlás boldogít.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság
A TISZA Párt elnöke és Kulja András EP-képviselő egyes, felújított kórtermekben 26-27, máshol 35-36 fokot mért. Felhívták a figyelmet a súlyos ápolóhiányra is.


Folytatta a budapesti kórházak látogatását Magyar Péter. A politikus korábban a Péterfy utcai intézményben járt, ahol előbb lezárt ajtókkal, majd bejutása után 37 fokos kórtermekkel találkozott. Később vitába keveredett a kórház vezetőjével.

Magyar Péter most Kulja András egészségügyi tartalomgyártóval, a TISZA Párt EP-képviselőjével a budai Szent Imre Kórházban járt. A politikus szerint ebben az intézményben látszik leginkább, hogy mennyit számít, hogy el tudták végezni a szükséges intézkedéseket. „Több nagy tömb van a Szent Imre Kórházban. Ahol van klímaberendezés, és ahol ki tudták ezeket cserélni '21 környékén, ott egészen elviselhető, 26-27 fok van” – mondta el Facebook-videójában a politikus.

Kulja András szerint a többi budapesti kórházhoz képest a Szent Imre valóban kivételezett helyzetben van. Hozzátette: azt is megtudták, hogy ahol működött a klíma, ott nem volt többlethalálozás a hőség alatt.

Nem volt azonban minden részlegen ilyen jó a helyzet, az ápolási osztályon például a TISZA Párt politikusai lényegesen magasabb hőmérsékleteket mértek. Magyar Péter posztjában úgy fogalmazott:

„A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság. Miközben az egészségügyi államtitkár 20 fokról és fejlődésről magyarázott épp a Hír TV-ben, az ápolási osztályon az idős betegek őt hallgatva 36-37 fokban, vizes borogatással igyekeztek túlélni.”

Hozzátette: „Az átlagnál jobb állapotú kórházban a legnagyobb problémát az ápolóhiány okozza, több osztály fele lezárva, üresen állnak a kórtermek, mert ápolók nélkül nem tudnak több beteget fogadni.”

Felhívta a figyelmet egy másik problémára is: „Pénteki hír, hogy a belgyógyászati osztály ugyanezen okból nem fogad betegeket. WC papír "természetesen" itt sem volt, fertőtlenítőszer viszont néhány mellékhelyiséget leszámítva igen. Köszönjük az egészségügyi dolgozók hősies munkáját!”

Bejegyzésének szövegében nem ment el szó nélkül a Centrumkórház meg nem valósult terve mellett: „Itt érdemes megemlíteni egy másik soha meg nem valósult, kormányzati egészségügyi projektet. 2016-ban ígérte meg a kormány, hogy felépül a Dél-budai Centrumkórház, amely 1,2 millió honfitársunk ellátásáért felelt volna.”

„A kórházból természetesen semmi nem lett, de a projektre azért elszórtak 14 milliárd forint adófizetői pénzt. Telekvásárlás, tervezés és a haverok pénzelése évekig. Többek közt Kocsis Máté felesége kapott 36 milliót, míg a megafonos hazugság kommandó egyik irányítója, Kovács István 24 milliót.

Kevesebb jelenjen meg” – írta Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vörös riasztás a hőség, narancssárga a zivatarok miatt – nem egyszerű időjárás jön
Az ország több pontjára is figyelmeztetést adtak ki viharok miatt, több helyen felhőszakadás várható. A hőség hétfőre enyhül valamennyit.


Az ország déli-délkeleti felén vasárnap is érvényben van még a vörös riasztás az extrém magas hőmérséklet miatt – derül ki a HungaroMet térképéről. Ugyanakkor ezekre a helyekre adtak ki narancs riasztást is, ezt a várható zivatarok felhőszakadások miatt.

A hét utolsó napjának maradék részében általában sok napsütésre számíthatunk. Átmenetileg kevesebb, majd ismét több helyen – főként dél felől – várható záporok, zivatarok kialakulása, délen heves zivatarra is van esély.

A zivatarokat helyenként felhőszakadás, viharos szél, illetve főként apróbb szemű jég kísérheti.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 38 fok között valószínű. Zivatarok után általában jó néhány fokkal csökkenhet a hőmérséklet. Késő estére 22 és 29 fok közé hűl le a levegő.

A hosszú hétvége folytatásában, hétfőn a felhős tájakon szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, általában sok napsütés valószínű. Délelőtt csökken a csapadék valószínűsége, majd délután újból nő. A hét első napján főleg a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében várhatók – akár több hullámban – záporok, zivatarok, délkelet felé haladva egyre kisebb eséllyel valószínű csapadék. Az északias szél a Dunántúlon a nap nagyobb részében élénk, néhol erős lesz. Zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódhat a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 36 fok között valószínű, de a Dél-Alföldön ennél magasabb értékek is előfordulhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump ledobta az atombomba érvet: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala Harris”
Más erős állításai is voltak az exelnöknek pennsylvaniai beszédében, például fasisztának és marxistának is titulálta a demokratákat.


Donald Trump nemrég újabb fokozatra kapcsolta a kampányát – erős összefüggésben azzal, hogy Joe Biden helyett Kamala Harris lett a demokraták elnökjelöltje.

A republikánusok aspiránsa szombaton Pennsylvaniában tartott gyűlést, ahol bitang erős mondatokkal örvendeztette meg a közönséget és a sajtót.

Trump a demokraták inflációs politikáját már beszéde elején „fasisztának” ÉS „marxistának” nevezte, majd a déli határnál érkező illegális bevándorlókról „vad szörnyetegekként” beszélt. A klímaváltozásról is megvolt a véleménye: szerinte a tengerszint emelkedése csak több tengerparti ingatlant(!) fog eredményezni.

Kamala Harrist különösen keményen támadta. Azzal kezdte, hogy Joe Biden „utálja” alelnökét, majd hozzátette, hogy Harris „úgy nevet, mint egy őrült”.

Trump még Harris kinézetét is céltáblává tette: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala” – jelentette ki a 78 éves politikus, amit a tömeg hangos üdvrivalgással fogadott.

Trump ezúttal is próbálkozott a demokraták zsidó szavazóinak elhódításával. Azt állította, hogy Harris azért nem Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzót választotta alelnök-jelöltjének, mert Shapiro zsidó.

Trump nem véletlenül kampányolt épp Pennsylvaniában, hiszen klasszikus csatatérállamnak számít. 2016-ban Trump, 2020-ban pedig Biden nyert itt, mindkét alkalommal nagyon szoros eredménnyel. Vasárnap Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz is kampányolni fognak az államban, mielőtt részt vennének a hétfőn kezdődő chicagói Demokrata Nemzeti Gyűlésen.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid egyszerre szólt be Lázár Jánosnak és Tarlós Istvánnak
Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is.
Fotó: Facebook - szmo.hu
2024. augusztus 18.



Mint arról korábban írtunk, a közlekedési miniszter reagált Vitézy Dávid megszólalására, miszerint minisztersége alatt csak romlott a hazai közlekedési rendszer.

Lázár János egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta Vitézy Dávidról:

„Egyszerűbb volna, ha elbujdokolna egy sötét szobába, és végiggondolná a saját életét.”

Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is, miszerint Vitézy sétáljon egy erdőben éjszaka és fütyörésszen.

„Köszönöm az életvezetési tanácsokat”

– írta elegánsan Vitézy Dávid a Facebook-oldalán. A poszthoz egy hálálkodó kezet és egy piros szivecskét is mellékelt.




Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk