HÍREK

Azelőtt kell cselekednünk, mielőtt már mindegy lesz – mondják a Fridays For Future magyar vezetői



És nagyon drasztikusan le kell csökkenteni a pazarlást. Látom nálunk az egyetemen is, hogy mennyi érintetlen és jó minőségű élelmiszert dobnak ki, vagy egyszerűen hagyják megromlani. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ilyen helyzetbe kerültünk.

- A program egy másik fontos pontja, hogy mondjunk le a GDP-hajszolásról.

P.L.: A GDP-vel az a legnagyobb gond, hogy nem számít bele az emberek jól-léte, hogy milyen hatással van rájuk, az egészségükre egy adott dolog termelése, vagy hogy milyen természetpusztítással jár. Nagyon fontos lenne ezen változtatni, mert teljesen torz képet ad arról, hogy mi a jó. Ha a GDP alapján ítélünk meg egy országot, akkor az lesz a legsikeresebb, amelyik a leginkább iparosodott, vagy a legjobban el tudja adni a termékeit – tehát jól működik a reklám-manipuláció is – közben pusztul a természet, rengeteg olyan érték veszik el, ami soha többet nem lesz jelen. Ma már tömeges fajkihalásról beszélhetünk. És egyáltalán nem biztos, hogy egy magas GDP jó hatással van az emberek közérzetére.

Ma még nem tekintjük fontos értéknek a jól együttműködő közösségeket, az emberi kapcsolatokat, a természetet, mert mindent a gazdaság határoz meg - aminek egyik sem számít.

Sürgősen változtatni kell ezen, mert a pénzközpontúság is egyike azoknak a dolgoknak, amelyek ide vezettek.

H.J.: A GDP mennyiségi mérőszám, holott inkább a minőségi mutatókra kellene odafigyelni.

P.L.: Éppen erre is fel akarjuk hívni a figyelmet a mozgalommal, hogy sokszor a gazdasági növekedés írja felül az emberek jövőjét, életét. Miközben olyan döntéseket nem hoznak meg, amelyek az emberek túléléséről szólnának és tudjuk, hogy a nagy aszályok, vagy a beporzók fogyatkozása miatt a következő évtizedekben komoly élelmiszerhiányok fenyegetnek. Nem is beszélve arról, hogy milyen káros anyagok vannak a környezetünkben és azok mit okoznak a szervezetünkben. A mozgalomnak fontos üzenete, hogy most van egy választási lehetőségünk: folytatjuk tovább ugyanígy, vagy váltunk – ami nem könnyű, de muszáj.

H.J.: Minél később hozzuk meg ezeket a döntéseket, annál nagyobb lesz a változás ára.

- Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a migrációs válság is szoros összefüggésben van a klímaváltozással. A szárazság miatt már most milliók éheznek.

P.L.: Igen, ez egy nagyon összetett kérdés, és nagyon sok társadalmi probléma gyökere a klímaváltozás. Sokaknak „zöldnek lenni” kimerül abban, hogy szereti a békákat, a gólyákat, csakhogy egy természeti rendszerben élünk, amelynek nagyon bonyolultak az összefüggései. Itt van a szegénység kérdése: legelőször őket sújtja a klímaválság, mert drágulnak az élelmiszerek. De beszélhetünk az alapvető emberi jogokról is: hogyan lehetséges az, hogy az élethez való jogát vesszük el egy csomó embernek azáltal, hogy ma megszületnek, és mire 40-50 évesek lesznek, nagyon durva válsághelyzettel kell szembenézniük? Ez már most rengeteg embert érint, például Afrikában is, ahol jelentősen nő a népesség.

- Mit tehetnek a politikusok, ti mit javasolnátok nekik?

P.L.: Hallgassanak a tudományra, hallgassák meg azok a szakértőket, akiknek vannak kész válaszaik. Mi egyetemi hallgatók vagyunk, igyekszünk a legtájékozottabbak lenni, de nem vagyunk szakértők. Azt viszont tudjuk, hogy vannak, akik tudnak megoldásokat, és ezek valahol már működnek is. El kell fogadni azonban, hogy ezek a megoldások nem a gazdasági növekedést, hanem a társadalmak egy jobb irányba való fejlődését fogják elősegíteni. A kettőt muszáj lesz elválasztani, mert együtt nem fog menni.

Közhely, de véges bolygón végtelen növekedés nincs. Az emberek akkor fogják ezt megérteni, amikor a maguk bőrén fogják érezni – például éppen az élelmiszerek drágulásánál.

Kulcskérdés, hogy megértsük: az egész társadalmunk is a természet rendszerére épül, és ha elveszítjük, hiába emelik a fizetésünket, nem fog számítani, mert annál sokkal alapvetőbb szinten lesz hiány. Most is egy extrém időszakot élünk – sokat hallani az aszályról és a tüzekről - és az emberek előbb-utóbb ráébrednek, hogy valami nincs rendben. Hiszem, hogy minél inkább érzik, annál inkább hajlandók lesznek változtatni. De nehogy most elkezdjük hirtelen felélni az összes tartalékunkat, „most kell jól élni” felkiáltással…

- Volt már egy Kyoto, egy Koppenhága, egy Párizs, és mégsem látszik, hogy globális szinten komoly változások történnének...

P.L.: Valóban nagyon erősek még az ellenérdekeltségek. Minden azon múlik, hogy az emberek akarnak-e továbbra is fosszilis energiákra épülő iparágakat támogatni. Ezeket egyrészt felülről is támogatják, de mi is fizetünk a termékeikért. Ha sokan nem vásárolnának ezekből, annak meglenne a hatása.

Arra azonban már nincs idő, hogy csak alulról szervezve változtassunk, minden szinten változtatni kell.

Ehhez kell, hogy a politikai döntéshozók azt mondják: mostantól nem támogatjuk olyan iparágat, olyan üzem megépítését, amely súlyos környezetkárosítással jár. A lobbikkal szemben össze kell fognunk mindannyiunknak, hogy kiálljunk azért, amit fontosnak tartunk és bízunk abban, hogy megértetjük többi embertársunkkal. Aki szeret másokat, vannak fontos emberi kapcsolatai, az meg fogja érteni. Én hiszek abban, hogy fel tudjuk venni a harcot a lobbikkal szemben, ha elegen összefogunk.

H.J.: Valóban szükség van a politikai döntésekre, de ezeket nem fogják meghozni, ha nem látnak mögöttük jelentős társadalmi támogatást.

- Egyelőre nem úgy tűnik, mintha a politika felkarolná környezetünk megóvását.

P.L.: Mivel a helyzet egyre súlyosbodik, egy idő után nem lehet nem beszélni róla.

Az a lényeg, hogy azelőtt kell cselekednünk, mielőtt már mindegy lesz.

De hogy mikor jön el az a pillanat? Egyrészt sok szakértő szerint nem tudunk eleget a minket körülvevő rendszerekről ahhoz, hogy kimondjuk: már késő. Másfelől, ha azt mondjuk, hogy késő, ezzel feljogosítunk mindenkit arra, hogy csináljon mindent ugyanúgy, mint eddig és akkor biztos, hogy késő lesz. Most hinnünk kell benne, hogy igen, még van esély. Nagyon durva folyamatok indultak el már, ezeket jó esetben mérsékelni tudjuk, miközben fel kell készíteni a társadalmakat, a mai fiatalokat a várható eseményekre, akár a katasztrófákra is.

- Mennyire érdekli ez a téma a fiatalokat?

P.L.: Nagyon változó. Úgy látom, egyre több fiatalt érdekel, de nyilván nagyon sok hatás éri őket a mindennapokban. Arra törekszünk, hogy kimozdítsuk őket a mostani életvitelükből.

H.J.: A média szerepe is nagyon nagy ebben. Néha megjelenik, mekkora a baj, de nem tartozik a fő témák közé. Így nehéz elhitetni, hogy az emberiség történetében egyedülálló helyzetet élünk, hogy a világ nem ilyen lesz egy-két évtized múlva, és hogy élet-halál kérdésről van szó.

B.P.: Korábban a történelem során mindig soha ki nem mondott evidencia volt, hogy lesz oxigén, lesz ivóvíz, lesz hely, ahol élhetünk és nem kell a saját túlélésünkért küzdenünk. Ez a közeljövőben meg fog változni, ezért kell most mindannyiunknak bölcsen cselekednie, amíg megtehetjük.

A magyar Fridays For Future alapítói, ugyanúgy, ahogy Svédországban elkezdték, minden pénteken kimennek a Kossuth térre és transzparenseikkel hívják fel a figyelmet a klímaváltozásra. Egyelőre az a tapasztalatuk, hogy inkább a külföldiek szólítják meg őket, de remélik, egyre több magyar is fogékony lesz a problémákra. Május 24-én lesz egy, a március 15-i nemzetközi tüntetéshez hasonló akció, amelynek a legszélesebb körű összefogásról kell szólnia. Tevékenységükről rendszeresen olvashattok a a Fridays For Future Magyarország Facebook-oldalán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság
A TISZA Párt elnöke és Kulja András EP-képviselő egyes, felújított kórtermekben 26-27, máshol 35-36 fokot mért. Felhívták a figyelmet a súlyos ápolóhiányra is.


Folytatta a budapesti kórházak látogatását Magyar Péter. A politikus korábban a Péterfy utcai intézményben járt, ahol előbb lezárt ajtókkal, majd bejutása után 37 fokos kórtermekkel találkozott. Később vitába keveredett a kórház vezetőjével.

Magyar Péter most Kulja András egészségügyi tartalomgyártóval, a TISZA Párt EP-képviselőjével a budai Szent Imre Kórházban járt. A politikus szerint ebben az intézményben látszik leginkább, hogy mennyit számít, hogy el tudták végezni a szükséges intézkedéseket. „Több nagy tömb van a Szent Imre Kórházban. Ahol van klímaberendezés, és ahol ki tudták ezeket cserélni '21 környékén, ott egészen elviselhető, 26-27 fok van” – mondta el Facebook-videójában a politikus.

Kulja András szerint a többi budapesti kórházhoz képest a Szent Imre valóban kivételezett helyzetben van. Hozzátette: azt is megtudták, hogy ahol működött a klíma, ott nem volt többlethalálozás a hőség alatt.

Nem volt azonban minden részlegen ilyen jó a helyzet, az ápolási osztályon például a TISZA Párt politikusai lényegesen magasabb hőmérsékleteket mértek. Magyar Péter posztjában úgy fogalmazott:

„A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság. Miközben az egészségügyi államtitkár 20 fokról és fejlődésről magyarázott épp a Hír TV-ben, az ápolási osztályon az idős betegek őt hallgatva 36-37 fokban, vizes borogatással igyekeztek túlélni.”

Hozzátette: „Az átlagnál jobb állapotú kórházban a legnagyobb problémát az ápolóhiány okozza, több osztály fele lezárva, üresen állnak a kórtermek, mert ápolók nélkül nem tudnak több beteget fogadni.”

Felhívta a figyelmet egy másik problémára is: „Pénteki hír, hogy a belgyógyászati osztály ugyanezen okból nem fogad betegeket. WC papír "természetesen" itt sem volt, fertőtlenítőszer viszont néhány mellékhelyiséget leszámítva igen. Köszönjük az egészségügyi dolgozók hősies munkáját!”

Bejegyzésének szövegében nem ment el szó nélkül a Centrumkórház meg nem valósult terve mellett: „Itt érdemes megemlíteni egy másik soha meg nem valósult, kormányzati egészségügyi projektet. 2016-ban ígérte meg a kormány, hogy felépül a Dél-budai Centrumkórház, amely 1,2 millió honfitársunk ellátásáért felelt volna.”

„A kórházból természetesen semmi nem lett, de a projektre azért elszórtak 14 milliárd forint adófizetői pénzt. Telekvásárlás, tervezés és a haverok pénzelése évekig. Többek közt Kocsis Máté felesége kapott 36 milliót, míg a megafonos hazugság kommandó egyik irányítója, Kovács István 24 milliót.

Kevesebb jelenjen meg” – írta Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vörös riasztás a hőség, narancssárga a zivatarok miatt – nem egyszerű időjárás jön
Az ország több pontjára is figyelmeztetést adtak ki viharok miatt, több helyen felhőszakadás várható. A hőség hétfőre enyhül valamennyit.


Az ország déli-délkeleti felén vasárnap is érvényben van még a vörös riasztás az extrém magas hőmérséklet miatt – derül ki a HungaroMet térképéről. Ugyanakkor ezekre a helyekre adtak ki narancs riasztást is, ezt a várható zivatarok felhőszakadások miatt.

A hét utolsó napjának maradék részében általában sok napsütésre számíthatunk. Átmenetileg kevesebb, majd ismét több helyen – főként dél felől – várható záporok, zivatarok kialakulása, délen heves zivatarra is van esély.

A zivatarokat helyenként felhőszakadás, viharos szél, illetve főként apróbb szemű jég kísérheti.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 38 fok között valószínű. Zivatarok után általában jó néhány fokkal csökkenhet a hőmérséklet. Késő estére 22 és 29 fok közé hűl le a levegő.

A hosszú hétvége folytatásában, hétfőn a felhős tájakon szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, általában sok napsütés valószínű. Délelőtt csökken a csapadék valószínűsége, majd délután újból nő. A hét első napján főleg a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében várhatók – akár több hullámban – záporok, zivatarok, délkelet felé haladva egyre kisebb eséllyel valószínű csapadék. Az északias szél a Dunántúlon a nap nagyobb részében élénk, néhol erős lesz. Zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódhat a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 36 fok között valószínű, de a Dél-Alföldön ennél magasabb értékek is előfordulhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump ledobta az atombomba érvet: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala Harris”
Más erős állításai is voltak az exelnöknek pennsylvaniai beszédében, például fasisztának és marxistának is titulálta a demokratákat.


Donald Trump nemrég újabb fokozatra kapcsolta a kampányát – erős összefüggésben azzal, hogy Joe Biden helyett Kamala Harris lett a demokraták elnökjelöltje.

A republikánusok aspiránsa szombaton Pennsylvaniában tartott gyűlést, ahol bitang erős mondatokkal örvendeztette meg a közönséget és a sajtót.

Trump a demokraták inflációs politikáját már beszéde elején „fasisztának” ÉS „marxistának” nevezte, majd a déli határnál érkező illegális bevándorlókról „vad szörnyetegekként” beszélt. A klímaváltozásról is megvolt a véleménye: szerinte a tengerszint emelkedése csak több tengerparti ingatlant(!) fog eredményezni.

Kamala Harrist különösen keményen támadta. Azzal kezdte, hogy Joe Biden „utálja” alelnökét, majd hozzátette, hogy Harris „úgy nevet, mint egy őrült”.

Trump még Harris kinézetét is céltáblává tette: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala” – jelentette ki a 78 éves politikus, amit a tömeg hangos üdvrivalgással fogadott.

Trump ezúttal is próbálkozott a demokraták zsidó szavazóinak elhódításával. Azt állította, hogy Harris azért nem Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzót választotta alelnök-jelöltjének, mert Shapiro zsidó.

Trump nem véletlenül kampányolt épp Pennsylvaniában, hiszen klasszikus csatatérállamnak számít. 2016-ban Trump, 2020-ban pedig Biden nyert itt, mindkét alkalommal nagyon szoros eredménnyel. Vasárnap Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz is kampányolni fognak az államban, mielőtt részt vennének a hétfőn kezdődő chicagói Demokrata Nemzeti Gyűlésen.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid egyszerre szólt be Lázár Jánosnak és Tarlós Istvánnak
Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is.
Fotó: Facebook - szmo.hu
2024. augusztus 18.



Mint arról korábban írtunk, a közlekedési miniszter reagált Vitézy Dávid megszólalására, miszerint minisztersége alatt csak romlott a hazai közlekedési rendszer.

Lázár János egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta Vitézy Dávidról:

„Egyszerűbb volna, ha elbujdokolna egy sötét szobába, és végiggondolná a saját életét.”

Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is, miszerint Vitézy sétáljon egy erdőben éjszaka és fütyörésszen.

„Köszönöm az életvezetési tanácsokat”

– írta elegánsan Vitézy Dávid a Facebook-oldalán. A poszthoz egy hálálkodó kezet és egy piros szivecskét is mellékelt.




Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk