UTAZZ

Aki hajóstoppal kelt át az Atlanti-óceánon

Varga Dani nem szokványos módon, teljesen a szerencsére bízva magát, számos kaland közepette jutott el a Karib-tengerig.
Láng Dávid - szmo.hu
2015. január 18.



A stoppolás, ha nem is mindennapos, de viszonylag bevett formája az utazásnak. Sokan próbálnak szerencsét az országutakon hüvelykujjukat feltartva, akár kalandvágyból, akár a spórolás miatt. Azt viszont jóval kevesebben tudják, hogy a szárazföld mellett vízen is lehetséges az ilyesmi. A következő történet főszereplője is hagyományos stopposként kezdte, de néhány éve elhatározta, hogy emeli a tétet, és egy hajóra felkéredzkedve megpróbál eljutni egészen Amerikáig. Arról kérdeztük őt, hogy lehet megvalósítani lépésről lépésre egy ilyen tervet, és mi történik azután, ha tényleg feljutottunk a fedélzetre.

- Hány éves korodban kezdtél el utazni és honnan jött az ötlet?

- Talán 17 éves lehettem, az unokatestvérem pedig 15, amikor elhatároztuk, hogy kimegyünk ketten nyaralni Horvátországba. Az idősebb testvéreink rendszeresen stoppoltak, elég menő sztorijaik voltak, érthető módon mi is szerettünk volna valami hasonlót átélni. Teljesen tapasztalatlanul indultunk neki, angolul is alig tudtunk, úgyhogy nem is alakult túl jól a dolog. Nagykanizsáig végül vonattal mentünk, ott sikerült stoppolnunk nagyjából 10 kilométert, aztán viszont álltunk egy napig egy olyan autópálya bejáratánál, ami – mint utólag megtudtuk – meg sem épült még. A vége az lett, hogy két nap alatt 80 kilométert gyalogoltunk a 35 kilós, góliátelemes rádiómagnóval és konzervekkel megpakolt hátizsákjainkkal. Szóval totál lúzerek voltunk, mindenesetre valahogy csak eljutottunk a tengerhez, ahol egy hétig csak döglöttünk. Így az egész végső soron mégiscsak pozitív élményként maradt meg.

hajostop12

Ezután a következő egy prágai út volt, ami szuperül sikerült, majd pár évvel később már egy hosszabb Európa-túrára indultunk. Cseh- és Németországon át bejártuk a három balti államot, sőt felmentünk egészen Lappföldig és az északi sarkkört érintve Svédországig. Hazafelé benéztünk még Amszterdamba is. Minden remekül működött, ketten összesen 150 ezer forintot költöttünk 5 hét alatt, ami elég ideálisnak mondható. A legemlékezetesebb az volt, amikor felvett minket két mattrészeg dán arc, járt körbe az üveg töményszesz. Miután a sofőr is meghúzta, inkább mi is kértünk belőle, hogy jobban bírjuk az izgalmakat. Kétszázzal repesztettünk egy sima országúton, még csak nem is autópályán. Velük szálltunk fel a kompra Németország felé, ahol a sofőr ki is dobta a taccsot. Mikor megérkeztünk, mondták nekünk, hogy inkább már nem vinnének minket tovább. Annyira nem ellenkeztünk.

Varga Dániel

Születési hely, idő: Budapest, 1986

Végzettség: BGF Pénzügy és számvitel Főiskolai Kar, 2011

Eddigi foglalkozások: Pályázatiró, projektmenedzser, szakácssegéd (Le Chiringuito, Franciaország), 2014 decembere óta hostel-tulajdonos (Amazing Hostel Budapest)

- Munka mellett is folytattad a stoppolást?

- Igen, külön vicces volt, hogy egy időben nem messze az M1/M7-es autópálya bevezetőjétől dolgoztam egy irodában. Egyszer elhatároztam, hogy kinézek egy hétre Barcelonába, péntek délutáni indulással. Eleve nagy hátizsákkal mentem be aznap reggel, kérdezték is, mikor megy a repülőm. Én meg mondtam, hogy csak kisétálok ide a pálya mellé, és elkezdek stoppolni. Akkor azért eléggé nagyot néztek. Szóval nem változtam meg egyetem után sem, ugyanúgy szerettem ezt az életstílust.

hajostop8

- Hogy jutott eszedbe, hogy hajót is megpróbálj stoppolni?

- Régóta tudtam róla, hogy létezik ilyen, de a konkrét lökést az adta, hogy megismerkedtem itt Pesten egy francia lánnyal. Kiderült, hogy ő is hajót akar stoppolni, aztán összejöttünk, és ez lett a nagy közös tervünk. Neki annyi előnye volt, hogy gyerekkorában a szüleivel már hajózott majdnem egy évet, én viszont Pesterzsébeten felnőve maximum a villamoshoz voltam hozzászokva. Mindenesetre kimentünk ketten Franciaországba, hogy ott vendéglátózzunk egy szezont, így gyűjtve össze a kellő mennyiségű pénzt az útra. Ez volt 2012 nyarán.

- Mi történt ezután?

- Októberben indultunk el a Kanári-szigetekre, onnan megy a legtöbb hajó Amerika felé. A dolog úgy működik, hogy sétálgatni kell a kikötőben, és folyamatosan kérdezgetni a szóba jöhető hajósokat. Először zavarban voltam, mondván „Úristen, nem fognak hülyének nézni?”, de hamar kiderült, hogy az egész teljesen megszokott. Szinte mindenki kedvesen fogadott, érdeklődve kérdezgettek, és még ha nem is tudtak elvinni, azt is sajnálkozva mondták. Először egyébként Tenerifén próbálkoztunk, innen mentünk át egy hét után a fő szigetre, Gran Canariára. Ott van egy hatalmas kikötő, ahol nem ritkán nyolcvan-száz ember is próbálkozik helyet szerezni magának valamelyik hajón. Kicsit verseny-jellege is van így a dolognak, de mégis inkább a haverkodás a jellemzőbb.

hajostop3

Arrafelé nyugodtan lehet a parton éjszakázni

hajostop2

Ilyen hirdetéseket raknak ki a hajóra vágyó stopposok

- Hogy sikerült végül hajót találnotok?

- Kiraktunk több hirdetést a kikötőben – ez is bevett módszer egyébként –, és ennek köszönhetően talált meg minket egy francia srác újabb hét nap elteltével. Mutatta, hogy van egy egész nagy hajójuk, amin jutna hely nekünk is. A gond csak az volt, hogy mi alapvetően Dél-Amerikába szerettünk volna eljutni, ők viszont a Karib-tengeri Martinique szigetére tartottak. Közben a kapcsolatunk is kezdett zátonyra futni a barátnőmmel, de végül csak meghoztuk a döntést, hogy elmegyünk velük. Aztán majd elválik, onnan hogyan tovább.

- Meddig tartott és hogy zajlott az út?

- Az egész átkelés 20 nap volt, egy hét után álltunk meg először a Zöld-foki szigeteken. Én addig végig tengeribeteg voltam, pedig a barátnőmék hajóján előtte tettünk egy próbautat, amikor úgy tűnt, bírom a dolgot. De kiderült, hogy mégsem, napokig nem volt semmi étvágyam és gyakorlatilag folyamatosan hánytam. Talán a búcsúeste elfogyasztott töménytelen mennyiségű rum sem volt jó ötlet. Ezt leszámítva elég egyhangúan telt az út: felkeltünk, reggeliztünk, majd napközben vagy keresztrejtvényt fejtettünk (ez nekem kevésbé ment franciául), vagy néztük a vizet, vagy csak simán unatkoztunk. Néha szerencsére jöttek delfinek, amikre rá lehetett csodálkozni. Délután következett az úgynevezett apero, ami a franciák kedvenc időtöltése: megterítik az asztalt, kitesznek egy tál olívabogyót vagy répadarabokat, és azt csipegetve dumálnak órákon át. Tulajdonképpen a semmiről (én legalábbis egyetlen konkrét témát sem tudok felidézni), de ezt valamiért nagyon imádják.

hajostop4

A hajó

hajostop6

Naplemente a tengeren

Este jött a buli, a matrózokat nem kell félteni: zene, tánc, rengeteg alkohol, ahogy azt kell. Éjszaka pedig mi is be voltunk osztva velük felváltva, hogy figyeljük, jön-e szembe egy másik hajó. De nem jött semmi, szóval ezzel nem volt gond. Igazából nem is emiatt vittek minket magukkal, hanem hogy nekünk köszönhetően is kevesebbet unatkozzanak. Bár azért hozzáteszem, hogy nem árt, ha van némi hajós tapasztalatod és értesz a műszerekhez is valamennyire, úgy sokkal könnyebben találsz olyat, aki elvisz.

Részlet Dani blogjából, amit az útról írt

„A legénység nem vetette meg az alkoholt, ezt úgy kell érteni, hogy a kapitány kétszer ütötte ki magát annyira, hogy jó kislányokhoz méltóan este 8-kor már ágyban volt. Voltak nagy táncmulatságok is a 80-as évek diszkóslágereire, ami tényleg mulatságos volt, mert nem te táncolsz, hanem a hajó alattad. Akadtak megkapó pillanatok is, például amikor a másodtiszt atomrészegen felmászott az árbocra, és a hangszórót feltekerve vezényelt egy Wagner-művet a halaknak. Megünnepeltük az indulást, az érkezést, a középtávot, és azt is, amikor pont nem történt semmi.

A repülőhalak mindennaposak voltak, de azért sikerül meglepniük, amikor a kabinomba is utat találtak. Végig horgásztunk, de az nem volt olyan egyszerű, így csak két fogásunk volt. Mondjuk az elég jó kis közelharcot eredményezett, és jóllaktunk vele nyolcan három napig. Egyszer tudtunk csak fürödni a tengerben, mert sietni kellett, de az nagyon jó volt, csak kapkodni kellett magad, mert amint beugrottál, már jó 15 méterre volt a hajó, egy kötélhágcsót dobtak ki segítségként. Azon kívül volt még egy felfújható úszómedence a saját szórakoztatásunkra.”

(A blogot ide kattintva nézhetitek meg.)

hajostop7hajostop5

- Mi történt, miután odaértetek?

Amikor megláttuk a partot, pezsgőt bontottunk, az tök jó volt. Majd kikötöttünk a szomszédos Saint-Martin szigetén, mert a többiek vásárolni akartak. Az egyik matróz vissza is tért 13 csomag kokainnal, elég boldognak tűnt vele. Utána a part mentén végighajózva, néhány kisebb szigetet érintve jutottunk el Martinique-ra. Ez külön felért egy élménnyel, pláne ha hozzátesszük, hogy az ott nyaraló turisták a hasonló kirándulásokért kisebb vagyont fizetnek.

Szóval megérkeztünk, de akkorra már tényleg végleg szakítottunk. Ráadásul nekem még az is bonyolította a dolgot, hogy január végén volt a húgom esküvője Magyarországon, amire alapesetben szerettem volna visszaérni. Mindenesetre ha már ott voltunk, felfedeztük a szigetet, illetve elkezdtünk kérdezősködni, megy-e valaki tovább hajóval Jamaica vagy Dél-Amerika felé. Nagyjából egy hét elteltével éppen stoppoltunk, amikor hirtelen lehúzódott mellettünk egy autó, és kiszállt belőle az egyik kollégám, akivel Franciaországban dolgoztam együtt. Elkerekedett szemmel fogta a fejét, hogy „hát ez a magyar csávó... te meg mit keresel itt?!” Mondom, stoppolgatok. Ez azért elég durva „kicsi a világ” érzés volt...

hajostop9

Beültünk meginni egy sört, elmeséltük a sztorit, hogy hajóval jöttünk és azzal is mennénk tovább. Egyszer csak odajött hozzánk valaki a szomszéd asztaltól, hogy használhatná-e egy hívásra a telefonunkat. A kollégám mondta, hogy persze, majd csak úgy mellesleg megkérdezte, nem tud-e egy hajót nekünk, mert éppen azt keresünk. Erre azt feleli, hogy de, ő épp Jamaicára készül, és szívesen elvisz minket. Na ez már tényleg „ilyen nincs” kategória volt, előtte egy hétig kábé semmi biztató nem történt, most meg mindez egy napon belül.

- És elmentetek vele?

- Másnap megnéztük a hajót, ami nagyon tetszett, csak az jelentett problémát, hogy január 7-én akartak indulni és ekkor még csak december eleje volt. Szóval ismét komoly dilemma előtt álltunk, ennek ellenére végül lefixáltuk, hogy megyünk. Én viszont a hátralévő időben fokozatosan elhatároztam, hogy inkább mégsem tartok velük. Úgyhogy még karácsony előtt vettem egy repülőjegyet, és hazajöttem. Az exbarátnőm ellenben bevállalta, tartottuk utána a kapcsolatot és megtudtam, hogy bejárták az egész Karib-tengert. Persze bennem is maradt hiányérzet, amiért így félbeszakadt a dolog, úgyhogy elhatároztam, hogy minél hamarabb kompenzálom magam. Találtam is egy viszonylag olcsó repülőjegyet Mexikóba, és február elején újra elindultam.

hajostop10hajostop11

Ez az út két hónap tömény kaland és izgalom volt, ebből a szempontból jobb élmény nekem az elég egyhangú hajós átkelésnél. Stoppal bejártam a fél országot, Cancúntól Mexikóvárosig. Ismerkedtem a helyiekkel, a legnagyobb, még ott élő indián közösséget is beleértve. A legjobb sztori talán az volt, amikor felvett egy elég őrült tízfős család, akik eleve egy hétszemélyes járműben utaztak, de mondták, hogy nyugodtan szálljak be. Az apa, aki vezetett, energiaitalnak értelmezte a sört, minél fáradtabb volt, annál gyakrabban pattintott egy dobozzal. Ennek az lett a vége, hogy

egyszer csak elaludt az egyik lehajtónál, és sehogy sem sikerült felébreszteni. Mire az egyik 13 év körüli fia simán beleült az ölébe, és átvette a kormányt.

Közben meg ő is szívta a szivarokat, ahogy a faterjától látta. Ez annyira vicces szituáció volt, hogy egyszerűen nem tudtam kétségbe esni. Így tettünk meg még 80 kilométert...

- Hová szeretnél eljutni legközelebb?

- Miután hazaértem, nyárra visszamentem dolgozni Franciaországba, majd ősszel csináltunk egy egy hónapos portugáliai túrát, az is nagyon jó volt. A közelmúltban abból a szempontból változott a helyzetem, hogy nyitottam (vagyis átvettem) egy hostelt Budapesten, ami valamennyire azért ideköt engem. De egy hosszabb dél-amerikai stoppos körút továbbra is nagy álmom, szóval minden bizonnyal visszatérek még az áhított kontinensre.

Ha érdekes volt az interjú, oszd meg!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Négy új városba indít járatokat a Wizz Air októbertől
A légitársasággal 62 millióan utaztak a március 31-gyel véget ért pénzügyi évben.


A Wizz Air négy új járatot indít az ősszel a budapesti géppark bővítésének köszönhetően:

októbertől közvetlenül elérhető lesz repülővel Genova, Girona, Marrákes, decembertől pedig Memmingen,

írja az MTI a légitársaság közleménye alapján.

Emellett a Wizz Air több népszerű útvonalon is növeli járatai gyakoriságát, egyebek mellett Tel-Aviv, Isztambul, Milánó, Berlin, Madrid, Athén és Glasgow irányába bővülnek a járatok.

Közleményük szerint a bővítés következtében a téli szezonban a légitársaság budapesti kapacitása az előző év azonos időszakához képest több mint 30 százalékkal nő. Ennek eredményeképpen a Wizz Air piaci részesedése 41 százalékkal emelkedik, erősítve a légitársaság piacvezető szerepét Magyarországon.

A hamarosan 17-re bővülő budapesti gépparkkal az idén összesen csaknem 7 millió utast szállíthatnak Budapestre és Budapestről. A közlemény idézte Valeria Bragarencot, a Wizz Air kommunikációs menedzserét, aki szerint a folyamatos hálózatbővítés bizonyítja, hogy a cég továbbra is elkötelezett a magyar piac iránt.

A Wizz Air jelenleg 220 Airbus A320 és A321 típusú repülőgépből álló flottát üzemeltet. A légitársaság 62 millió utas preferált választása lett a március 31-gyel véget ért 2024-es pénzügyi évben.

A Wizz Air korábbi közlése szerint bevétele 134 százalékkal, 3,896 milliárd euróra emelkedett a tavaly március 31-én zárult üzleti évében. A kamatok, adófizetés és értékcsökkenési leírások előtti eredmény (EBITDA) 134,3 millió eurót ért el, míg a megelőző üzleti évben 23,3 millió eurós veszteséget könyveltek el. A cég nettó vesztesége a 2021/2022-es 642,5 millióról 535 millió euróra csökkent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Rejtett gyöngyszem Budapest közelében - a zsámbéki Szépia Bio & Art Hotel****-ben jártunk
Ebben a festői szépségű környezetben igazi élmény feltöltődni.


Városnéző túrákra nemcsak Budapesten mehetünk, hanem a fővároshoz közeli helyeket is érdemes akár több napra felkeresni.

Az egyik ilyen a festői szépségű Zsámbék, ami valódi ékszerdobozként bújik meg a Zsámbéki-medence északnyugati szélén.

Budapestről alig 30-45 perc alatt érhetsz oda autóval, de Kelenföld vasútállomásról és a Széll Kálmán térről tömegközlekedéssel is jól megközelíthető hely, így az autóhiány sem állhat a kirándulás útjába.

A város tele van látnivalóval, kulturálisan gazdag, békés-romantikus hangulatú utcáin felüdülés volt a séta. Leghíresebb látnivalója a Zsámbéki Romtemplom, amit rövid ott tartózkodásunk okán mi sem szerettük volna kihagyni. A premontrei kolostort még a 13. században építették, és az évek során a pálosok is megfordultak itt, de török kézen is volt, majd a 17. század végén a Zichy család tulajdonába került, végül az 1763-as földrengés során teljesen leomlottak a falai. A templomrom műemlék, de bárki által látogatható és fantasztikus élmény.

Teljesen magába szippantja az embert a történelem, ahogy a monumentális falak, tornyok között sétál.

Habár a látványosság talán az egyik legszebb nevezetesség egész Magyarországon, a látnivalók sorának itt nincs vége. Nekünk most csak egy kisebb délutáni sétára volt lehetőségünk, de miután eltöltöttünk az évszázados romok között egy kis időt és kirándultunk kicsit a városban rájöttünk, hogy egy teljes nap is kevés lenne, hogy felfedezzünk mindent. Éppen emiatt is fogunk még megannyiszor visszalátogatni ide!

Szépia Bio & Art Hotel****

Pihenni és feltöltődni érkeztünk a városba, emiatt esett a választásunk a térség első számú 4 csillagos wellness és konferencia szállodájára, a Szépia Bio & Art Hotel****-re, ami Zsámbék központjában található. 2009 májusában nyitotta meg kapuit és az M1-es autópályától mindössze 5 km-re található szálloda azóta a régió kedvelt tréningszállodájává vált. Hét konferenciatermének adottságaiból adódóan ideális helyszín konferenciák, tréningek, bankettek, állófogadások, bálok, esküvők és egyéb céges illetve családi rendezvények megtartására. Az emeleten külön bár áll a vendégek rendelkezésére és az erkélyről gyönyörű kilátás nyílik a zsámbéki Romtemplomra. Nemrég egy projekt keretében új szárnyat alakítottak ki, ezáltal 27 szobával bővült a hotel, ezzel is lehetőséget adva a nagyobb társaságok elszállásolására.

Persze nem csak társaságok részére ajánlott itt a pihenés! Szuper kikapcsolódás párok, családok részére is, hiszen a sokszínű wellness és a rengeteg sportolási lehetőség a család minden tagja számára felejthetetlen élményeket ígér.

 

Művészet

A szállodához érve az első pillanattól fogva érezni lehet a sajátos hangulatát. Az épület modern és stílusos, mégis otthonos atmoszférával rendelkezik. A belső terekben a művészet és a design szerves egységet alkotnak, és minden sarokban inspiráló alkotásokra bukkanhatunk. A hotel egyfajta élő művészeti galériává válik, ahol a vendégeknek lehetőségük van megcsodálni és belesimulni a kreatív kavalkádba. Látogatásunk során kiderült, hogy a művészeti vonalat többek között a tulajdonos család művészettel is foglalkozó tagjainak festményei, műalkotásai biztosítják. Állandó és időszaki kiállítások is vannak itt és a szálloda üzletében megvásárolhatók a helyi képzőművészek alkotásai.

Szobák

A környezettel és design elemeivel azonnal elvarázsolt a szálloda, de engem a szobába lépve ért az igazi meglepetés. Minket az újonnan kialakított szárny egyik Deluxe szobájában szállásoltak el, ami a modern berendezésével, hangulatos színvilágával és kényelmes ágyával azonnal elnyerte a tetszésünket. Az erkélyünkről pedig csodás kilátás nyílt a kültéri medencére és a több hektárnyi zöld területre.

Az egész évben könnyen megközelíthető hotel, 65 db két ágyas szobával rendelkezik, melyből 26 db deluxe, 18 db standard, 14 db standard plusz, 4 db bio komfort, 1 db superior, valamint 2 db mozgáskorlátozott vendégek számára van kialakítva.

Aktív kikapcsolódés és sokszínű wellness

Én az aktív pihenők táborát erősítem, emiatt izgatottan vártam házon belül milyen sportolási lehetőségek tárháza nyílik meg előttem. Nem ért csalódás, annyi lehetőség volt, hogy ott tartózkodásunk alatt ki se tudtam próbálni mindent. Ha edzeni támadt kedvünk használatba vehettük a wellness részlegben található fitnesz termet. Emellett a szálloda kertjében található négy salakos teniszpálya is rendelkezésünkre állt, amelyből egyébként kettő a téli szezonban fűtött légsátor alatt üzemel. Itt található a füves futballpálya is, ahol éppen kisgyerekek játszottak. Bent két squash pálya, az első emeleten pedig két bowling pálya és egy csocsó várja a sportolás szerelmeseit. A szálloda bárja itt található a bowling pálya mellett, ez a Bowling Bár, ahonnan üdítőt, kávét és alkoholos italokat is tudtunk kérni.

Mivel azért mégiscsak pihenni érkeztem, az úszómedencéket sem hagytuk ki. A szálloda sokféle lehetőséget kínál a testi-lelki felfrissülésre is. Található a komplexum külső területén egy 21-23 fokos kültéri medence, amely a nyári időszakban üzemel. Továbbá egy 10 méter hosszú beltéri medence (28-30 fokos), jacuzzi, merülő medence, finn szauna, gőzkabin, infrakabin és sószoba is kialakításra került.

Nyárfás Étterem

A vacsorát és a másnapi reggelit is a szálloda éttermében, a hangulatos Nyárfás Étteremben töltöttük, illetve volt szerencsénk, hogy érkezésünk során az ebédet is itt fogyasszuk. Nem győztük végigkóstolni a svédasztalos kínálatot. Semmit nem akartunk kihagyni, hiszen már az első fogás után világossá vált, mennyire precízen összeállított, finom ételekről van szó.

A Nyárfás Étterem 130 fő befogadására alkalmas, mely kibővül még a külső terasszal, ami további 60 fő számára biztosít helyet. Az étterem tágas belső tere már önmagában kedvet csinál az étkezéshez. Jó idő volt, így kihasználtuk, hogy tavasszal már a teraszon is elfogyaszthattuk az ételeinket. Volt választék, mind a reggelinél, mind pedig a vacsoránál, és ez abszolút nem ment az ízek rovására. Érezhető volt, hogy kiemelt figyelmet szenteltek az egészséges táplálkozásnak, a reform konyhát kedvelőknek, a vegetáriánus életmód követői, sőt a vonalaikra vigyázó vendégek is bátran fogyaszthattak.

A Szépia Bio & Art Hotelben eltöltött nap tökéletes egyensúlyt teremtett a kényelem, a kényeztetés és az aktív kikapcsolódás között. A szálloda modern felszereltsége, a barátságos személyzet és a festői környezet mind hozzájárultak ahhoz, hogy teljesen feltöltődve és elégedetten távozzak. Ha egy különleges élményre vágysz Budapest közelében, Zsámbék és a Szépia Bio & Art Hotel kihagyhatatlan úti cél.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Antalyai rémálomjárat: így várt 39 órát egy anyuka két kisgyerekkel Ferihegyen a Törökországba induló repülőgépre
Az első becsekkolás még rendben zajlott. Nem tudják viszont, hogy hogyan térítik majd meg a taxiköltségeket, a szállást és a késés miatti egyéb kellemetlenségeket.


Mint már mi is beszámoltunk róla, 39 órás késéssel indult egy repülőgép a Liszt Ferenc Repülőtérről Törökországba.

Az utasok között ott volt Katalin is, aki két fiával indult nyaralni, és most, hogy végre megérkeztek az antalyai hotelbe, a Blikknek mesélt a nem mindennapi utazásról.

Katalin, valamit öt és tízéves fia először látják a tengert. Egy szokványosnak mondható nyaralásra indultak az ITAKA Utazási Iroda szervezésében, amikor elkezdődtek a problémák.

Az első becsekkolás rendben zajlott, de hamarosan kiderült, hogy hosszú várakozás vár rájuk.

Az első órákban a feszültség fokozódott, a harmadik óra után az utazók utalványokat kaptak, amiket a reptéren válthattak be. Katalin így emlékszik vissza:

„Elkezdték osztogatni ezeket a kis papírokat, de alig 1-2 üzletben lehetett ezt levásárolni, amik egyébként este 9-kor vagy 10-kor zártak, és nyilván le voltak rabolva. Tehát ott álltam este fél kilenckor, és a gyerekeimnek tudtam venni vacsorára egy kis kekszet, meg csokit.”

A műszaki meghibásodás híre hamar elterjedt, de biztos információt senki sem kapott. Az indulási időpontot folyamatosan tolták, és Katalin a bőröndök kirakodásánál már tudta, hogy aznap nem repülnek:

„Mondtam a férjemnek, hogy ez a repülő ma már nem megy velünk sehova. Akkor közölték is velünk, hogy mindenki szedje össze magát, és mehet vagy egy szállodába, vagy ha akar, akkor haza. Másnap 11:20-kor indulna a repülő, így szombaton 9:20-ra legkésőbb ismét kint kellett lenni a reptéren, hogy újra becsekkoljunk.”

Katalinék másnap felkészültebben érkeztek a reptérre, de az utasok száma már csökkent, sokan feladták az utazást.

„A hangulat folyamatosan nagyon ingadozó volt, mindenkit feszültté tett ez a helyzet, azonban a gyerekek kezelték a legjobban”

– mesélte Katalin. Fiai meséket néztek és összebarátkoztak a többi várakozó gyerekkel.

Katalin egy másik Antalyába induló géphez ment, ahol látta, hogy egy óra késéssel ugyan, de az utasokat beszállítják:

„Ott megkérdeztem »ez meg mi«? És mondták, hogy hát egy órát késnek, de mennek Antalyába. Azt is hozzáfűzték, hogy úgy tudják, mindegyik utas szintén az ITAKA Utazási Iroda szervezésében érkezett. Ekkor gurult el a gyógyszer mindenkinél...”

Vasárnap délelőtt 11-ig adtak maguknak időt, hogy ha nem indulnak, alternatív nyaralást keressenek. Végül vasárnap 7:01-kor már a gépen ültek és várták az indulást. A család épségben megérkezett és már élvezik a hotel kényelmét. Bár a nyaralás csak négy napig tart, örülnek, hogy végre ott vannak.

Katalin azonban már előre izgul a pénteki visszaút miatt,

nem tudják, hogyan térítik meg a taxiköltségeket, a szállást és a kellemetlenségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Kalandok földön, vízen, levegőben – a Mátrában, az Oxygen Adrenalin Parkban jártunk
Gyakran fejtörést okoz a családoknak, hogy milyen helyen tudnának egy programdús, kicsiknek és nagyoknak egyaránt érdekes napot eltölteni. Gondoltunk egyet, és felkerekedtünk, hogy leteszteljük a Mátra hegyeinek ölelésében, Sástón található Oxygen Adrenalin Park attrakcióit. Spoiler: nem csalódtunk!


Különleges környezetben, egy volt kőbánya helyén terül el az Oxygen Adrenalin Park, aminek már a neve is árulkodó – itt ugyanis bőven akad izgalom. Első utunk rögtön a canopy-hoz vezetett. Az oda-vissza 230-230 méter hosszan átívelő alpesi csúszdán kb. 30 m magas drótkötélen csúsztunk a szakadék fölött, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a tájra. Aki inkább a szomszédos függőhídról csodálná meg ezt a kilátást, az ezt is megteheti, de vigyázat, a híd kissé mozog!

A legnagyobb adrenalinlöketet egészen biztosan az óriáshinta szolgáltatja. A 20 méteres szabadesés után percekig a katlan felett hintázhatunk. Ez a Közép-Európában egyedülálló játékelem semmihez nem hasonlítható élmény, mindenképpen érdemes kipróbálni.

Ha ezek után sem untuk meg a pörgést, és még mindig szeretnénk egy kis sebességet magunkénak tudni, akkor irány Magyarország legmagasabban fekvő bobpályája, ahol a panorámát is megcsodálva, majd az erdőben kanyarogva csúszhatunk le a majd’ 1 km-es pályán, akár párban, akár egyedül.

Az Oxygen Adrenalin Parkban a víz közelségét sem kell mellőzünk, a fákkal szegélyezett tavon nem csak a tavirózsák kaptak helyet, hanem számos játékelem is: elektromos jetski, kalózhajó, vízi akadálypálya, tutaj és sokak kedvence, a water roller.

A kisebbek olyan további élményelemekkel is szórakozhatnak, mint a quad, a toronycsúszda vagy a légvár, de ez közel sem minden – ide ki sem fér az a sok-sok játék, ami a gyerekek rendelkezésére áll.

Az étteremben elfogyasztott finom ebéd után még felültünk az Oxygen Expressre, a félóránként közlekedő kisvonatra, hogy egy utolsó pillantást vessünk a Parkra.

Végül stílszerűen a libegővel távoztunk, így újfent a panorámában gyönyörködve ereszkedtünk le a közeli Sástóhoz.

Tipp: Július 13-án, szombaton immáron már kilencedik alkalommal rendezik meg a Libegők Éjszakáját, így ekkor a Mátra Libegő meghosszabbított nyitvatartással, 10-24 óráig üzemel. Részletek a Facebook eseményben.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk