A 444 szembesítette Szijjártó Pétert azzal, hogy tudnia kellett az orosz hekkerek támadásáról a Külügyminisztériumban, cserébe a miniszter is megosztott egy videót a beszélgetésről
Ahogy arról korábban írtunk, a 444 hozzájutott olyan anyagokhoz, amik bizonyítják: a minisztérium tudott arról, hogy két évvel ezelőtt, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen.
Korábban Szijjártó Péter és más kormánytagok is azt mondták, hogy ilyen behatolás a külügy rendszerébe nem történt, ezeket a híreket 2022-ben kampányhazugságoknak minősítették. A 444 néhány napja beszélt a külügyminiszterrel, aki ismét tagadta, hogy tudna az esetről.
Amikor a lap újságírója, Kaufmann Balázs megmutatta az iratokat, Szijjártó azt mondta: „az erre hatáskörrel és képességgel rendelkező szervezetek” megtették a szükséges lépéseket a veszély elhárításához. Mellette megkérdőjelezte, hogy jogszerűen vannak-e az újságnál a dokumentumok; a miniszter azt feltételezi, hogy külső titkosszolgálat segítségével jutottak hozzá az információkhoz. A 444 azonban (forrásának felfedése nélkül) állítja, hogy nem ez történt.
Mindeközben maga a külügyminiszter is feltett egy videót Facebook-oldalára „Akkor nézzük meg vágatlanul is a 444-interjút” felütéssel. Szijjártó Péter azt is írja: „ne legyünk naivak, ha egy kormány szuverén, akkor azt minden irányból támadják. Ebben csak egy dolog állandó, a balliberális média mindig választási kampányban támad a legjobban és a leggátlástalanabb eszközökkel. Nekünk nemzeti érdekeink vannak, nekik megrendelőik (a kérdés vajon vannak-e köztük titkosszolgálatok?)”
A közzétett videóra Szijjártó Péter vágatlan anyagként hivatkozik, ami tényszerűen igaznak tűnik, mert a 444 közbevágásokkal (inzertekkel) dolgozott. Ugyanakkor nincs tartalmilag érdemi különbség a lap és a miniszter által megosztott beszélgetés között, azt leszámítva, hogy utóbbiban Szijjártó Péter többször is utal rá, hogy a levelet nem az újságírónak írták, és szerinte azt nem is lett volna joga nyilvánosságra hozni. Kaufmann Balázs azonban forrásvédelemre és arra hivatkozik, hogy az általuk látott dokumentumok nem esnek a minősített adat védelméről szóló törvény hatálya alá.