Tudott az orosz kibertámadásokról a magyar külügy, mindezt belső dokumentumok bizonyítják
2022 márciusában a külügy még kampányhazugságnak nevezte a Direkt36 információit. Most a 444 olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról és arról, hogy a külügy tudott a támadásokról.
A Direkt36 írta meg még két évvel ezelőtt, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen.
A 444 ezúttal olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról, sőt azt is bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott a támadásokról,
ugyanis az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének leveléből kiderül, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők.
A külügy tehát tudott arról, hogy nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a minisztérium gépeiről.
2022 márciusában a külügy kampányhazugságnak nevezte az oknyomozó újság által feltártakat, amely kiderítette többek között azt is, hogy a minisztérium mellett több fideszes politikus is egyértelműen tagadta, hiába fedte fel háttérbeszélgetések segítségével részletesen az újság a magyar diplomácia ellen elkövetett orosz titkosszolgálati műveleteket.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) az összes többi titkosszolgálat technikai igényeinek kiszolgálását végzi. Az akkori főigazgató, Szabó Hedvig altábornagy 2021 szeptemberének végén jelentést adott a külügy informatikai hálózatának helyzetéről. A jelentésben aggasztó tényeket közölt a főigazgató. A 444 birtokába jutott jelentés címzettje Vargha Tamás, aki korábban akkor a polgári hírszerzésért felelős államtitkár volt a külügyminisztériumban.
„A KKM rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat. A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”
– olvasható a jelentésben, melynek alapján kiderült, hogy a hekkerek láthatták a leveleket, fájlokat, a külügy munkatársainak személyes adatait és még rengeteg más érzékeny információt is, azonban a jelentésből kiderül az is, hogy kik voltak a támadók:
„Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetőek.”
A 444 tájékoztatása szerint az APT az angol advanced persistent threat kifejezésre utal, így jelölik a jellemzően állami vagy államok által finanszírozott hekkercsoportokat. A GRU az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség rövidítése (azaz a katonai hírszerző szolgálaté). Az FSB (FSZB) az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot jelöli, Oroszország legkiterjedtebb belföldi titkosszolgálatát, az SVR (SZVR) pedig Oroszország külföldi hírszerző szolgálata.
2024. május 13-án - pár napra rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Telexnek azt nyilatkozta, Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere Európában - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lakossági fórumot tartott a Pilisben.
A 444 megkérdezte a külügyminisztert, hogy ha igaz, amint a kormányfő mond, hogy fordulhatott elő, hogy orosz hekkerek bejutottak a minisztérium rendszerébe.
A miniszter azt válaszolta:
„Tehát amikor adott esetben történik egy ilyen, akkor a kormánynak vannak olyan intézményei, amelyek ennek az elhárításáért felelősek… Vannak olyan intézményei a kormánynak, amelyek ilyenkor elvégzik a szükséges munkát, műszakilag detektálnak, ellenlépéseket tesznek.”
Miután a 444 megmutatta neki az NBSZ főigazgatójának levelét, azt állította a behatolásokról, hogy „az erre hatáskörrel és képességgel rendelkező szervezetek” megtették a szükséges lépéseket a veszély elhárításához. Mellette megkérdőjelezte, hogy jogszerűen vannak-e az újságnál a dokumentumok; Szijjártó azt feltételezi, hogy külső titkosszolgálat segítségével jutottak hozzá az információkhoz.
„Óvatosak legyenek szerintem”, mondta a beszélgetés során Szijjártó.
A lap forrásai szerint az orosz támadások ténye annyira ismert volt, hogy egy időben a nagykövetségeken diplomatafedésben külszolgálatot teljesítő hírszerzők nem használhatták a külügyes levelezésüket.
A Direkt36 írta meg még két évvel ezelőtt, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen.
A 444 ezúttal olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról, sőt azt is bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott a támadásokról,
ugyanis az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének leveléből kiderül, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők.
A külügy tehát tudott arról, hogy nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a minisztérium gépeiről.
2022 márciusában a külügy kampányhazugságnak nevezte az oknyomozó újság által feltártakat, amely kiderítette többek között azt is, hogy a minisztérium mellett több fideszes politikus is egyértelműen tagadta, hiába fedte fel háttérbeszélgetések segítségével részletesen az újság a magyar diplomácia ellen elkövetett orosz titkosszolgálati műveleteket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság
A TISZA Párt elnöke és Kulja András EP-képviselő egyes, felújított kórtermekben 26-27, máshol 35-36 fokot mért. Felhívták a figyelmet a súlyos ápolóhiányra is.
Folytatta a budapesti kórházak látogatását Magyar Péter. A politikus korábban a Péterfy utcai intézményben járt, ahol előbb lezárt ajtókkal, majd bejutása után 37 fokos kórtermekkel találkozott. Később vitába keveredett a kórház vezetőjével.
Magyar Péter most Kulja András egészségügyi tartalomgyártóval, a TISZA Párt EP-képviselőjével a budai Szent Imre Kórházban járt. A politikus szerint ebben az intézményben látszik leginkább, hogy mennyit számít, hogy el tudták végezni a szükséges intézkedéseket. „Több nagy tömb van a Szent Imre Kórházban. Ahol van klímaberendezés, és ahol ki tudták ezeket cserélni '21 környékén, ott egészen elviselhető, 26-27 fok van” – mondta el Facebook-videójában a politikus.
Kulja András szerint a többi budapesti kórházhoz képest a Szent Imre valóban kivételezett helyzetben van. Hozzátette: azt is megtudták, hogy ahol működött a klíma, ott nem volt többlethalálozás a hőség alatt.
Nem volt azonban minden részlegen ilyen jó a helyzet, az ápolási osztályon például a TISZA Párt politikusai lényegesen magasabb hőmérsékleteket mértek. Magyar Péter posztjában úgy fogalmazott:
„A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság. Miközben az egészségügyi államtitkár 20 fokról és fejlődésről magyarázott épp a Hír TV-ben, az ápolási osztályon az idős betegek őt hallgatva 36-37 fokban, vizes borogatással igyekeztek túlélni.”
Hozzátette: „Az átlagnál jobb állapotú kórházban a legnagyobb problémát az ápolóhiány okozza, több osztály fele lezárva, üresen állnak a kórtermek, mert ápolók nélkül nem tudnak több beteget fogadni.”
Felhívta a figyelmet egy másik problémára is: „Pénteki hír, hogy a belgyógyászati osztály ugyanezen okból nem fogad betegeket. WC papír "természetesen" itt sem volt, fertőtlenítőszer viszont néhány mellékhelyiséget leszámítva igen. Köszönjük az egészségügyi dolgozók hősies munkáját!”
Bejegyzésének szövegében nem ment el szó nélkül a Centrumkórház meg nem valósult terve mellett: „Itt érdemes megemlíteni egy másik soha meg nem valósult, kormányzati egészségügyi projektet. 2016-ban ígérte meg a kormány, hogy felépül a Dél-budai Centrumkórház, amely 1,2 millió honfitársunk ellátásáért felelt volna.”
„A kórházból természetesen semmi nem lett, de a projektre azért elszórtak 14 milliárd forint adófizetői pénzt. Telekvásárlás, tervezés és a haverok pénzelése évekig. Többek közt Kocsis Máté felesége kapott 36 milliót, míg a megafonos hazugság kommandó egyik irányítója, Kovács István 24 milliót.
Kevesebb jelenjen meg” – írta Magyar Péter.
Folytatta a budapesti kórházak látogatását Magyar Péter. A politikus korábban a Péterfy utcai intézményben járt, ahol előbb lezárt ajtókkal, majd bejutása után 37 fokos kórtermekkel találkozott. Később vitába keveredett a kórház vezetőjével.
Az ország déli-délkeleti felén vasárnap is érvényben van még a vörös riasztás az extrém magas hőmérséklet miatt – derül ki a HungaroMet térképéről. Ugyanakkor ezekre a helyekre adtak ki narancs riasztást is, ezt a várható zivatarok felhőszakadások miatt.
A hét utolsó napjának maradék részében általában sok napsütésre számíthatunk. Átmenetileg kevesebb, majd ismét több helyen – főként dél felől – várható záporok, zivatarok kialakulása, délen heves zivatarra is van esély.
A zivatarokat helyenként felhőszakadás, viharos szél, illetve főként apróbb szemű jég kísérheti.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 38 fok között valószínű. Zivatarok után általában jó néhány fokkal csökkenhet a hőmérséklet. Késő estére 22 és 29 fok közé hűl le a levegő.
A hosszú hétvége folytatásában, hétfőn a felhős tájakon szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, általában sok napsütés valószínű. Délelőtt csökken a csapadék valószínűsége, majd délután újból nő. A hét első napján főleg a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében várhatók – akár több hullámban – záporok, zivatarok, délkelet felé haladva egyre kisebb eséllyel valószínű csapadék. Az északias szél a Dunántúlon a nap nagyobb részében élénk, néhol erős lesz. Zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódhat a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 36 fok között valószínű, de a Dél-Alföldön ennél magasabb értékek is előfordulhatnak.
Az ország déli-délkeleti felén vasárnap is érvényben van még a vörös riasztás az extrém magas hőmérséklet miatt – derül ki a HungaroMet térképéről. Ugyanakkor ezekre a helyekre adtak ki narancs riasztást is, ezt a várható zivatarok felhőszakadások miatt.
A hét utolsó napjának maradék részében általában sok napsütésre számíthatunk. Átmenetileg kevesebb, majd ismét több helyen – főként dél felől – várható záporok, zivatarok kialakulása, délen heves zivatarra is van esély.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump nemrég újabb fokozatra kapcsolta a kampányát – erős összefüggésben azzal, hogy Joe Biden helyett Kamala Harris lett a demokraták elnökjelöltje.
A republikánusok aspiránsa szombaton Pennsylvaniában tartott gyűlést, ahol bitang erős mondatokkal örvendeztette meg a közönséget és a sajtót.
Trump a demokraták inflációs politikáját már beszéde elején „fasisztának” ÉS „marxistának” nevezte, majd a déli határnál érkező illegális bevándorlókról „vad szörnyetegekként” beszélt. A klímaváltozásról is megvolt a véleménye: szerinte a tengerszint emelkedése csak több tengerparti ingatlant(!) fog eredményezni.
Kamala Harrist különösen keményen támadta. Azzal kezdte, hogy Joe Biden „utálja” alelnökét, majd hozzátette, hogy Harris „úgy nevet, mint egy őrült”.
Trump még Harris kinézetét is céltáblává tette: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala” – jelentette ki a 78 éves politikus, amit a tömeg hangos üdvrivalgással fogadott.
Trump ezúttal is próbálkozott a demokraták zsidó szavazóinak elhódításával. Azt állította, hogy Harris azért nem Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzót választotta alelnök-jelöltjének, mert Shapiro zsidó.
Trump nem véletlenül kampányolt épp Pennsylvaniában, hiszen klasszikus csatatérállamnak számít. 2016-ban Trump, 2020-ban pedig Biden nyert itt, mindkét alkalommal nagyon szoros eredménnyel. Vasárnap Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz is kampányolni fognak az államban, mielőtt részt vennének a hétfőn kezdődő chicagói Demokrata Nemzeti Gyűlésen.
Donald Trump nemrég újabb fokozatra kapcsolta a kampányát – erős összefüggésben azzal, hogy Joe Biden helyett Kamala Harris lett a demokraták elnökjelöltje.
A republikánusok aspiránsa szombaton Pennsylvaniában tartott gyűlést, ahol bitang erős mondatokkal örvendeztette meg a közönséget és a sajtót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid egyszerre szólt be Lázár Jánosnak és Tarlós Istvánnak
Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is.
Mint arról korábban írtunk, a közlekedési miniszter reagált Vitézy Dávid megszólalására, miszerint minisztersége alatt csak romlott a hazai közlekedési rendszer.
Lázár János egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta Vitézy Dávidról:
„Egyszerűbb volna, ha elbujdokolna egy sötét szobába, és végiggondolná a saját életét.”
Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is, miszerint Vitézy sétáljon egy erdőben éjszaka és fütyörésszen.
„Köszönöm az életvezetési tanácsokat”
– írta elegánsan Vitézy Dávid a Facebook-oldalán. A poszthoz egy hálálkodó kezet és egy piros szivecskét is mellékelt.
Mint arról korábban írtunk, a közlekedési miniszter reagált Vitézy Dávid megszólalására, miszerint minisztersége alatt csak romlott a hazai közlekedési rendszer.
Lázár János egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta Vitézy Dávidról:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
