Téltemető szokások: maskarában, zajt csapva, vidáman űzhetjük el a rossz időt
A farsangi szezon a vidámság, a mulatozások időszaka, ám a szórakozás mellett számos hagyomány is kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Régen ekkor volt a párválasztás ideje, de a tél elűzése is.
A farsang hivatalosan vízkereszttől tart, az első napja mindig azonos, ám a vége a változó. A farsangi időszakban a nagyböjt előtti napok a legmozgalmasabbak és leglátványosabbak. Az utolsó napok, a "háromnapok", ez a „farsangfarka”, amikor bőven lehet szórakozni, zajongani, mulatozni. A lezárást jelentő utolsó napokban tartják a felvonulásokat, karneválokat is.
A farsangfarka első napja a farsangvasárnap. Sok helyen párválasztó nap is volt, a legények ilyenkor tűzték a kalapjukra a kiválasztott leányoktól kapott bokrétát. A lányok annak a fiúnak küldtek bokrétát, akit szívesen láttak volna párjukként.
A középső nap a hétfő, ilyenkor volt szokás az asszonyfarsangot tartani. A nők férfi módon mulatozhattak, sőt ihattak is.
A farsangfarkának utolsó napja a húshagyó kedd, amely már a nagyböjtre utal. A farsangtemetés napján egyes területeken szalmabábút vagy koporsót égettek, ezzel zárva le a farsangi mulatozást és jelképesen a telet is. Húshagyókedd 47 nappal előzi meg a húsvétot, a "farsangfarka" utolsó napja, idén március 5. A húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti.
A téltemető, tavaszköszöntő nap általában látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget.
Magyarországon is sokféle farsangi, téltemető, télűző népszokás, hagyomány van. A legismertebbek mellett – pl. a busójárás, tikverőzés – egyre többfelé elevenítik fel a régi hagyományokat.
Tikverőzés - Moha
A több mint száz éves hagyománnyal rendelkező mohai farsangi népszokás húshagyókeddhez kötődik. Ekkor a legények maskarába öltöznek, rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, és a legfiatalabb alakoskodók lánynak.
Házról házra járnak, begyűjtik a tyúkólakban található tojásokat (ami a termékenysége szimbóluma). A bohócok jelképesen „megverik" a tyúkok hátsóját, amivel a termékenységüket igyekeznek elősegíteni. A szertartás része, hogy korommal kenik be a háziakat, de az arra járókat is.
A vendégek fánkot és bort kapnak, majd az összegyűjtött tojásokból estére rántotta készül a mulatsághoz.
Moha lakói napjainkban is tartják ezt a népszokást. A tikverőzés pedig 2011-ben felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére is.
Idén március 5-én tartják a Tikverőzést Mohán. További információk ITT.


Busójárás - Mohács
A mohácsi busójárás szintén télűző népi hagyomány, az egyik legismertebb magyar népszokás farsang idején. A rémisztő, faálarcos, bundás alakok, a busók tánccal, zenével vonulnak fel, majd a nap végén elégetik a telet szimbolizáló koporsót. A kereplőkkel, zajkeltő eszközökkel felvonuló busók a tél temetése mellett köszöntik a tavaszt is.
Mohácson a busójárás hagyományát a törökök kiűzéséhez is kapcsolják.
A legenda szerint az őslakosok a mocsárvilágba menekültek, majd az éj leple alatt, ijesztő álarcokba öltözve átkeltek a Dunán, és elzavarták a törököket.
A szokást valószínűleg a sokácok hozták magukkal, mai formáját pedig a 18. század vége óta tartja a hagyomány. A busók ruházata is a régi, a kifordított bunda, a szalmával tömött gatya, a cifra harisnya, a derékban megkötött kötél, a kereplő, buzogány és persze a faragott álarc elengedhetetlen kelléke a busóknak. A lefátyolozott nők mellett lakodalmas ruhába bújt férfiak és más karneváli jelmezesek is felbukkannak.
A busójárást az UNESCO 2009-ben felvette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára.
A 2019-es mohácsi busójárást február 28-március 5-ig tartják. További információk ITT.


Rönkhúzás
A rönkhúzás szokása a rábavidéki szlovének hagyománya. Akkor tartják meg, ha abban az évben egy esküvőre sem kerül sor a faluban.
A lakodalmas menetbe hajadonok és legények vehetnek részt, násznépnek öltözve, az „ifjú párnak” öltözött fiatalok pedig egy hatalmas rönkön ülnek, amit a többiek végighúznak az utcán. A „játék” a jelképes esketés után egy lakodalommal zárul.
Farsangfarka fesztivál - Szentendre
Több településen is tartanak karnevált, felvonulást, fesztivált a farsang zárásaként. Szentendre belvárosában a velencei karnevált idézik meg, maskarákkal, mutatványosokkal, zenével, népzenével. Sötétedés után farsangi fénybe öltözik a Fő tér, és ekkor kerül sor a fáklyás-álarcos felvonulásra, a látványt pedig tűzzsonglőrök produkciója is színesíti.
A szentendrei karnevál március 2-3-án lesz. További információk ITT.
Hagyományőrző farsang - Panyola
Egyre ismertebbé válik a télűző panyolai Hagyományőrző farsang, amelyen hagyományos falusi disznóvágással indul a nap, panyolai fogópálinkával, disznótorral, majd a télűző, maskarás felvonulás után nagy mulatságot tartanak. De lesz beszélgetős mesélés a régi hagyományokról, filmvetítés, fotókiállítás, fánk kóstolás, koncert és táncház.
A panyolai farsang február 9-én lesz. További információk ITT.


Téltemetés – Tihany
Ünnepélyes téltemető rendezvényt tartanak Tihanyban, ahol maskarában, nagy zajt csapva vonulhatnak végig a résztvevők a településen. A vidám rendezvényhez kapcsolódik a tihanyi újborok versenye is. A felvonulók forralt borként kóstolhatják meg, védőitalként a hideg ellen.
A tihanyi téltemetés február 23-án lesz. További információk ITT.
Címlapfotó: Huszár Boglárka