Szédületes a kilátás az egyetlen megmaradt egri minaretből
Ha bírod a magasságot, és nem szédülsz el a kacskaringós csigalépcsőn, ha van türelmed "végigtipegni" a nem kevés lépcsőfokot, ha nem húz a tériszony a keskeny toronyból a pici erkélyre kilépve - no akkor megláthatod, hogy milyen csodás Eger a magasból.
Magyarországon három ép minaret található, közülük a legmagasabb és a legjobb állapotú az egri minaret.
A valószínűleg a 17. század elején épült építmény az Oszmán Birodalom legészakibb európai emléke. Egerben a 91 éves török uralom alatt tíz minaretet is emeltek, de közülük csak ez maradt meg.
1664-ből származik az első megemlítése. Gondosan faragott homokkő kváderekből (négyszög alapú hasábbá faragott építőkő) építették. Eredetileg a keleti oldalán álló, vörös homokkőből épült, díszes dzsámihoz készült.


1687-ben - a város visszafoglalása után - a magyarok le akarták dönteni, ezért 400 ökörrel meghúzták a tornyot. Mivel nem sikerült, végül megmaradhatott és a tetején lévő félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére.
A mellette lévő dzsámit Szent Józsefnek szentelt katolikus templommá alakították, majd a 18. században kórház lett belőle, végül 1841-ben lebontották. A helyén templomot építettek, amelyhez az elbontott dzsámi köveit is felhasználták falazókőnek.
A minaret kupolája egy villámcsapás miatt összeomlott, és az épület állaga is folyamatosan romlott. Ezért 1829-ben Pyrker János László érsek bádogtetővel vonatta be a tornyot. A jelenlegi kőkúpot 1897-ben Möller István tervei alapján, közadakozásból építették rá. Ekkor készülhetett el az erkély korlátja is.




A minaret alapja 14-szögletű, a csúcsa 40 méter magas. A torony felső részén, 26 méter magasan kovácsoltvas korlátú erkély fut körbe, az erkélyre nyíló ajtó Mekka felé néz. Ki lehet menni, sőt érdemes is, hiszen fantasztikus a kilátás a környékre.