A fertálymesterek még ma is a közösséget szolgálják Egerben
A fertálymesterek a 15-19. századtól ténykedtek a Kárpát-medencében. A törökök kiűzése után a településeket részekre tagolták, és az egyes részekre egy-egy fertálymestert neveztek ki. A feladatuk a rend, az erkölcs felügyelete mellett a segítségre szorulók támogatása is volt.

Magyarországon már csak Egerben maradt fenn ez a hagyomány, ahol azóta is évente sor kerül az újak megválasztására, így a tradíciót ápolják, életben tartják. Ezért is kerülhetett be 2015-ben a szellemi kulturális örökség listájára az egri fertálymesterség.
VIDEÓ: Az egri fertálymesterség élő hagyománya
1996 óta újra életre kelt Egerben a fertálymesterség, amely néhány évtizedig csak lappangott, pedig igen nagy múltra tekint vissza. Manapság újra minden év februárjának második szombatján ünnepi módon felavatják a fertálymestereket, majd sor kerül az eskütételre és a tiszteletükre rendezett bálra. Ma is, mint ahogy régen,
nagy megtiszteltetés, és nagy dicsőség a cím elnyerése.


A fertálymesterséget a törökök kiűzése után, az 1687-es években vezették be a Kárpát-medence több településén, ahol a közigazgatást újjá kellett szervezni. A városokat negyedekre osztották, és az így kijelölt hóstyák lakói választottak maguk közül közösségi képviselőt.
Az illető köztiszteletben álló, vallásos, feddhetetlen erkölcsű ember kellett legyen, akiben bíztak és aki szívén viselte a terület sorsát és a polgárok életét. A tisztség egy évre szólt és két irányú feladatuk volt. A városi vezetők utasításai szerint vigyáztak a rendre, ugyanakkor a városnegyed érdekeit képviselték az elöljárók előtt.
A város növekedésével a fertálymesterek száma is bővült. Tag nem csak jómódú, vagy magas tisztséget ellátó férfi lehetett, hanem iparos, borász, sőt pap is.

A következő évi jelölteket a fertálymesterek jelölték ki, egy titkos összejövetelen, melyet suttogónak hívtak. Itt beszélték meg, hogy kit tartanak érdemesnek arra, hogy fertálymester lehessen. 1950-ig jól működött a rendszer, majd évtizedekre elsorvadt.
Egerben ma is komoly rangja van ennek a posztnak, melyet a rendszerváltás után, 1996-ban élesztettek újjá, a tisztséget régen viselők leszármazottaiból.
Manapság az egyesületként működő társaság a város fejlesztésében, a társadalmi, kulturális, történelmi értékek megőrzésében, megismertetésében vesz részt, de karitatív munkát is végeznek.
Programokat, társadalmi munkát szerveznek, fogadó órát tartanak.


Egy másik csoportjuk tagjai különleges öltözékükben, a hivatalos fertálymesteri viseletben, a százráncú köpenyben és süvegben, kezükben a tisztség jelképének számító szalagos bottal részt vesznek a városi ünnepségeken, rendezvényeken.
A mai fertálymesterek is a suttogón jönnek össze, ahol a polgármesterrel beszélik meg a tennivalókat, a terveket, a lakossági ötleteket, véleményeket.

A fertálymesteri tradíciók tárgyi emlékeit a Dobó István Vármúzeumban is őrzik és többször is kiállításokat rendeztek, ahol bemutatták a fertálymesteri köpenyeket, szalagos botokat, a negyedek naplóit, fertálymesteri névsorokat és fényképes tablókat. 1711 óta 2565 név szerint ismert fertálymester volt Egerben.
A bot régen olyan jelkép volt, mint a bíró pálcája. Arra is jogot jelentett, hogy az utcán egy rendbontót azonnal megbüntessenek vele. A régiek különbözőek voltak, de ma már egységes kinézetük van. A másfél méteres somfa, szőlőgyökér, vagy tölgyfa bot hivatalos tartozéka a fertálymesteri viseletnek ma is. Minden évben a használója átadja az utódjának. A hivatalban lévő fertálymester egy szalagot köt rá a nevével és az évszámmal. Régen ezt még a botokba is bevésték. Egy régi boton például 121 név látható az 1820-1948 közötti időszakból.
A százráncú köpeny
A sajátos százráncú köpenyt fekete posztóból varrták, bársony gallérú, belül piros posztóval bélelték. Jár hozzá egy süveg és a kör alakú jelvény is. A bokáig érő köpeny alja hat méter kerületű, a nyakán ezüst csatt fogja össze. Alakja évszázadok óta azonos.
Zászló
1896-ban már volt zászlója a testületnek. A mostanit 2000-től használják.
Tabló, fotó
1849 óta készültek díszes tablók a fertálymesterek névsorával. 1869-től pedig már fotókon is megörökítették a tagokat. Az újonnan választott 16 tagot a Városházán, az egri vár védelmét ábrázoló festmény előtt szokták lefotózni.
VIDEÓ: fertálymesterek avatása
Képek forrása: szellemikulturalisorokseg.hu
Még több információ a fertálymesterekről ITT.
Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!