A Káli-medence egyik fő nevezetessége a félbevágott, kúp alakú Hegyestű
A legmelegebb napokon és a nyári szezonon kívül is tartogat felfedeznivaló látványosságokat a Balaton és környéke. Ilyen természeti csoda a békés, romantikus, szinte idillikus táj, a Káli-medence, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.
Különös érdekessége, hogy az itt húzódó hegyek egy része fekete homokkőből van, de többet bazalttakaró borít. A felszínt az évmilliók szelei is alakították, így alakultak ki a látványos kőtengerek is.






A kőzetek mozgalmas múltról mesélnek. 10 millió éve még a Pannon-tenger hullámzott itt, majd vulkáni centrumok alakultak ki 6-3 millió éve, melyek kisebb kitöréseket is produkáltak. A leírások szerint a "kis" vulkánokból először gőzök és gázok jelentek meg, majd törmelékek és kőzetpor hullott a vízbe. Ebből jött létre a tufit, majd a tufa. Végül erre ömlött rá a láva, ami szabályos lefolyásokban szilárdult meg.




Az időjárás is megváltozott, a szél és a víz munkája nyomán lassanként lekoptak a felszínek, csak a bazalt állt ellent a viszontagságoknak. Legvégül már csak a vulkáni kúpok, a tanúhegyek őrizték meg a régi természeti katasztrófák emlékét. A látványos hegybelső Magyarországon egyedülálló, de Európában is ritkaságnak számít.
A Balaton medencéje pedig még később, csak 15-20 ezer éve alakult ki és töltődött fel édesvízzel.
A 337 méter magas Hegyestű is egy tanúhegy, Zánka és Monoszló között.
belső szerkezete, a vulkáni kürtőben oszlopokká szilárdult bazalt. A kitermelés 1930-ban kezdődött, majd a védelemnek köszönhetően 1970-ben befejezték a kitermelést, így a hegy fele végül megmenekült.
A régi bánya természetvédelem alá került, a területet rendezték és az egykori bazaltbánya épületében egy kiállítást is készítettek, amely a hely természeti értékeit, a valaha volt bányászatot, a földtörténeti érdekességeket mutatja be.




A mai növényzetére jellemző a karsztbokorerdő és a cserszömörce, valamint a cseres-kocsánytalan tölgyesek. A táj adottságai pedig kiválóak szőlőtermesztésre.
A vidéket már őseink is felfedezték és lakták. Ásatások során Árpád-kori cserepeket és egy falgyűrűt is találtak.