A folyópart rekreációs szerepe a relatíve kevés zöldterülettel bíró metropoliszok életében kiemelt fontosságú. Nem volt ez máshogy 100 évvel ezelőtt sem a budapestiek életében.

A Pesti Hírlap Vasárnapjának újságírója illette ezzel a költői megnevezéssel a fővárosi utcák csendesen dolgozó, tovasuhanó árnyalakjait, a lámpagyújtókat.

A toalett az emberi higiénia alapvető részét képezi, fontos, ámde kényes kérdés. Mit tehet, hova fordulhat az ember, ha jártában-keltében tör rá a szükség?

Vajon milyen nézettséggel futna ma egy Budapest történetéről szóló műveltségi vetélkedő a tévében?

Kiránduljunk egy kicsit a régi árcédulák világába. Hogy néztek ki régen a piacok, vagy egy kisvendéglő étlapjának az árai? Talán pihentető lesz, ha képzeletben kicsit körbe hordozzuk pénztárcánkat a múltban...

Az idei év meglehetősen csapadékosan indult, ráadásul a tél nem hóval, hanem bőséges esőzéssel „örvendeztet” meg bennünket. Az ilyen napoknak elengedhetetlen, sokszor „életmentő” kelléke, kiegészítője az esernyő – pont úgy, mint 100 évvel ezelőtt.

A betlehemi születés, a karácsony és a hagyományos téli örömök régi fotóival kívánunk minden kedves olvasónknak kellemes ünnepeket!

Buda, Pest és Óbuda egyesítésekor pontosan fel kellett mérni és térképekre vetíteni a testvérvárosok területét, egységesíteni az áttekinthetetlenné vált házszámozást és rendet vágni az utcanevek dzsungelében.

A munkálatok 1896-ban kezdődtek meg a nagy lépcső vonalában kialakított ideiglenes lejárat létesítésével és közel három éven át, 1902-ig zajlottak.

Sok utcanév őrzi az emlékét annak, hogy a budai hegyek lankáin rengeteg szőlőt termesztettek. A Budapest Gyűjtemény képei pedig azt mutatják meg, milyen volt a szüret.

Az iskolakezdés környékén néhány színes, érdekes dokumentumra pillanthatunk a múlt század első harmadából. Úgy tűnik, a tanszervásárlás akkor sem volt egyszerű feladat.

Ezt a kérdést teszi fel Dr. Zelizy Dániel orvosdoktor az 1876-ban elfogadott közegészségügyi törvényt bemutató tanulmányában. Olvassátok el a folytatást a cikkben!

Manapság az éppen zajló rekonstrukciója kapcsán hallunk sokat Budapest egyik legforgalmasabb teréről, a Blaha Lujza térről, amely több nagy átalakulást átélt már az idők folyamán.

Vajon mi mindent látott, kikkel találkozhatott elsőként az, aki 100 évvel ezelőtt érkezett a Keletibe? A következő képeken a pályaudvar és a Baross tér 1900 és 1940 közötti hétköznapjai elevenednek meg.

A portréfotózásra szakosodott műtermi fényképészek legnagyobb számban szóló vagy páros portrékat készítettek. A Budapest Gyűjtemény fotóiból most olyan különleges képeket láthattok, amelyeken hárman vannak.

Budapesten, Váci utca és a Régi posta utca sarkán álló, Fontana Üzletház nevet viselő épületet nevezték többek között Fontana Divatháznak, Aranypók Konzumex Divatáruháznak is, de általában „csak” Fontana-házként emlegették.

Az itt bemutatott válogatásban akad humoros és megmosolyogtató, játékos vagy ünnepélyesebb, és még egy régi ismerős, a nyolcvanas évek postás hollója is bekukkant.