TUDOMÁNY

Az orvosi innováció világközpontjában is elismerik a magyar kutatókat – Interjú dr. Peták Istvánnal

A magyar orvosi szoftver „demokratizálhatja” a precíziós onkológiát.


Az orvostudomány és az informatika globális összefogással embermilliók életét mentheti meg – így vélekedik dr. Peták István, az Oncompass Medicine alapítója és tudományos igazgatója, aki a közelmúltban egy Európai Uniós delegáció tagjaként az Egyesült Államokban a mesterséges intelligenciát felhasználó technológiák egységes nemzetközi szabályozásáról szóló tanácskozáson járt.

A magyar kutatóorvos, akit a közelmúltban nevezett ki címzetes professzorának a chicagói University of Illinois, számos élménnyel, hasznos tapasztalattal tért haza a háromhetes útról. Ezekről beszélgettünk az Oncompass Medicine budapesti központjában.

– E megtisztelő felkérésnek az volt az előzménye, hogy tavaly megnyertük az Európa Unikornisa rangos nemzetközi innovációs díjat, amit DIGITALEUROPE szakmai szervezet ad ki az Európai Bizottság innovációs miniszterével közösen. A díjat a mesterséges intelligencián alapuló orvosi szoftverünk kifejlesztéséért kaptuk, amely segít az orvosnak kiválasztani a megfelelő célzott terápiát a daganatos beteg számára. Ez a fejlesztés nemzetközi téren is az első példa arra, hogy a precíziós onkológiában hogyan lehet felhasználni a mesterséges intelligenciát. Fontos, hogy az AI-alapú eszközök minél gyorsabban eljussanak a betegekhez, éppen ezért egyfelől van egy nyomás a törvényhozókon, hogy ezeket mindenki számára hozzáférhetővé tegyék, másfelől pedig a közvéleménynek biztosnak kell lennie abban, hogy ezek az eszközök biztonságosak, nem sértik például a személyiségi jogokat. El kell tehát érni, hogy a szabályozás szinkronban legyen a gyakorlattal – mondja dr. Peták István.

– Ez pedig ebben a végletekig felgyorsult világban elengedhetetlen.

– Az Európai Unióban általában próbálnak a technológiai fejlődésnek elébe menni, az Egyesült Államokban inkább utólag szabályoznak. Manapság azonban a mesterséges intelligencia felhasználása az iparban és az élet számos területén olyan gyors változásokat hoz. Ezért igény merült fel az egyeztetésre, hogy a mesterséges intelligenciát használó eszközök könnyen beléphessenek az amerikai piacra, és fordítva.

A mi orvosi területünkön nagyobb a kockázat, és sürgősebben is kell lépni, mert a világon percenként 20 ember, Magyarországon 15 percenként hal meg valaki daganatos betegségekben, Európában és Amerikában évente egyaránt egymillióra tehető a halottak száma. Miközben ma már több mint 170 célzott gyógyszer van forgalomban.

Az tehát a kérdés, hogy milyen gyorsan tudjuk megtalálni egy adott betegnél a nála hatásos célzott gyógyszert. Erre szolgál a „Kalkulátor”, ami nagyon gyorsan számolja ki, hogy egy beteg egyéni génkombinációja esetén melyik gyógyszer rendelkezik a legmagasabb bizonyíték szinttel, és ezáltal segíthet csökkenteni a hatástalan kezelések számát is.

– A hivatalos találkozók mellett jutott ideje szakmai eszmecserékre is?

– A washingtoni magyar nagykövetség munkatársai megszervezték, hogy találkozzak az amerikai onkológiai társaság digitális igazgatójával, akivel arról tárgyaltunk, hogyan lehetne az amerikai onkológusok által használt informatikai rendszerre rákapcsolni a mi eszközünket. Neki ebben a megoldásban a legjobban az tetszett, hogy egyenlő hozzáférést tud biztosítani a betegeknek ugyanolyan színvonalú ellátáshoz.

Ezt a szoftvert könnyű használni és nagyon gyorsan sok orvoshoz lehet eljuttatni, ezért olyanok is megkaphatják, akik kis településeken vagy kis kórházakban praktizálnak.

A amerikai digitális igazgató ezt a „precíziós onkológia demokratizálásának” nevezte. Találkoztam továbbá a CMS, az egyetlen, 65 év felettieknek államilag finanszírozott egészségbiztonsági program vezetőivel, őket is érdekli ez a megoldás pont azért, mert nagyon sok beteghez juthat el kis költségen és javíthatja a kezelések költséghatékonyságát.

– Washington után Bostonban járt.

– Ez a város most az egészségügyi innováció fellegvára, az MIT-vel, a Harvard Medical School-lal és még ez utóbbi főkórházával, a Massachusetts General Hospital-lal is. Ennek külön apropója az volt, hogy Bostonban zajlott a Bio-IT World-konferencia, ez a legnagyobb orvosi informatikai konferencia a világon, és találkozhattam azokkal az amerikai cégekkel, amelyek hasonló megoldásokkal próbálkoznak, mint mi. E területen mi vagyunk az élvonalban, de tudunk kapcsolódni más típusú fejlesztésekhez. A mesterséges intelligenciát jól lehet használni például szövettani képek, patológiai diagnózisok pontosítására, röntgen- és mammográfiai képek kiértékelésére és ez is ad egyfajta biztonságot a betegek számára. De mindig ott van az ember. A gép kizárja a biztosan negatív eseteket és a gyanúsakat az orvos felé továbbítja. A másik fontos feladat az orvosi dokumentáció digitalizációja. Az már előrelépés, hogy leleteinket online meg tudjuk tekinteni, a következő viszont az lesz, hogy laboradatainkat évekre visszamenőleg úgy tárolja a rendszer, hogy nyomon lehessen követni állapotunk változásait. Ha már parametrizálva vannak az adatok, a mesterséges intelligencia abban is tud segíteni, hogy felhívja a lehetséges kórképekre a figyelmet, előrejelezve a gyógyszerindikációkat, vagy automatikusan keres klinikai vizsgálatokat a beteg számára. A másik nagy terület pedig a gyógyszerkutatás.

A mesterséges intelligencia segít megtalálni a sejten belül egy új gyógyszercélpontot, sőt, modellezi, hogy ahhoz a fehérjéhez milyen kémiai molekula tudna a legjobban csatlakozni, sőt, sziliko-modelleken virtuálisan le is lehet tesztelni. Ezekkel rengeteg időt és költséget lehet megspórolni.

Tehát hatalmas változásoknak nézünk elébe és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy egy szegmensben magyar innováció is ott van az élvonalban. Én kutatóorvosként 25 éve ugyanannak az orvosi problémának a megoldásán, a beteg egyedi molekuláris profilja alapján kiválasztott terápián dolgozom, és ehhez fejlesztettük a technológiát.

– Az azonban aligha várható, hogy a gépek kiváltsák az orvosok munkáját.

– Éppen ellenkezőleg, mert lehetőséget adnak egy újabb feladat elvégzésére. Az amerikai orvosok szövetsége azon dolgozik, hogy a mesterséges intelligencia segítségével végzett terápiatervezést új orvosi eljárásként ismerjék el. Tehát az AI új orvosi eljárások alapja lehet, de ugyanakkor megszabadítja az orvosokat számos feleslegessé vált tevékenységtől. De úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligencia azért sem váltja ki az embert, mert az embernek van ambíciója, célja, motivációja, empátiája. A mesterséges intelligencia mindig csak eszköz lesz az ember kezében, de a felszabadult energiáját kihasználhatja másra.

– A Kalkulátor számos nemzetközi szakmai elismerést kapott az elmúlt években. De ez csak a kezdet.

– Számunkra a következő lépés megtalálni eszközünk helyét a klinikai gyakorlatban, megtalálni a finanszírozási modelljét az egész világon. A miénk az első olyan validált módszer, amellyel a daganatban lévő összes génhiba információját fel tudja használni az orvos a döntéséhez. Nem egyesével kötjük össze a géphibákat a gyógyszerekkel, hanem a génhiba-kombinációt tudjuk számba venni és ezáltal tudjuk segíteni a döntést olyan esetben is, amikor a betegben talált génhibára több gyógyszer is törzskönyvezett. A szoftverünk elterjedését az Európai Unióban és Magyarországon még lassítja, hogy a legtöbb betegnél magát a vizsgálatot kell megszervezni. Az elmúlt 1-2 évben nagy előrelépés történt, sok állami patológiai intézetben is elérhetővé váltak ezek a vizsgálatok, de a többség még nem jut hozzá.

Ezzel szemben az Egyesült Államokban a legtöbb betegnél automatikusan megtörténnek ezek a vizsgálatok. Ezért ez az amerikai út nyitánya volt annak a stratégiának, hogy a szoftverünket elérhetővé tegyük a leletek kiértékelésére.

Nagyon ritka eset, hogy egy orvosi innovációt mi exportálunk Amerikába és nem fordítva. Fontos, hogy az európai, a magyar orvosok megértsék, hogy ez lehetséges.

Ez is egy misszió, hogy bátorítsuk a hazai kutatókat: merjék elhinni, hogy győzhetnek és elsőként tudnak kifejleszteni valamit ezen a területen is. Nagyon büszke vagyok, hogy június elején ismét ott leszünk Chicagóban az amerikai és a világ onkológusainak éves konferenciáján, az ASCO-on, amelyen több mint 40 ezren vesznek részt az egész világból. Itt dőlnek el az új kezelési irányok és itt az Oncompass Medicine tudomásunk szerint egyedüli magyar kiállító cégként évek óta jelen van és képviseli a magyar innovációt.

– A globalizációnak végülis van egy olyan előnye, hogy kis országokban történt felfedezésekre is könnyebben felfigyelnek, mint akár 50 évvel ezelőtt.

– Én is így gondolom. Ráadásul a digitális eszközök fejlesztése nem igényel nagy beruházást, inkább szellemi tőke kell hozzá. A bostoni kollégáknak is az volt a véleménye, hogy jöhetnek nagy áttörést jelentő innovációk kis közép-európai országokból, Afrikából vagy bárhonnan. Kicsit attól tartottam, hogy lesz bennük egyfajta gőg, hogy az MIT-ről kell jönnie minden újításnak, de ők nagyon nyitottak mások munkájára. Az orvostudományban mindenképpen össze kell fogni az emberiségnek, ez a gondolat szerencsére áthidal minden országhatárt és politikai tábort, mert mindenkit érintő problémákról van szó...

– Ezt már láttuk a covid esetében is.

– Talán még jobban szerettük volna látni, mint ahogyan megtörtént, de mégis nagyon gyorsan eljutott hozzánk az a vakcina, amit egy magyar találmány nyomán egy német cég fejlesztett ki és egy amerikai gyártott le.

– Mi több, a német cég alapítói török származásúak...

– Bízom abban, hogy az emberiség felismeri: létrejött az a technológiai lehetőség – kommunikáció, internet, könnyű utazás – amelyek révén egységesen léphet fel a közös problémákkal szemben.

Bízom abban, hogy ez egy új korszakot is elhozhat a világban, hogy inkább a hasonlóságot lássuk egymásban, mint a különbséget.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Különös égi jelenség jön vasárnap napnyugtakor, érdemes lesz az eget figyelni
Este kilenc óra után kell figyelni, és mintegy fél óra lesz arra, hogy a ritka látványosságban gyönyörködhess.


Vasárnap napnyugta körül lesz érdemes kémlelni a nyugati horizontot - írja az Időkép.

A hét utolsó napnyugtáját egy együttállás kíséri majd. A 3,7%-os megvilágítottságú holdsarló és a Merkúr között mindössze 2 fok lesz a látszólagos távolság vasárnap este, mikor a horizont alá bukik a Nap - olvasható az Ng.24.hu oldalon. Kicsivel a nyugati horizont felett lesz megtalálható a Hold, alatt balra kell majd keresni a Merkúrt az égen, mely viszonylag fényes lesz.

Viszont még nem lesz sötét ekkor, ezért nem lesz könnyű megfigyelni a párost. Illetve nagyon alacsonyan járnak majd ekkor a nyugati horizont fölött, így olyan helyet kell választanunk, ahol teljes a rálátás a látóhatárra, valamint tiszta lesz a horizont.

A megfigyeléshez a legideálisabb időpont keleten 21 óra 10 perc, Budapesten 21 óra 20 perc, nyugati határainknál pedig 21 óra 30 perc. Ezt követően a Merkúr nagyjából fél óra múlva, a Hold pedig háromnegyed óra múlva tér nyugovóra.

Az ország nagy része fölött csak kevés felhő lesz az égen a vasárnapi napnyugta idején, így több helyen is szerencsével járhatunk, ha meg akarjuk csodálni a holdsarló és a Merkúr párosát, csupán nyugaton és északnyugaton valószínű felhősebb idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Elhunyt Bernáth László
A sokoldalú tudós, pszichológus 69 éves volt.


Életének 70. évében elhunyt Bernáth László az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) egyetemi tanára – adta hírül az intézmény honlapja.

Az ELTE közleménye szerint Bernáth László harminc éven át volt meghatározó alakja az ELTE-nek, először a jogelőd Bölcsészettudományi Karon, majd a Tanárképző Főiskolai Karon, majd a Pedagógiai és Pszichológiai Kar megalakulásától az Iskolapszichológia Tanszéken, később a Tanácsadás- és Iskolapszichológia Tanszéken dolgozott.

A tudós matematika-fizika szakos tanárként végzett, majd érdeklődése a pszichológia felé fordult, e tárgyból diplomát az ELTE-n, PhD-fokozatot a Pécsi Tudományegyetemen szerzett.

Legnagyobb hatású tudományos közleményei a párválasztást befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos eredményeit foglalják össze.

A párválasztási stratégiák evolúciós pszichológiai magyarázatait kutatva pécsi kollégáival együtt kimutatta a nők és a férfiak párválasztási stratégiáinak hátterét adó evolúciós pszichológiai mechanizmusokat.

Matematikai érdeklődése több kutatási témájában is meghatározó szerephez jutott. Így például nevéhez fűződik egy ismert optikai illúzió, az ún. Hermann-rács jelenség korábbi, évtizedeken át elfogadott magyarázatának kísérleti úton igazolt cáfolata, és annak bizonyítása, hogy az illúzió megjelenésének a rácsvonalak egyenessége a feltétele. Emellett számos cikke jelent meg a matematika tanításával és tanulásával kapcsolatban, különösen sokat foglalkozott a stessz és a szorongás tanulásra gyakorolt hatásával – írja az egyetem.

Kiemelkedő szakmai munkájáért és magas szintű tudományos tevékenységéért az évek során számos díjban és elismerésben részesült. 2020-ben lett egyetemi tanár, 2023-ban a Magyar Pszichológiai Társaság Ranschburg Pál Emlékérmet adományozott neki.

Kollégái méltatásában azt írják: „mindig készen állt másoknak segíteni, nyitott és együttműködő személyiségével hozzájárult egy támogató és inspiráló munkakörnyezet kialakításához. Innovatív ötleteivel és lelkesedésével új irányokat mutatott a tanítás és kutatás terén. Empatikus és figyelmes volt kollégáival nemcsak szakmailag, hanem emberileg is. Példaképpé vált.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
Evés után azonnal a vécé felé veszed az irányt? Meglepő, de az agyműködéseddel is kapcsolatban lehet
Egy belgyógyászorvos szerint az étkezést követő hirtelen székelési inger nem feltétlenül utal arra, hogy valamilyen egészségügyi problémánk lenne.


Dr. Joseph Salhab egy TikTok-videóban elmagyarázta, mi állhat annak hátterében, ha valaki mindig azonnal a vécére rohan, miután evett.

Az orvos szerint az étkezést követő hirtelen székelési inger nem feltétlenül utal arra, hogy valamilyen egészségügyi problémánk lenne, például irritábilis bél szindróma (IBS). Ehelyett inkább az agy működésével lehet összefüggésben.

„Amikor eszel, és úgy érzed, hogy rögtön vécére kell menned, ez a gastrocolicus reflex nevű jelenségnek köszönhető” – magyarázta dr. Salhab.

Az orvos elmondta, hogy amikor eszünk, a gyomor feszülése jelet küld az agynak, hogy tele van, és a testnek helyet kell csinálnia az újonnan érkezett ételnek. Ezért kezd el a vastagbél összehúzódni, hogy helyet teremtsen az emésztés során keletkező anyagoknak.

Az Egyesült Királyság egészségügyi szolgálata is megerősítette ezt az elméletet: „Ez egy fiziológiai reflex, amely az étkezés utáni gyomorfeszülésre és az emésztési melléktermékek vékonybélbe érkezésére reagál.”

Dr. Salhab hozzátette, hogy ez a reflex különösen erős lehet reggel, közvetlenül a reggeli után. Bár a székelési inger evés után általában nem utal belső problémákra, az IBS-ben szenvedők érzékenyebbek lehetnek erre a reflexre, ami miatt hasi görcsöket vagy akár hasmenést is tapasztalhatnak.

Az orvos figyelmeztetett, hogy bizonyos ételek és italok súlyosbíthatják a tüneteket, beleértve a szénsavas italokat, cukros italokat, alkoholt, tejtermékeket, sült ételeket, és még néhány citrusfélét is. Ezért ha valaki gyakran tapasztalja ezt a jelenséget, érdemes odafigyelnie az étkezési szokásaira és az étrendjére, hogy elkerülje a kellemetlen tüneteket.

Forrás: LADbible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Annyira bonyolult az emberi agy, hogy az már szinte a káosz határa – állítják a kutatók
Az agy olyan, mint a legösszetettebb rendszerek. Nagyon hasonlít például a galaxisokra. De minél jobban feltárjuk a bonyolultságát, annál könnyebben tudjuk fejleszteni a mesterséges intelligenciát a jövőben.


Állítólag az emberi agy a legösszetettebb dolog az univerzumban – írja a ScienceAlert. Az agy 89 milliárd neuronja átlagosan 7000 kapcsolatot teremt, egy új tanulmány szerint pedig ezen entitások fizikai struktúrája pengeélen táncolhat.

Az amerikai Northwestern Egyetem két fizikusa, Helen Ansell és Kovács István, a statisztikai fizikát segítségül hívva próbálták megmagyarázni egy magas részletességű 3D térképen a bizonyítható bonyolultságot, nemcsak az emberi agy egy részének, hanem egy egér és egy légy agyának egy részének esetében is.

Magyarázatuk szerint ezeknek az élőlényeknek a sejtszintű keretrendszere azt sugallja, hogy a koponyánkban lévő magas szintű fém egy olyan strukturális csúcsponton van, amely közelít egy fázisátmenethez.

„Ennek a mindennapi példája, amikor a jég vízzé olvad, hiszen ebben az esetben továbbra is vízmolekulákról van szó, de átmennek egy fázisváltáson a szilárd halmazállapotról a folyékonyra”

– magyarázta Ansell.

„Ezzel viszont nem szeretnénk azt állítani, hogy az agy közel áll az olvadás állapotához. Tulajdonképpen nem tudjuk megmondani, hogy az agy milyen két fázis között mozoghat, hiszen ha a kritikus pont bármelyik oldalán állna, akkor nem létezne az agy.”

Korábban végzett kutatásokból az derült ki, hogy a fázisátmenetek fontos szerepet játszanak a biológiai működésben, amire jó példa lehet a sejtek körüli membrán, ami alapvetően a folyékony és szilárd halmazállapot között mozog.

A dolog érdekessége, hogy az idegsejtek ágszerű szerkezete egyfajta fraktálmintázatokként léteznek. A fraktálok, mint amilyenek a hópelyhekben, molekulákban vagy a galaxisok eloszlásában láthatók, a legösszetettebb rendszerekben jelennek meg.

A fizikában a fraktáldimenzió egy „kritikus kitevő”, amely a káosz szélén helyezkedik el, a rend és a rendezetlenség között.

Ansell és Kovács szerint a fraktálok nanoszintű jelenléte a 3D agyi rekonstrukciókban ennek a „kritikusságnak” a jelei.

A kutatás során az adatokhoz való szűk hozzáférés miatt a páros csak egy ember, egy egér és egy gyümölcslégy agyának egyetlen részleges agyi régióját tudta elemezni. De még ezzel a korlátozott képpel is a csapat olyan fraktálszerű mintázatokat talált, amelyek hasonlóak voltak, függetlenül attól, hogy nagyítottak vagy kicsinyítettek.

A különböző idegsejtszegmensek relatív mérete és sokfélesége látszólag minden skálán és fajnál fennmaradnak. A két kutató szerint ez a „Goldilocks-effektus” valószínűleg minden állati agy univerzális irányító elve lehet, bár ennek bizonyítása sokkal több kutatást igényel.

„Kezdetben ezek a struktúrák egészen különbözőnek tűnnek – egy légyagy nagyjából akkora, mint egy kis emberi neuron. Mégis eglepően hasonló tulajdonságokat találtunk”

– mondta Ansell.

További tanulmányokra van szükség annak meghatározására, hogy ez a megosztott kritikus pont létezik-e az állati agy teljes skáláján.

Természetesen az adatok korlátozottsága még mindig fennáll, de jelenleg nagy erőfeszítés történik az idegtudományban az agy anatómiai és kapcsolati térképének a lehető legnagyobb részletességgel történő feltérképezésére.

Nemrég rekonstruáltak egyetlen köbmilliméternyi emberi agyat, és tavaly elkészült az első teljes térkép a gyümölcslégy agyáról, valamint egy sejtszintű térkép az egér agyáról.

„A [strukturális szint] egy hiányzó darabja volt annak, ahogyan az agy bonyolultságára gondoltunk. Ellentétben egy számítógéppel, ahol bármilyen szoftver futhat ugyanazon a hardveren, az agyban a dinamika és a hardver erősen összefügg”

– magyarázta Kovács István.

Ansell szerint a csapat eredményei új utat nyitnak meg egy egyszerű fizikai modell felé, amely leírhatja az agy statisztikai mintázatait. Egy nap az ilyen teljesítmény segíthetné az agykutatást és az mesterséges intelligencia rendszereinek képzését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk