TECH
A Rovatból

Ezért tiltják be a TikTokot az USÁ-ban, avagy, hogyan figyel meg és befolyásol minket a közösségi média?

Úgy fest, a TikTok lesz az első nagy közösségi platform, amit betiltanak az Egyesült Államokban. Mutatjuk, hogy a közösségi oldalak milyen módszerekkel figyelnek meg minket és mire használják a kincset érő tudást.


Joe Biden elnök szerdán aláírta az egy nappal korábban a szenátusban is elsöprő többséggel (79-18-as arányban) megszavazott jogszabályt, amivel lényegében betiltják a TikTok működését az Egyesült Államok területén, hacsak az üzemeltető ByteDance nem adja el a benne lévő részesedését egy megbízható vállalatnak, legfeljebb 270 napon belül, ami 90 nappal meghosszabbítható. A TikTok azonban inkább lekapcsolja a szolgáltatását az USA-ban – állította James Lewis, a stratégiai és nemzetközi tudományok professzora a New York Timesnak.

A szakértő képtelenségnek nevezte az értékesítés kikényszerítését, mondván, ha a ByteDance hajlandóságot is mutatna arra, hogy inkább eladja a részét, csak ne érje horrorisztikus veszteség az amerikai piac elvesztésével, még mindig ott van a folyamatban a kínai állam.

A kínai kormány gond nélkül képes lenne meghiúsítani az üzletet azzal, hogy a TikTok eladását technológiai exportnak minősíti, amit aztán nem engedélyez.

Az amerikai politikusok szerint a ByteDance mindenképpen az állampárt befolyása alatt áll és eszközként használja a közösségi platformot Kína ellenfelei, köztük az USA gyengítésére. Ugyanettől tartva tiltotta be jóval korábban Kína az összes amerikai közösségi médiumot, a Facebooktól a Twitterig.

A törvény szignója ettől függetlenül érdekes fordulat Biden jelenleg is zajló elnökválasztási kampányában, hiszen a csapata évek óta dolgozik a TikTokon (még influencerekkel is együttműködve), hogy megszilárdítsa a demokrata országvezető népszerűségét a fiatal szavazók körében. Az AP megjegyzi: a kutatások azt mutatják, hogy a 30 év alatti amerikaiak egyharmada számára a TikTok elsődleges hírforrássá vált. A platform emellett jelentős gazdasági tényező is: 170 millió amerikai felhasználójából 7 millió vállalkozás.

Mi a baja az Egyesült Államoknak a TikTokkal?

Bár az amerikai kormány határozottan ellenzi a TikTok tevékenységét az országban, nyilvánosan nem mutattak be bizonyítékokat arról, hogy a felhasználók adatai rossz kezekben lennének a ByteDance-nél vagy a cég a Kínai Kommunista Párt propagandáját terjesztené. A vádak ehhez képest elég konkrétak, és ezek mentén több lépcsőben igyekeznek ellehetetleníteni a videós közösségi alkalmazást: kezdetben az állami szféra dolgozóinak tiltották meg a használatát, majd kezdeményezték a közösségi szintű betiltást.

A platform az ellenzők szerint

  • kínai politikai nézeteket népszerűsít és ezzel befolyásolni akarja, többek között az amerikai választásokat,
  • gyűlöletbeszédet és más diszkriminatív (rasszista, szexista, homofób és transzfób) tartalmakat terjeszt,
  • hamis híreket, például kitalált történéseket, manipulált képeket és videókat, valamint félrevezető állításokat közvetít.

Ha mindez nem lenne elég, az oldal évek óta össztűz alatt áll a világ számos országában a mentális egészségre gyakorolt lehetséges hatásai miatt.

A platformot érő kritikák azóta izzanak a legjobban, hogy a Center for Countering Digital Hate (nagyjából: Digitális Gyűlöletkeltés Ellenes Központ) kísérlete kimutatta:

a TikTok algoritmusa 2,6 percenként öngyilkossággal kapcsolatos, 39 másodpercenként mentális egészséghez kapcsolódó, nyolc percenként pedig étkezési zavarral összefüggő videókat mutogatott a szervezet által létrehozott, 13 éves kamaszokat imitáló profiloknak.

Ha a politikai okok nem is elegendőek a betiltáshoz, a gyermekek védelmére hivatkozva, ugyebár, nagyon sok mindent le lehet nyomni a közvélemény torkán. Ezt a témát zászlajára tűzve az amerikai kormány sem feltétlenül szenvedne el komoly népszerűségvesztést, ha végül (és valójában politikai okokból) leállítaná az országban a TikTokot.

A közösségi oldalak aggasztóan sokat tudnak rólunk

Valójában az a helyzet, hogy bármelyik közösségi oldalt nézzük is, igaznak bizonyul a mondás: „ha ingyen kapsz valamit, akkor te vagy az árucikk”.

Azokon a webes felületeken, amelyeken nem vásárolunk magunknak reklámmentességet és más előnyöket (ezáltal ingyen szörfölünk), azt hasznosítják belőlünk a tulajdonosok, amit az ingyenességért cserébe adunk: az adatainkat. A rólunk felhalmozott tudás óriási csomag: mintha minden felhasználóról írnának egy többezer oldalas könyvet, benne az aktivitásairól, a beállításairól, a politikai, vallási és vásárlói preferenciáiról meg még sok minden másról.

A rólunk készült „kötetekben” benne van minden, a személyes adatoktól a hely- és eszközadatainkon át a legutolsó hobbinkig – amibe talán csak ezután készülünk belevágni.

A Facebook jobban ismer minket, mint a párunk vagy a saját anyánk, hiszen algoritmusok tömege elemzi minden tettünket és keresésünket, amelyekből pillanatok alatt lezavart számításokkal biztosabban tudja, mire vágyunk, mint a hozzánk legközelebb állók vagy akár mi magunk.

Ezt a tudást sokféleképpen hasznosítják a közösségi platformok: fontos cél a felhasználói élmény javítása, hogy még elkötelezettebb usert faragjanak belőlünk, de lényeges a termékfejlesztési és kutatási cél, ahogy persze a jól becélzott reklámok elhelyezése is.

És akkora adathalmaz birtokában, amekkora ezeknek a szolgáltatóknak áll a rendelkezésére, nagyon sok mindent meg lehet tenni a felhasználókkal, sőt, a közvéleménnyel. Nagyon nem mindegy tehát, hogy kinek a kezében van a gyeplő egy social media cég élén – már ha még mindig ember az illető és nem egy mesterséges intelligencia.

A TikTok gyakorlatilag teljesen automatizált algoritmusai úgy vannak beállítva, hogy a felhasználók olyan tartalmakat lássanak, amelyekkel valószínűleg elköteleződnek a platform felé.

Ez sajnos azt is jelenti, hogy gyakrabban láthatnak olyan tartalmakat, amelyek megerősítik a meglévő félelmeiket – akár igazak, akár nem.

Ha egy user például fél a cápáktól, nyilván hevesebb érzelmi reakciót vált ki belőle a tengeri ragadozó látványa, és szomjazza a róla elérhető tudást – hiszen, minél jobban ismeri az „ellenséget”, annál nagyobb biztonságban van. Gondolja ő. Mert a közösségi médiából ráömlő tartalom nem növeli a biztonságérzetét, hiszen a félelemmel remekül le lehet kötni a figyelmet. Az alkalmazások célja pedig éppen ez: minél több időt megszerezni az osztatlan figyelmünkből.

Vegyünk példának egy cápáktól rettegő felhasználót, akiről az általa használt közösségi app pontosan tudja, mitől retteg, ergo: mi az, amire nagyon odafigyel. Mivel az egyik legfőbb fóbiája a tengeri ragadozó, egyre több cápatámadásról szóló videó jelenik meg számára, például a TikTokon, és emiatt elmélyül benne, hogy a cápánál nincs veszélyesebb dolog a világon, holott a támadás esélye 1:3,7 millióhoz. Ezzel szemben egy halálos autóbaleseté 1:101-hez, vagyis egy személyautó 37 ezerszer veszélyesebb, mint egy cápa.

A legtöbb TikTok felhasználóval rendelkező országok, 2024 januárjában. Forrás: DataReportal

A közösségi platformok hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek a felhasználóikról, beleértve a demográfiai adatokat, a helyadatokat, a böngészési előzményeket, a keresési lekérdezéseket, a bejegyzéseket, a kedveléseket, a megjegyzéseket, a megosztott tartalmakat, a kommunikációt, az eszközadatokat és még sok minden mást. Ezt az adatgyűjtést általában a platform használatának feltételeként követelik meg, de gyakran titokban történik, a felhasználók tudta nélkül. Hiszen mégis ki olvassa végig a 80-100 oldalas felhasználási feltételeket?

Az óriási adatmennyiségből dolgozó botok, amilyeneket például a TikTok is használ, képesek hamis tartalmak terjesztésére, ezáltal arra, hogy mesterségesen növeljék bizonyos témák népszerűségét, vagy éppen ellenkezőleg: a témák, személyek, társadalmi csoportok és jelenségek iránt érzett gyűlöletet.

Ezekkel az eszközökkel kiváló propagandahálózat építhető és akár összehangolt kampányokat is lehet indítani.

Ebből a legemlékezetesebb eset a Donald Trump elnöki győzelmét eredményező, 2016-os botrány, aminek közvetlen előzménye, hogy a Cambridge Analytica vállalat 87 millió Facebook-felhasználó adatait (beleegyezés nélkül) összegyűjtve indított dezinformációs kampányt, ezzel Trump felé terelve a szavazatukat.

Így csinálják

A közösségi oldalak mögött duruzsoló óriási szerverek és a rajtuk futó mesterséges intelligencia modellek sütik és weboldalakba ágyazott láthatatlan képpontok (követőpixelek), sőt, akár arcfelismerés vagy hangazonosítás segítségével követik nyomon a felhasználók online tevékenységét. Ez lehetővé teszi a platformok számára, hogy átfogó képet kapjanak a felhasználók érdeklődési köreiről és viselkedéséről, még akkor is, ha azok nem használják aktívan a felületet.

A fentebb már írt algoritmusok a felhasználók adatainak elemzésére és profilozásra jók – ezek alapján pedig remekül jeleníthetők meg célzott reklámok vagy ajánlott tartalmak.

A platformok gyakran megosztják a felhasználók adatait harmadik felekkel, például marketingcégekkel, adatbrókercégekkel és kormányzati szervekkel. Ez az adatmegosztás a felhasználók tudta vagy beleegyezése nélkül is történhet.

A TikTok betiltásának vagy az eladás kikényszerítésének szándéka persze nem független a geopolitikai szempontoktól, Amerika és Kína egyre élesebb rivalizálásától sem.

Az Egyesült Államok pontosan tudja, mekkora érték az az adatvagyon, amire Kína a TikTok működtetésével szert tehet, hiszen az amerikai tulajdonú közösségi platformok, például a Facebook és az Instagram is hasonló módon működnek.

Nem véletlen, hogy tavaly tavasszal az Európai Unió épp a Facebook anyavállalatát, a Metát büntette meg 1,2 milliárd euróra, vagyis 450 milliárd forintra, amiért nem kellően védte meg az európai felhasználók adatait az amerikai megfigyeléssel szemben. Azt is kikötötték, hogy a Meta azonnal függessze fel a felhasználói adatok továbbítását az Egyesült Államokba.

Novemberben újabb, 108 milliárdos bírságot szabtak ki az európai adatvédelmi szabályok megsértése miatt, valamint megtiltották, hogy a Meta az európai felhasználók személyes adatait igénybe vegye a célzott hirdetésekhez.

Míg tehát Amerika a teljes tiltással igyekszik megakadályozni a kínai adatszerzést az Egyesült Államokban, Európa megabírságokkal próbálja korlátozni Amerika hasonló képességeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Bejelentették: megvan, ki viszi fel a második magyar űrhajóst
Kapu Tibor 14 napot lesz a Nemzetközi Űrállomáson. Az már megvan, hogyan jut ki, de a pontos időpontot még nem jelentették be.


Végleges a megállapodás az Axiom Space-szel, a második magyar űrhajóst az amerikai cég soron következő Ax-4-es küldetésén viszik fel az űrbe – jelentette be Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa.

Kapu Tibor 14 napot tölt majd a Nemzetközi Űrállomáson

– mondta Ferencz. Részleteket nem árult el arról, hogy ott mit csinál majd a magyar űrhajós, de állította: Kapu ez alatt a két hét alatt nemzetközi szinten is versenyképes pozícióba juttatja Magyarországot az űrbizniszben.

A pontos indulási időpontot egyelőre nem lehet tudni, azt az Axiom Space és a NASA közösen fogja meghatározni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
Magyarországra is megérkezett a fizetős Viber
Havi 999 forintért például szöveggé konvertálhatjuk a hangüzeneteket, megszabadulunk a reklámoktól és korlátlan matricát kapunk.


Magyarországon is elindítja Rakuten Viber a Viber Plus prémium szolgáltatást exkluzív funkciókkal és testreszabási lehetőségekkel - írja a Média1.

A Viber alapfunkciói persze továbbra is ingyenesek maradnak, viszont most már itthonról is elérhető a fizetős prémium szolgáltatásuk, Viber Plus. Ezt 999 forintos havidíjért adják, és

olyan exkluzív funkciókat kínálnak mint a hangüzenetek szöveggé konvertálása, a láthatatlan üzemmód, a hirdetésmentesség, az üzenetek nyom nélküli törlése, egyedi alkalmazásikonok, személyre szabott támogatás, korlátlan számú matrica.

A Viber Plust fokozatosan vezetik be a magyarországi felhasználók számára, akik az alkalmazás jobb alsó sarkában található „Továbbiak” menüponton keresztül érhetik el a szolgáltatást. A frissítés előtt elérhető összes funkció, beleértve a szöveges üzenetküldést és a hívásokat, továbbra is teljesen ingyenesen lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
Már nem sci-fi: itt az elképesztő sebességű net, amivel egy sebész akár egy kontinens távolságból hajthat végre egy műtétet
A fejlesztés minőségi változást hozhat a hétköznapi emberek életében is, azt is elmondták, hogy mi mindenre képes már most.


800 Gbps sebességű, az átlagos magyar internetnél 4400-szor gyorsabb összeköttetést sikerült kiépítenie a tudósoknak a svájci LHC (Nagy Hadronütköztető) és a vele dolgozó holland adattároló között – derül ki a BBC cikkéből. Joachim Opdenakker és munkatársa, Edwin Verheul azért vágott bele a munkába, hogy az LHC kísérleteinek méréseit minél gyorsabban továbbíthassák, hogy a tudósok villámgyorsan hozzáférjenek az LHC kísérleteinek eredményeihez.

„Volt ott pacsizás”

– idézi a lap Opdenakkert. Februárban tesztelték először a rendszert, amelynek 1650 kilométer hosszan kell adatokat küldeni, Genfből Párizson, Brüsszelen keresztül egészen Amszterdamig. A jeleket optikai megoldással továbbítják – ilyen távolságon példátlan az elért 800 Gbps sebesség. Opdenakker erről azt mondta:

„A távolság miatt ennek a fénynek az erőssége csökken, így különböző helyeken kell erősíteni.”

Az LHC 2029-re tervezett frissítése még több adatot fog generálni, a mostani mennyiség ötszörösét. Az új rendszer minden jel szerint ezzel is megbirkózik majd. Ennek pedig hamarosan a hétköznapokban is érezni lehet majd a hatását:

Az eredményeik nyomán nagyságrendekkel nőhet a hétköznapi emberek által használt internet sebessége is.

Ez pedig nemcsak gyorsabb és megbízhatóbb internetkapcsolatot jelent majd, de például erősebb adatvédelmet is lehetővé tesz. Emellett olyan orvosi fejlesztések alapja lehet, mint a robotsebészet, amikor egy sebész akár egy kontinens távolságból hajt végre egy műtétet, távirányított gépek segítségével.

Bár a 800 Gbps sebesség brutálisan gyors, vannak ennél is durvább eredmények. Egy japán kutatócsoport például elérte a 22,9 Pbps sebességet, míg az Aston Egyetem kutatói 402 Tbps sebességet értek el egy 50 kilométer hosszú optikai szálon. Ezek a rekordok azt mutatják, hogy a technológia szédítő tempóban fejlődik, és a jövőben még nagyobb sebességekre lesz képes.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
Szeretnéd végigcsinálni a Mario Bros videójátékokat? Van egy rossz hírünk: a matematikusok szerint lehetetlen
Több bizonyíték utal arra, hogy a játék a végtelenségig tart, így matematikai értelemben nem csinálható végig egyik Super Mario-játék sem.


Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a „New Super Mario Bros. óta megjelent 2D Mario játékok közül egyiket sem lehet végigcsinálni, kivéve a Super Mario Wondert.” A tanulmányt az MIT Számítástudományi és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának Hardness Group kutatócsoportja készítette – írja az IFLScience.

A felvetett probléma lényege, hogy a játék esetében lehetetlen előre kiszámítani, hogy bizonyos pályák teljesíthetőek-e, ennek meghatározására csak egyetlen mód akad: az, hogy ténylegesen is megpróbáljuk végigjátszani őket.

Ugyanakkor még a Super Mario Wonder esetében is

„vannak olyan bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy megoldhatatlan a játék, [...] ám még nagyon új, ezért további kutatásokra van szükség a játék mechanikájának jobb megértéséhez, hogy újabb állításokat tehessünk”

– magyarázta Erik Demaine, az MIT számítástechnika professzora.

Nem egyszerű bizonyítani egy játék esetében, hogy valóban teljesíthető-e az. „Az alapvető ötlet az volt, hogy Braid – az MIT egyik hallgatója – minden adott szintet az adott pályán lévő ellenségek számával ábrázol.”

A tanulmány szerint minden pályán – függetlenül attól, mekkora is az – tetszőleges számú ellenség kerülhet elő. Aminek eredménye az lehet, hogy a játék (ahogyan az éjjel...) soha nem ér véget, mert az algoritmus állandóan újabb pályákat és ellenségeket fog generálni.

A kutatócsoport létrehozott egy számlálógépet, ami képes volt bonyolult számításokat végezni, és ezáltal a tudósok ki tudták mutatni, hogy ezen pályák megoldhatóságának kikalkulálása olyan nehéz feladat, amit még a legnagyobb teljesítményű számítógép sem tud megoldani véges időn belül.

„Az alapgondolat az, hogy csak akkor tudod megoldani az adott Mario pályát, ha ez a konkrét számítás befejeződik. És tudjuk, hogy nincs mód annak meghatározására, hogy ez bekövetkezik-e, így arra sincs mód, hogy meghatározzuk, megoldható-e a pálya”

– jegyezte meg Demaine.

Azt nem tudni, vajon a szórakoztató játék közben hányan gondolnak bele abba, hogy milyen elképesztő matematikai problémával állnak is szemben, az azonban biztos, hogy a problémán dolgozó kutatók tovább vizsgálják a lehetőségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk