TECH
A Rovatból

223 centis kép és lézersugarak – kipróbáltuk a Hisense lézertévéjét

Se nem projektor, se nem tévé, de kicsit azért mindkettő. Felejts el mindent, amit eddig a házimoziról tudtál!
Csákvári Péter - szmo.hu
2021. szeptember 13.



Gyakran hallani a nagy tévégyártók reklámjaiban, hogy “moziélmény otthon”, amikor egy újabb csúcskategóriás tévét dobnak piacra, sőt annak idején a DVD lejátszókkal párban érkeztek az első 5.1-es hangrendszerek, amiket a lejátszóval együtt szintén házimozi rendszernek hívtak, ami már akkor is vicces elszólás volt. A Hisense azonban megalkotta azt a “tévét”, ami minden eddiginél méltóbb a házi mozi kifejezéshez.

Még az Eb ideje alatt tartott a Hisense hazai képviselete egy sajtótájékoztatót (elég száraz ezt így jellemezni, hiszen egy parádés ebéd volt a Pomodoroban, valamint kivittek a magyar-portugálra) ahol bemutatták nekünk a lézertévéjüket. Az első órában nyakunkba zúdultak a technikai adatok, figyeltük a kolosszális képernyőt, de egy idő után feltettem magamban (majd a szomszédom felé fordulva is) a kérdést: de most akkor ez hogy?

A lézertévé gyakorlatilag valahol a projektor és a tévék között van, mivel egy projektorból kapjuk a képet, de egy tükröződésmentes kolosszális kijelzőre vetíti. A bemutatón annyira nem tudtam megtekinteni, amennyire szerettem volna, így megkértem a céget, hogy küldjenek egyet tesztelni, ami egy nagyon érdekes kör volt, mert hiába láttam a bemutatón élőben, a 88 hüvelyk a 20nm-es szobádban SOKKAL NAGYOBB.

Így történt hát, hogy bár figyelmeztetve lettem, hogy totálisan alkalmatlan ez a tér egy ekkora rendszerhez, én azért csak erőltettem a dolgot, és egy szerelőbrigád másfél órán keresztül hordta fel az elemeket az ötödikre (bocsi!), majd mikor összeállt a dolog, kipakoltam a fél szobát, bedobtam egy babzsákot, és gyakorlatilag a világ legkisebb mozijában találtam magam.

Miért jó?

A tévéknél hatványozottan igaz, hogy minél nagyobb, annál jobb (persze a lakás mérete ebbe beleszólhat) és jelenleg a piac igyekszik egyre nagyobb tévékkel kielégíteni a fogyasztók vágyait, de a legtöbb készülék esetében a 75 hüvelyk a plafon, maximum a 86 hüvelyk extrém esetekben, és bár a Micro LED technológia már a nyakunkon, amik lehetővé teszik a 110 hüvelykes okostévék gyártását, ezek borzasztóan drágák, és a fogyasztásuk is leszívná Paksot.

Itt jön képbe a Hisense, egy rendhagyó megoldással kínálva a 88 hüvelykes (223 centiméteres) kijelzőt, ami sok más egyéb tulajdonságában is előnyösebb a klasszikus okostévékhez képest.

Először azt gondoltam, hogy a lézertévé csak a projektorból áll, és opcionális kiegészítő hozzá a kivetítő, de ez nem csak egy vetítővászon szerepét tölti be. Ez egy hard display, tehát egyben van, mint korsó a kút előtt, valamint a felülete is fontos, amin miniatűr prizmák nyelik el a környezet fényeit, vagy visszaverik más pontokra, a projektorból érkező fényeket viszont tükrözik a néző irányába, így alkotván a kijelzést.

Mivel nem egyenesen a fényt kibocsátó felületre nézünk, hanem annak visszaverődésére, így a szemünket is jóval kevésbé fárasztja a tévé, nincs elektromágneses sugárzása. A fogyasztása sem vészes, hiszen nem kell az óriási felület minden egyes paneljét ellátni energiával, csak a projektort, meg a hangfalakat, amik egyébként szintén a hard display-ben találhatóak, és brutál hangerőre képesek, de egy ekkora rendszerhez, azért illik egy karcosabb hangrendszert párosítani.

De akkor most projektor vagy tévé?

A Hisense 88L5VG lézertévéje egészen pontosan egy kék lézeres fényforrást használó, ultra rövid hatótávolságú (28,7 cm) 4K projektor, de nem azonos a felhasználási köre egy klasszikus értelemben vett projektorával, a fentebb említett hard display miatt. Leginkább az “okos otthoni mozi” kifejezést használnám, amit most találtam ki.

Nem igazán mobilis sőt, ha egy picit is elmozdítjuk, hosszú percekig pöcsölhetünk, míg újra megtaláljuk a megfelelő szöget, hiszen csupán 28 centiről történik a vetítés (gondoljunk bele, hogy 5 méterről is el lehet szórakozni egy sima projektorral). A Hisense saját VIDAA U4.0 rendszere által biztosított okostévé funkciók mellett található benne hagyományos digitális és analóg tévétuner is, így a gyakorlatban tényleg mindent tud, amit egy televízió szokott, csak irgalmatlan méretben.

A projektoroknál marginálisan jobb, gyönyörű 4K megjelenítéssel rendelkezik, ami még sok tévét is odaver, valamint a 720p-ről is csodásan skáláz fel, a HDR is szépen muzsikál.

Kinek való?

Ehhez tér kell. Nem kicsi, legalább 3 méterről érdemes nézni. Bár a tükröződéseket szépen elnyeli, direkt fénybe mégsem érdemes tenni, a sötétített szobát meghálálja, de akkor is élvezhető, ha egy fényes szobában nézzük, csak ne erre építsünk.

A Hisense 88L5VG tévé azoknak való, akiknek van bőven terük, esetleg megengedhetnek maguknak egy low budget moziszobát, viszont nincsen több milliójuk egy ugyanekkora Micro LED tévére. Ez a tévé a méretéhez képest olcsó a másfél milla körüli árcédulájával, ami egy átlagos tévévásárlónak nyilván sok, de ez a tévé nem is átlagos terekbe való, ha van hozzá megfelelő templomunk, ez lehet a szórakozás fullos oltára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Bejelentették: megvan, ki viszi fel a második magyar űrhajóst
Kapu Tibor 14 napot lesz a Nemzetközi Űrállomáson. Az már megvan, hogyan jut ki, de a pontos időpontot még nem jelentették be.


Végleges a megállapodás az Axiom Space-szel, a második magyar űrhajóst az amerikai cég soron következő Ax-4-es küldetésén viszik fel az űrbe – jelentette be Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa.

Kapu Tibor 14 napot tölt majd a Nemzetközi Űrállomáson

– mondta Ferencz. Részleteket nem árult el arról, hogy ott mit csinál majd a magyar űrhajós, de állította: Kapu ez alatt a két hét alatt nemzetközi szinten is versenyképes pozícióba juttatja Magyarországot az űrbizniszben.

A pontos indulási időpontot egyelőre nem lehet tudni, azt az Axiom Space és a NASA közösen fogja meghatározni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
Magyarországra is megérkezett a fizetős Viber
Havi 999 forintért például szöveggé konvertálhatjuk a hangüzeneteket, megszabadulunk a reklámoktól és korlátlan matricát kapunk.


Magyarországon is elindítja Rakuten Viber a Viber Plus prémium szolgáltatást exkluzív funkciókkal és testreszabási lehetőségekkel - írja a Média1.

A Viber alapfunkciói persze továbbra is ingyenesek maradnak, viszont most már itthonról is elérhető a fizetős prémium szolgáltatásuk, Viber Plus. Ezt 999 forintos havidíjért adják, és

olyan exkluzív funkciókat kínálnak mint a hangüzenetek szöveggé konvertálása, a láthatatlan üzemmód, a hirdetésmentesség, az üzenetek nyom nélküli törlése, egyedi alkalmazásikonok, személyre szabott támogatás, korlátlan számú matrica.

A Viber Plust fokozatosan vezetik be a magyarországi felhasználók számára, akik az alkalmazás jobb alsó sarkában található „Továbbiak” menüponton keresztül érhetik el a szolgáltatást. A frissítés előtt elérhető összes funkció, beleértve a szöveges üzenetküldést és a hívásokat, továbbra is teljesen ingyenesen lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
Már nem sci-fi: itt az elképesztő sebességű net, amivel egy sebész akár egy kontinens távolságból hajthat végre egy műtétet
A fejlesztés minőségi változást hozhat a hétköznapi emberek életében is, azt is elmondták, hogy mi mindenre képes már most.


800 Gbps sebességű, az átlagos magyar internetnél 4400-szor gyorsabb összeköttetést sikerült kiépítenie a tudósoknak a svájci LHC (Nagy Hadronütköztető) és a vele dolgozó holland adattároló között – derül ki a BBC cikkéből. Joachim Opdenakker és munkatársa, Edwin Verheul azért vágott bele a munkába, hogy az LHC kísérleteinek méréseit minél gyorsabban továbbíthassák, hogy a tudósok villámgyorsan hozzáférjenek az LHC kísérleteinek eredményeihez.

„Volt ott pacsizás”

– idézi a lap Opdenakkert. Februárban tesztelték először a rendszert, amelynek 1650 kilométer hosszan kell adatokat küldeni, Genfből Párizson, Brüsszelen keresztül egészen Amszterdamig. A jeleket optikai megoldással továbbítják – ilyen távolságon példátlan az elért 800 Gbps sebesség. Opdenakker erről azt mondta:

„A távolság miatt ennek a fénynek az erőssége csökken, így különböző helyeken kell erősíteni.”

Az LHC 2029-re tervezett frissítése még több adatot fog generálni, a mostani mennyiség ötszörösét. Az új rendszer minden jel szerint ezzel is megbirkózik majd. Ennek pedig hamarosan a hétköznapokban is érezni lehet majd a hatását:

Az eredményeik nyomán nagyságrendekkel nőhet a hétköznapi emberek által használt internet sebessége is.

Ez pedig nemcsak gyorsabb és megbízhatóbb internetkapcsolatot jelent majd, de például erősebb adatvédelmet is lehetővé tesz. Emellett olyan orvosi fejlesztések alapja lehet, mint a robotsebészet, amikor egy sebész akár egy kontinens távolságból hajt végre egy műtétet, távirányított gépek segítségével.

Bár a 800 Gbps sebesség brutálisan gyors, vannak ennél is durvább eredmények. Egy japán kutatócsoport például elérte a 22,9 Pbps sebességet, míg az Aston Egyetem kutatói 402 Tbps sebességet értek el egy 50 kilométer hosszú optikai szálon. Ezek a rekordok azt mutatják, hogy a technológia szédítő tempóban fejlődik, és a jövőben még nagyobb sebességekre lesz képes.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
Szeretnéd végigcsinálni a Mario Bros videójátékokat? Van egy rossz hírünk: a matematikusok szerint lehetetlen
Több bizonyíték utal arra, hogy a játék a végtelenségig tart, így matematikai értelemben nem csinálható végig egyik Super Mario-játék sem.


Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a „New Super Mario Bros. óta megjelent 2D Mario játékok közül egyiket sem lehet végigcsinálni, kivéve a Super Mario Wondert.” A tanulmányt az MIT Számítástudományi és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának Hardness Group kutatócsoportja készítette – írja az IFLScience.

A felvetett probléma lényege, hogy a játék esetében lehetetlen előre kiszámítani, hogy bizonyos pályák teljesíthetőek-e, ennek meghatározására csak egyetlen mód akad: az, hogy ténylegesen is megpróbáljuk végigjátszani őket.

Ugyanakkor még a Super Mario Wonder esetében is

„vannak olyan bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy megoldhatatlan a játék, [...] ám még nagyon új, ezért további kutatásokra van szükség a játék mechanikájának jobb megértéséhez, hogy újabb állításokat tehessünk”

– magyarázta Erik Demaine, az MIT számítástechnika professzora.

Nem egyszerű bizonyítani egy játék esetében, hogy valóban teljesíthető-e az. „Az alapvető ötlet az volt, hogy Braid – az MIT egyik hallgatója – minden adott szintet az adott pályán lévő ellenségek számával ábrázol.”

A tanulmány szerint minden pályán – függetlenül attól, mekkora is az – tetszőleges számú ellenség kerülhet elő. Aminek eredménye az lehet, hogy a játék (ahogyan az éjjel...) soha nem ér véget, mert az algoritmus állandóan újabb pályákat és ellenségeket fog generálni.

A kutatócsoport létrehozott egy számlálógépet, ami képes volt bonyolult számításokat végezni, és ezáltal a tudósok ki tudták mutatni, hogy ezen pályák megoldhatóságának kikalkulálása olyan nehéz feladat, amit még a legnagyobb teljesítményű számítógép sem tud megoldani véges időn belül.

„Az alapgondolat az, hogy csak akkor tudod megoldani az adott Mario pályát, ha ez a konkrét számítás befejeződik. És tudjuk, hogy nincs mód annak meghatározására, hogy ez bekövetkezik-e, így arra sincs mód, hogy meghatározzuk, megoldható-e a pálya”

– jegyezte meg Demaine.

Azt nem tudni, vajon a szórakoztató játék közben hányan gondolnak bele abba, hogy milyen elképesztő matematikai problémával állnak is szemben, az azonban biztos, hogy a problémán dolgozó kutatók tovább vizsgálják a lehetőségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk