1945 után az országot megszálló szovjet csapatok több százezer magyar állampolgárt fogtak el és szállítottak munkatáborokba. Az indokok között a hadifogolylétszám kiegészítése, etnikai tisztogatás és a németek internálása is szerepelt.

Csúnyák és veszélyesek a balatoni strandok betonfalai, de nélkülük talán már tó sem lenne.

Marcona katonák álltak a drótkerítések sarkában létesített őrtornyokban Szemesen.

Farmerért színestévé, téliszalámiért légpuska és egy lakótelepnyi rokonlátogató. Hajmeresztő csempészsztorik az előző rendszerből.

A mosógép feltalálása előtt a leginkább idő- és energiaigényes háztartási munka a nagymosás volt, amihez egy úriasszony cseléd, mosónő és vasalónő segítségét vette igénybe. Békeszerető férfiember pedig ezeken a napokon elmenekült a háztól.

Eleinknek még nem sok fogalmuk volt az elsősegélynyújtásról, egészen a 19. század végéig. Kresz Géza és a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület volt az első, akik változatattak ezen.

Már megszületése előtt életeket mentett, de két kiváló mérnök halt meg és egy katasztrófa is történt az építkezés 60 éve alatt.

A 30-as években sok nő már dolgozott. Egy sor modern vívmány segítette őket a házimunkában, de az a nő volt menő, aki képes volt a lakást egyedül is rendben tartani, vendégeire egyedül főzött, és mindeközben jókedvű, szórakoztató úrinő maradt.

Virtuális ismerkedési felület híján sokaknak okozott nehézséget az, hogy egyáltalán megismerkedjenek valakivel. Viszont virágzott az újságok apróhirdetései között a társkereső rovat és a társkereső irodák.

A budapesti lakosok csak „zsarolókirály” néven emlegettek, rettegett tőle az egész város. És még a rácsok mögött sem nyugodott.

A Kádár-kor hiánygazdasága ellenére a Balatonon mégis kipottyant egy-két nyugati luxuscikk a strandtáskákból.

70 évvel ezelőttig tényleg többen is laktak ott életvitelszerűen. De nem ez az egyetlen különös sztori.

A Postinor esemény utáni tabletta igazi magyar siker, ami nemcsak megváltás volt az abortusztól rettegő ifjúságnak, de megihlette az állami propagandagépezetet is.

A cikkben felsorolt könyvek olyan szerzők művei, akik maguk is részesei voltak a békebeli főváros mindennapi életének, s így valóban hiteles képet tudnak számunkra adni az akkori világról, emberekről és érzésekről.

Csoda, hogy a hadiipar nem figyelt fel a rájuk... Nektek is volt ilyen?

100 évvel ezelőtt a húsvéti nagyhét számtalan meglepetést tartogatott Budapest lakosságának, a Tanácsköztársaság alatt minden bizonnyal az élelmiszerhiány miatt tiltották meg a tojások húsvéti festését és kereskedelmét is.

Szegények vérén hízó háziurak, akik a kapunyitás- és a vendégek megadóztatásától sem riadtak vissza. A lakásokat bérbeadó háztulajokat utálták a budapestiek a legjobban az aranykorban. De kik is voltak ők?