A kvantumpontok felfedezéséért és fejlesztéséért kapta három tudós az elismerést.

A fizikai Nobel-díjas tudós azt is elárulta, hogy az új eljárás segítségével megpróbálják a betegségek kialakulását korai stádiumban előrejelezni.

A magyar születésű, Németországban élő tudós az attoszekundumos fényimpulzusokkal kapcsolatos kutatásaiért részesült az elismerésben.

„Egy jóval a korának technikai felkészültségét megelőző alapkutatási felvetés ért révbe a 2005-ben megjelent Immunity-cikkel, és ez adta a koronavírus-járvány elleni talán leghatékonyabb fegyvert másfél évtizeddel később” – összegezte az MTA a közleményben.

A magyar biokémikus Drew Weissman biokémikussal együtt kapta meg a díjat.

Kalandos út során gyűjtöttek be negyedkilónyi kőzetet és port a Bennu kisbolygóról, sikeresen landolt a kisbolygó anyagát szállító kapszula. A küldetésnek azonban nincs vége, az anyaszonda tovább indult az Apophis felé.

Az ilyen mélységekben élő vírusok annyira idegenek az ember számára, hogy immunsejtjeink nem is érzékelik a létezésüket.

A vakmerő kísérletre az űridőjárás megfigyelése és előrejelzése miatt volt szükség. Ember alkotta eszköz ilyen közel még nem repült el a Nap közelében.

A tudósok rájöttek, hogy a merevedést a BZ371A nevű peptid okozza, amit laboratóriumban is sikerült előállítani. Ha a tesztek sikeresek lesznek, akkor egy új impotencia elleni gyógyszer készülhet belőle.

Tudósok szerint ez magyarázhatja a Kuiper-öv objektumainak különös mozgását. Az azonban biztos, hogy ez nem a sokat emlegetett „9. bolygó”, az ugyanis jóval messzebb lehet.

Az elmúlt időszakok rejtélyes jelenségeit vizsgálva ugyanakkor arra jutottak, hogy azok nem idegen civilizációktól származnak. Igaz, biztos magyarázatot még nem találtak rá.

Nagy valószínűséggel azonosították a Luna-25 becsapódása által keltett kis holdkrátert.

Budajenőn és Tokodon is elcsípte egy-egy webkamera az égi jelenséget.

A kutatók abban bíznak, hogy ez az új technológia egy napon segíthet majd enyhíteni a transzplantációhoz szükséges emberi szervek hiányát. Azt is megerősítették, hogy nem állt fenn az ember-sertés hibridek létrehozásának veszélye a kísérlet során.

Egyesek a színe után aranytojásnak, mások sárga kalapnak hívják a rejtélyes jelenséget. Az biztos, hogy alapos kutatásoknak fogják alávetni.

A zöldes csóvájú üstököst napkelte előtt lehet majd a legkönnyebben megfigyelni.

Részben rézből vannak az agyarai az akár 35 centiméteresre is megnyúló állatnak. A fogakkal mérget fecskendez áldozatai bőre alá.