A héten kiadta az amerikai kormány az ország történetének talán legjelentősebb éghajlatvédelmi tervezetét, amellyel szeretnék elérni, hogy 2032-re az Egyesült Államokban eladott új kocsik és könnyű teherautók többsége tisztán elektromos vagy hibrid hajtású legyen.

Az uniós piacra kerülő termékek akkumulátorútlevelet kapnak és szigorú szabályoknak kell megfelelniük a teljes gyártási folyamatban.

Azért még így is maradt neki egy 16 fős gép. A popsztárt folyamatosan támadják a magánrepülőzései miatt.

Egy norvég éghajlatkutató szerint annak ellenére van kevés esély arra, hogy csökkenjen a kibocsátás a tavalyihoz képest, hogy még két és fél hónap hátravan az évből.

Egyszerre nő és csökken a repülési adó januártól, az összeg nagysága az úti célon túl a repülőgép szén-dioxid-kibocsátásától függően alakul.

Az erdő- és bozóttüzek a nyári hónapokban összesen 508 260 hektárt égettek fel Európában.

Ez háromszázötvenezer otthon energiaellátáshoz mérhető.

A kondenzcsíkokról rendre megfeledkeznek a légiközlekedés zöldítésekor, pedig a kutatók szerint ezek adják a repülés klímaváltozást okozó hatásainak 90 százalékát.

A cél az volt, hogy az 1990-es szén-dioxid-kibocsátást 20 százalékkal csökkentik 2020-ig. Ehhez képest meglett a 34 százalék is.

A szénkibocsátás mértéke részben a résztvevők magas számának tudható be. A brit kormány tájékoztatása szerint az október 31-én kezdődött tanácskozáson több mint 39 ezren vettek részt, míg Madridban 27 ezer résztvevő volt.

A legszegényebb 50% szénlábnyoma nem fog nőni, mégis ők fizetik a legnagyobb árat a klímaváltozás miatt.

Szakértők szerint aggasztó, hogy a jelenlegi helyzetben még tíz évet kell várni a megoldásra.

Ez az emberi tevékenység és a klímaváltozás súlyos következménye.

A melegedő klíma következtében szükség lesz-e szárazságtűrőbb fajok betelepítésére a hazai erdőkben? Interjú Aszalós Réka erdőökológussal.

A Netflix új dokumentumfilmjében Attenborough és Johan Rockström professzor azokat a kritikus határvonalakat veszi sorra, ahonnan már nem lesz visszaút.

Négy év alatt kell kifejleszteni a bolygót megmentő technológiát.

A klímapolitikai szakértő szerint sokkal nagyobb lépésekben kellene haladnunk a klímasemlegesség felé, és az uniós csúcson is bátran vállalhatnánk a 55%-os kibocsátás-csökkentést 2030-ra.