A gyermeket a barlang védett nyúlványa alatt temették el egy nem mély sírba, a fejét párnán nyugtatva, felsőtestét gondosan lepelbe burkolva.

A felkelő Aton (napisten) nevet viselő város III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza, de még Tutanhamon korában is használatban volt Luxorban. Az elveszett aranyváros feltárása a második legjelentősebb felfedezés Tutanhamon sírjának megtalálása óta.

A ritka leletre az osztrák A5-ös autópálya építését megelőző feltárás során bukkantak a Salisbury Kft. nevű magyar régészeti magáncég szakemberei.

Összesen három bőrre készített egyházi motívumokat is tartalmazó könyvet akartak eladni. Még a szakértők is meglepődtek, amikor megvizsgálták a köteteket.

Irénke tizenegy évig nevelgetett virágokat a kaspónak hitt leletben, amiről kiderült, hogy Krisztus születése előttről származhat. Azóta már múzeumba került.

A leletegyüttes korabeli összértéke körülbelül 74 aranyforinttal lehetett azonos, amin az akkori időben 7 lovat, ma pedig egy luxusautót lehetne vásárolni.

A mozaik egykor a savariai aulát díszitette, amely a Római Birodalom harmadik legnagyobb uralkodói fogadóterme volt.

Ez az a szoba, ahol a 13. századi szerzetesek a misékhez szükséges ruhaneműket, eszközöket és szent tárgyakat tartották. Ezt megelőzően a szerzetesek temetkezési helyeként használták a területet.

Az első ismert európai szifiliszjárványok a 15. század végén törtek ki. De most korábbi leleteket találtak.

A ruhásszekrényben tárolta. Az 50 centiméter hosszú, vasból készült kés az időszámításunk előtti 1-3. századból származik, és feltehetően egy kelta sírból való.

Az úgynevezett hosszúház a 800-as években épült, az első viking menekülők letelepedésének eddig vélt időpontját évtizedekkel megelőzően.

Az izotópos vizsgálatok szinte mindent megmutatnak a koraközépkori Pannónia lakóiról.

A halászok is kerülték azt a két helyet, ahol gyakran tornyokat láttak és harangkongást hallottak a helyiek.

A nő bordái között pedig egy háromélű szkíta nyílvesszőt, jó eséllyel az végezhetett vele.

Évezredekkel ezelőtt a nyírfakéregből készült kátrány volt a rágógumi, aminek persze gyakorlati haszna is volt.

Az apokalipszis 66 millió éve volt, egy észak-dakotai ásatáson találták meg a nyomait.

Az ókori egyiptomiak úgy vélték, hogy a szobrok életerővel rendelkeznek.