Szerintük csak a közös népakarat tudja megvédeni az emberek magánéletét, amibe a kormány beletiport.

A DK elnöke szerint csak a magyar állam titkosszolgálata tehette ezt meg, és a hírek alapján meg is tette.

Csikász Brigitta már évekkel ezelőtt kapott olyan figyelmeztetéseket, hogy a hatóságok megfigyelés alatt tartják.

Az izraeli kémszoftverrel végrehajtott megfigyelést a marokkói vezetés megbízására hajtották végre, ezt azonban Marokkó tagadja - írja a Le Monde.

Az ellenzék - bár tervezte - parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sem kezdeményezheti, az éppen az ő feljelentéseik alapján indult nyomozás miatt.

A Momentumos Donáth Anna szerint pedig ez a botrány azt mutatja, hogy már nem beszélhetünk jogállamiságról Magyarországon.

A DK politikusa azt kérte, Izrael ne engedje, hogy a kémprogram diktátorok és más autokrata vezetők kezébe kerülhessen. Ha pedig kiderül, hogy történt ilyen, vonják vissza az engedélyt.

Elmondása szerint a nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelentő személyeket lehallgathatják, de az, hogy ezt az állam milyen eszközökkel látja el, nemzetbiztonsági kérdés a miniszter szerint.

A tüntetés a Terror Házánál kezdődött, innen vonultak át a Fidesz székházához.

Stummer János (Jobbik) elmondta: a határozatképtelenség megállapítása után nyolcszemközti beszélgetést folytattak a belügyminiszterrel.

'Ne hagyjuk, hogy a magánéletünket is ellopják! Közös tiltakozás a lehallgatás ellen!' címmel hirdették meg az eseményt Budapestre.

A pártok legtöbbje megnézeti, hogy vezetőik mobiljára rákerült-e a kémprogram.

A lap információi szerint Aszódi Attila 2018 végén lett célpont, amikor még tagja volt a kormánynak, de már sorozatos konfliktusai voltak a felettesével amiatt, hogy műszaki okokra hivatkozva nem akarta engedni a Paks II. projekt menetrendjének fellazítását.

Izrael előző miniszterelnöke pont Budapesten beszélt arról, hogy a kormány szorosan követi a kiberbiztonsági cégek ténykedését.

Szerinte „nem tudják nem ideadni” a helyreállítási program pénzét, mert az „jár nekünk”. A Pegasus ügyről pedig Pintér Sándor belügyminiszter mindent elmondott már.

A fővárosiak 91 százaléka, a községekben élőknek a 77 százaléka súlyosnak tartja a lehallgatásokat.

Akkor valami mégiscsak történhetett. A közlemény szerint „jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja” miatt folyik a nyomozás.