A Kúria után az Alkotmánybíróság is elutasította Karsai Dániel panaszát. Ezzel az ügy jogilag lezárult.

A testület szerint egy tavaly júniusban bevezetett módosítás alapján „megszűnt a közhatalmi jogkörben eljárók indítványozói jogosultsága”, azaz hiába akar a település polgármestere fellebbezni egy számukra hátrányos döntés ellen, erre nincs lehetősége.

Az alkotmányjogász szerint a döntés értelmében kötelesség az élet, annak ellenére is, ha az csak értelmetlen szenvedés. Éppen ezért a Kúria döntése ellen alkotmányjogi panaszt fog előterjeszteni.

Karsai Péter a Nemzeti Választási Bizottság ülése után azt nyilatkozta, hogy nem adják fel, és mennek tovább.

A szélsőjobboldali AfD társelnöke, Alice Weidel abszolút helyes lépésnek nevezte a Brexitet, ennek mintájára szervezné meg a referendumot. A párt jelenleg több mint 20 százalékon áll, igaz, épp most kerekedik körülöttük egy hatalmas botrány.

A népszavazás a törvény megsemmisítéséről szólt volna, így azonban az égvilágon semmi értelme nem lesz.

A politikus elmondta, hogy személyes meggyőződésből nem tudja támogatni az eutanáziát, mert szerinte mindennél fontosabb az élethez való jog.

A gyógyíthatatlan beteg ügyvéd nem adja fel: tovább küzd azért, hogy ő dönthessen életének méltóságteljes végéről.

A szakértő szerint az Európai Unió és az Orbán-kormányok viszonya most már leginkább egy rossz házasságra hasonlít. Rövidtávon ez biztosan nem vezet magyar kilépéshez, de 5-10 év múlva egyre erőteljesebben vetődhet fel ez a kérdés.

A cél 200 ezer aláírás összegyűjtése. A kérdések között szerepel Pintér Sándor alkalmassága és a státusztörvény eltörlése is.

Két jobboldali párt, a Jarosław Kaczyńskihoz és a Donald Tuskhoz köthető csap ma össze, szoros verseny várható. Népszavazást is tartanak a 38 milliós országban.

Az Alkotmánybíróság honlapján csütörtökön közzétett határozatai szerint a Kúria döntése alaptörvény-ellenes volt.

A szakszervezetnek most 120 napja van arra, hogy összegyűjtsön 200 ezer aláírást, mert ennek megléte esetén lehet népszavazást tartani.

Négy kérdést is elutasítottak, ami a vitatott beruházásról szólt volna.

A párt helyi népszavazáshoz kötné az akkumulátorgyártással foglalkozó üzemek létesítését.

A bizottság nem tartotta egyértelműnek a „létesít” szót, és szerintük a „Győrben” is pongyola megfogalmazás.

Az országos referendumot májusban az Alkotmánybíróság kaszálta el, a fővárosi népszavazás ötlete mögül pedig kihátrált a DK. Most úgy tűnik, a kerületben sem lesz népszavazás a Fudanról.