A kormány új fakitermelési szabályai hosszú évtizedekre kiható károkat okozhatnak, és súlyosbíthatják a klímaválságot - figyelmeztettek a szakemberek a Másfélfok sajtóklubjában.

Ezek önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban kombinálva megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerünk nem biztos, hogy ellen tud állni.

Ha a kibocsátásokat továbbra is a mostani szinten folytatjuk, akkor 2060-tól a jelenlegi átlagosan 3 helyett inkább 4 évben számíthatunk húszéves skálán súlyosan aszályos félévre a vegetációs időszakban. A Másfélfok cikke.

A legrosszabbul ezúttal is az Alföld délkeleti része jár, ott akár évente 32 hőhullámos nap is lehet 2100-ra.

Az erősödő globális felmelegedés miatt a jövőben egyre több ember tapasztal majd vízhiányt és árvizeket. Eközben a romló vízminőség és higiénia miatt a közegészségügyi kockázatok is nőni fognak.

A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt.

A pesszimista forgatókönyv szerint, ha a jelenlegi módon folytatjuk a kibocsátásokat, úgy a mainál 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan. A déli országrész, Szeged környéke és az Alföld a legkitettebb, ahol 30 nap feletti éves értékeket várunk. A Másfélfok cikke.

Bár hivatalosan eddig három faj kihalását írják a klímaváltozás számlájára, 2070-re az összes növény- és állatfaj harmada végleg eltűnhet a Föld színéről, ha nem mérsékeljük a kibocsátásokat.

A napenergia mára a legolcsóbb energiaforrássá vált, és a szélenergia is olcsóbb lett, mint a szén vagy az olaj. De a kulcs az elsősorban az igényeink csökkentése – mondta a CEU professzora.

Magyarország különösen rosszul áll, még mindig Paks II-re épít, és a szélerőművek telepítését gyakorlatilag lehetetlenné teszik a jelenlegi előírások - hangzott el a Másfélfok sajtóklubjában.

Országos átlagban utoljára 2013-ban volt példa az egész országot érintő nagy havazásra. A legnagyobb csökkenés az összes havas napok számában épp az eddigi leghavasabb országrészben, Északkelet-Magyarországon történt.

A lakóépületeink 90 százaléka 2050-ben is állni fog - indokolta a Másfélfok sajtóklubjában Bart István, miért annyira fontos ez a terület.

A pesszimista forgatókönyv szerint a század végéig átlagosan 5-tel csökken évtizedenként a fagyos napok éves száma.

Muszáj csökkentenünk a gazdaság anyaghasználatát, ami a környezet- és klímavédelmi célok teljesülésén túlmenően helyi és globális szintű konfliktusok elkerülését is lehetővé tenné.

A klimatikus változások a kakaótermesztésre használt területek eltolódását eredményezhetik – írja a Másfélfok.

A világ kibocsátásának 90%-át adó országok elkötelezettek a nettó zéró kibocsátás mellett az évszázad közepéig. Mindez nagyon fontos üzenet az üzleti világnak, a befektetőknek is a klimatológus szerint.

Az ördög a részletekben rejlik, érdemes ezért közelebbről megvizsgálni, mit is ért el a COP26. A Másfél fok cikke.