A kormány átadta a jövő évi költségvetés módosításának tervezetét a Költségvetési Tanácsnak - közölte a Pénzügyminisztérium.

A miniszter tisztázta, hogy nem csak a rendes havi nyugdíjat érinti a kedden bejelentett emelés.

A nyáron elfogadott 2023-as büdzsét a gazdasági helyzet változása miatt akarják átírni.

Az összeg majdnem feléből stadion vagy sportcsarnok épült. És ezek csak a közvetlen költségvetési források, a tao-támogatások nélkül. Az még további 147,4 milliárd...

„Ha így is lesz, nyugodt szívvel tudunk tükörbe nézni, mert ha ez a krízis ki is húzza az önkormányzatok alól a talajt, az nem az önkormányzati politikusok hibája lesz” – véli a főpolgármester.

2028 helyett már 2026-ra elérheti a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát a pedagógusok fizetése.

Azt is elrendelték a lap szerint, hogy október 31-ig a béreken kívül csak a betegellátással összefüggő, tételesen engedélyezett számlákat fizethetik ki.

A pénzügyminiszter szerint „hozzá kell nyúlni” a jövő évi költségvetéshez.

Augusztusban 236 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya.

A főpolgármester szerint a Magyarországnak szánt, de visszatartott uniós pénzek ügyében a kormánynak a jogállam és a súlyos megszorítások között kell választania.

A Bizottság azt is kezdeményezi, hogy a közérdekű vagyonkezelő szervezetek és a közvetlen vagy közvetett irányításuk alatt álló szervezetek ne kaphassanak közösségi forrásokat a jelenlegi költségvetési ciklusban.

Erre az évre 8,9, jövőre pedig csak 5,2 százalékos pénzromlással számoltak, de várhatóan mindkét évben több mint tíz százalékkal emelkednek majd az árak.

A Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője szerint rendkívül nehezen magyarázható, hogy a kormány adófizetői pénzeket költ egy egyébként az állami tevékenységek ellátásához teljesen szükségtelen cég megvásárlására, miközben a pedagógusok bérét EU-s támogatásból fedeznék.

1828 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe a rezsicsökkentés csökkentése miatt. Legalábbis a Németh Szilárd által közölt „piaci árak” alapján.

Nem ért egyet az átnevezésekkel, de az Alaptörvény módosítását „kötelessége” volt megszavazni - közölte a miniszter.

A jövő évi büdzsében a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol.

Arról is döntenek, hogy 2024-től ugyanazon a napon legyenek-e az európai parlamenti és az önkormányzati választások.