Az akadémia tavaly ősszel az mRNS-sel és annak terápiás felhasználásával kapcsolatos úttörő kutatásaiért Karikó Katalinnak ítélte oda legrangosabb kitüntetését, a Grande Médaille-t.

Szerinte a magyar kutató elképesztően előrelátó, régen meglátta az mRNS-ben rejlő lehetőségeket.

„Ez a hős jóval azelőtt, hogy a legtöbben hallottak volna az mRNS-oltásokról, meglátta bennük az életmentés esélyét” - írta a Microsoft alapítója blogbejegyzésében.

A 2017-es publikációban számoltak be az mRNS-technológiáról, és annak hatékonyságáról az egerekben és majmokban.

A koronavírus elleni védőoltás csak látszólag készült el gyorsan. A New York Times összeszedte, mennyi tudós dolgozott évtizedeken át azokon az építőkockákon, amelyekből végül összeállt a megoldás.

A mikrofilmet idéző Hold-plakettre többek között Karikó Katalin, Bay Zoltán és Barabási Albert-László története is felkerült.

Neki ítélték a 2021-es Golden Plate-díjat.

„Az mRNS-technológia immáron nemcsak egy magyar kutató vesszőparipája, hanem szerteágazó lehetőség a gyógyításban, a megelőzésben. Mi, magyarok, pedig büszkék vagyunk honfitársunkra, aki Magyarországról indulva jutott el szakmája nemzetközi élvonalába” - mondta Áder János.

Az év hősei idén az mRNS-vakcinát kidolgozó kutatók lettek a lapnál.

A világhírű kutató megerősítette, hogy az oltás nem fertőz, elmagyarázta azt is, hogyan védi meg az oltottakat a vírustól.

Mások mellett Schulek Frigyes építész és Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok is 'kapott' egy-egy aszteroidát.

Kutatótársával, Drew Weissmannal megosztva ítélték neki a 2022-es Benjamin Franklin-érmet élettudományok kategóriában.

Két hét múlva kiderülhet, hogy hatékony–e az új variáns ellen a jelenlegi vakcina.

Ezúttal a feltalálóknak járó, 205 éves amerikai John Scott Award nevű kitüntetésben részesült.

Karikó Katalint és Drew Weissmant a biogyógyászati tudományok terén végzett kiemelkedő munkásságáért tüntetik ki.

„Az mRNS nagy szerepet fog játszani a rák kezelésében a jövőben” - hangzott el az indoklásban. A technológia alkalmazásának lehetőségét vizsgálják még az influenza, a HIV, a malária, a sarlósejtes vérszegénység, a szklerózis multiplex és a szívbetegségek terén.

A kutatónő egy hozzászóló érdeklődésére válaszolta meg a kérdést a Facebookon.