Műholdfelvételek szerint 1984 óta 77%-kal nőttek a növénytakaróval borított területek a magashegységben.

Ahmanábádban 45-46 fok volt a napi csúcs az utóbbi időben. Az előrejelzés szerint a folytatásban sem várható enyhülés. Éjjel és hajnalban is csak 30 fok köré csökken a hőmérséklet.

Az 1,5 fokos felmelegedés még tolerálható, de 2 foknak már beláthatatlan következményei lennének.

Ennyi időnk van arra, hogy megfékezzük a bolygó felmelegedését okozó szén-dioxid-kibocsátást, és kevesebb mint egy évtized arra, hogy csaknem felére csökkentsük azt.

Az éves átlagnál 40 Celsius-fokkal melegebb volt a térségben.

A világ lakosságának egyharmada nem kap előzetes figyelmeztetést a hőhullámokról, az áradásokról vagy a heves viharokról, így nem is tudnak kellőképpen felkészülni ezekre. António Guterres szerint ez elfogadhatatlan a klímaválság idején.

Az Antarktiszon 40 °C-kal, az Arktiszon pedig 30 °C-kal magasabb a hőmérséklet a normális szintnél.

Az élelmiszer- és energiaellátásban, az egészségügyben, a közlekedésben, a hatékony munkavégzésben, a természeti rendszerek és a biológiai sokféleség megőrzésében várható negatív hatások mellett a kulturális örökség egy része és néhány tradicionális életstílus is veszélybe kerül, ha tovább melegítjük a kibocsátásokkal a légkört.

Egy új kutatás szerint a legnagyobb mértékben a fosszilis tüzelőanyag-ipart, a mezőgazdasági szektort, a vízipart és az erdőgazdálkodást támogatják a kormányok, és mások.

Ilyen erősségű hullám a tudósok szerint csak 1300 évente fordul elő. A klímaváltozás miatt viszont egyre gyakrabban tapasztalhatunk magasra törő, veszélyes hullámokat.

Országos átlagban utoljára 2013-ban volt példa az egész országot érintő nagy havazásra. A legnagyobb csökkenés az összes havas napok számában épp az eddigi leghavasabb országrészben, Északkelet-Magyarországon történt.

Újabb tanulmányok bizonyítják, hogy milyen komoly egészségügyi következményei vannak a klímaváltozásnak és a légszennyezettségnek.

A Föld átlaghőmérséklete 1,1 fokkal magasabb az iparosodás előtti szinthez képest.

Ezek az események nemcsak egyre veszélyesebbek és károsabbak, de már olyan gyakran jelentkeznek, hogy alig van szünet kettő között - hangsúlyozzák a szakemberek.

Az amerikai államban még sosem volt ilyen meleg karácsonykor, a rengeteg csapadék viszont már jégpáncélba borította a településeket.

A COP26-on emiatt több, mint 100 ország vállalta, hogy egy évtized alatt 30%-kal csökkenti a kibocsátását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szén-dioxiddal ne kellene foglalkozni.

A jég olvadásával a jegesmedvék étrendje is megváltozhatott, a fő táplálékukat jelentő fókák helyett ugyanis egyre többször vadásznak szárazföldi állatokra.