Senki nem tudja, hogyan kellene a témához nyúlni, ezért alig van szó a filmekben és sorozatokban a bolygót lassan teljesen megváltoztató éghajlatváltozásról. Pedig komoly hatást lehetne elérni vele.

A jégbe zárt vírusok és baktériumok kiolvadásuk után megfertőzhetik a vadon élő állatokat.

A természettudós szerint ahol nem tudunk saját magunk cselekedni, ott nyomást kell gyakorolni a felelősökre. Sokakat meghatott erős szavaival, amelyeket közvetlenül a kamerába mondott.

Öt hidrofonos állomást telepítettek a Davis-szorosban, amely a Grönland és Kanada közötti sarkvidéki átjárónál található. A felvételek alapján kutatásokat is végeznek majd.

Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

A Föld kék tavai hamarosan zölddé válhatnak, ami drasztikus változást okoz az ökoszisztémában.

Az egymást követő aszályos évek a fák túlélését is veszélyeztetik, a klímaváltozás a Föld ősfáit sem kíméli. Afrikában például sorra pusztulnak a csodálatos majomkenyérfák.

A kórokozók által okozott emberi betegségek több mint felét súlyosbították az éghajlati válság hatásai.

„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Ha a kibocsátásokat továbbra is a mostani szinten folytatjuk, akkor 2060-tól a jelenlegi átlagosan 3 helyett inkább 4 évben számíthatunk húszéves skálán súlyosan aszályos félévre a vegetációs időszakban. A Másfélfok cikke.

Franciaországban időlegesen már le is kellett kapcsolni erőműveket az apadó és egyre melegebb vizű folyók miatt, máshol az emelkedő tengerszint okozhat gondot.

A legrosszabbul ezúttal is az Alföld délkeleti része jár, ott akár évente 32 hőhullámos nap is lehet 2100-ra.

Többfelé a fősodrásban is csak bokáig, térdig ér a víz, már az evezősöket is arra figyelmeztetik, hogy több helyen át kell cipelni a hajót a homokpadokon.

Most először adtak ki vörös riasztást az országban, akár 40 fok is lehet, amire soha nem volt még példa. Nyugat- és Dél-Európa országait is érinti a hőhullám, szárazsággal, aszállyal és erdőtüzekkel küzdenek.

Június 30-án még 39 centiméter volt a hóvastagság a Sonnblick csúcsán, de már ez is rekordalacsonynak számított.

A pesszimista forgatókönyv szerint, ha a jelenlegi módon folytatjuk a kibocsátásokat, úgy a mainál 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan. A déli országrész, Szeged környéke és az Alföld a legkitettebb, ahol 30 nap feletti éves értékeket várunk. A Másfélfok cikke.

A sziget délkeleti részén élő jegesmedvék egyedülálló módon alkalmazkodtak a globális felmelegedés okozta változásokhoz.