A különböző klímamodellek szerint körülbelül 125 ezer évvel ezelőtt volt utoljára olyan meleg a Földön, mint napjainkban, míg a felmelegedés ilyen mértékű gyorsulására utoljára 2000 éve volt példa.

Az átfogó tanulmány nem titkoltan egy újabb figyelmeztetés a politikai vezetők felé a novemberi glasgow-i klímacsúcs előtt.

Csak 40 oldal, de könnyen lehet, hogy az egyik legfontosabb jelentés, ami az emberiség jövőjével kapcsolatban készült.

A nigériai Lagost a klímaváltozás okozta környezeti problémák sújtják: a tengerszint emelkedése, az egyre súlyosabb áradások és a parti erózió.

Egyes új klímamodelleknek sokkal nagyobb a térbeli felbontásuk, akár egy kétkilométeres körzetet is átláthatnak, és így jobb hatásfokkal jósolhatják meg a helyi szélsőségeket.

A kutatás szerint a vaddisznók a rendszeres földtúrással jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

Maga a turizmus soha nem lesz teljesen fenntartható, de fenntarthatóbb lehet. Több nemzetközi jó példa bizonyítja, hogy mértékletességgel, önkorlátozással, súlyosabb esetben pedig teljes lezárásokkal képesek vagyunk időt adni a természetnek, hogy helyrehozza azt a pusztítást, amit mi okoztunk.

Több százmillió tengeri állat pusztult el, és a jövőben a klímaváltozás miatt ezek a jelenségek egyre gyakoribbak és súlyosabbak lesznek.

Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől: a 100 évvel ezelőtti időszakhoz képest megháromszorozódott a másodfokú hőségriadós napok átlagos évi száma.

A melegedő klíma következtében szükség lesz-e szárazságtűrőbb fajok betelepítésére a hazai erdőkben? Interjú Aszalós Réka erdőökológussal.

A Netflix új dokumentumfilmjében Attenborough és Johan Rockström professzor azokat a kritikus határvonalakat veszi sorra, ahonnan már nem lesz visszaút.

Már ma is jelentős károkat okoznak a tengeri ökoszisztémákban, tömeges állománypusztulást, elvándorlást és az egész ökológiai rendszer átrendeződését előidézve.

Az egykori amerikai elnök szerint ugyanakkor minden tudásunk megvan ahhoz, hogy változtassunk a helyzeten.

Az éghajlatváltozás az évszakok teljes eltolódását, új, invazív fajok megjelenését, és a számunkra eddig ismert élet teljes változását hozhatja magával.

A legaktívabb környezetvédők az 50 év felettiek és a magasabb végzettségűek egy felmérés szerint.

A globális kibocsátás ideiglenesen csökkent 2020-ban a közlekedés és szállítás mérséklődésével és a gazdasági aktivitás visszaesésével a koronavírus-járvány miatt. De hiába.

Az emberiség történetében sosem látott mértékben, globálisan majdnem 7%-kal csökkent 2020-ban a szén-dioxid kibocsátása az előző évhez képest. Ennek ellenére a szén-dioxid légköri koncentrációja továbbra is rekordokat döntöget, sőt, a növekedésének mértéke is csak kicsit lassult.