A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egészségügyi biztosítása miatt nem fogadnak betegeket bizonyos ellátásokra.

A lap információi szerint legkésőbb januárra új működési és szervezeti szabályzatuk lehet a kórházaknak.

Rekordot döntött az új koronavírus-fertőzöttek száma, a kormány utasítására a kórházak csak a sürgős betegeket fogadhatják.

Egy belső levelezés a hiányért egyértelműen az egészségügyi jogállásról szóló törvényt teszi felelőssé.

Az egészségügyi szakember ennek ellenére adott pár tanácsot a tiltakozó egészségügyi dolgozóknak.

Az előre meghirdetett hivatalos tüntetést felhasználva egy kisebb csoport a kötelező oltás ellen tiltakozott, hiába kérték a szervezők, hogy menjenek el.

Óriási tömeg gyűlt össze a Hősök terén. A szervezők célja az volt, hogy hangot adjanak annak a sok problémának, amellyel jelenleg küzd az egészségügy.

A demonstrációra meghívták az egészségügyért felelős minisztert és Pintér Sándor belügyminisztert is, de ők nem jelentek meg, csak egy levelet küldtek a szervezőknek.

Azt akarták elérni, hogy hallgassák meg őket a döntéshozók, és kezdődjenek el köztük az érdemi tárgyalások.

A zalaegerszegi megyei kórház hét traumatológusa június végén felmondott az ügyeleti díj alacsony mértékét sérelmezve.

Az egészségügyi dolgozók kötelező oltását a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara is támogatja, és az Országos Kórházi Főigazgatóság is indokoltnak tartja.

A szakember szerint az is gond, hogy a felnőttek kevesebb mint fele oltatta be magát eddig koronavírus ellen az országban, ezzel pedig nem tud kialakulni a kollektív immunitás.

„Jelenleg ez az intézkedés biztosíthatja a betegek és a kollégák védelmét” – írták.

Csak az dolgozhat majd az egészségügyben, aki beoltatja magát a koronavírus ellen. Más szakmákban nem teszik kötelezővé az oltást.

Mivel pécsi egyetemi ember dolgozik majd Zalaegerszegen, így a jövőben kihelyezett tanszékként is üzemel a traumatológiai osztály. Ez azt jelenti, hogy gyakorló hellyé válik, tehát orvostanhallgatók és rezidensek is részt vehetnek a munkában.

A szakember szerint félmillió ember nem kapott tavaly egészségügyi ellátást, és vannak olyan betegségek, amelyekről csak a következő években derül ki, hogy mennyivel nőtt a számuk és a halálozási arányuk.

A vizsgálat kiterjed a traumatológiai ellátás jelenlegi helyzetére és a felmondott orvosok távozásának körülményeire – írják a közleményükben.